Keresés ebben a blogban

2023. augusztus 31., csütörtök

Régi fotók – Tőletek (1. rész)


Debreceni Képeslapok című magazinunk sok régi fotót kap – és tesz közzé – az olvasóitól a családi archívumaikból. Most ezek közül válogatunk. Nem mostani (hanem 1953-as) az alábbi csoportkép. A Pálfiné Jutka által megosztott fotón a Debreceni Vörös Meteor futballcsapatának vidám játékosai pózolnak.


A következő fénykép már 1960-as eseményt dokumentál: kisdobos- és úttörőavatás látható rajta a Nagyerdei Stadionból. Forrás: Oskar von Roscher.


Van képünk az első virágkarneválról is. Ezt 1966-ban készítette Kiss István, s a fotót a leányától, Kiss Erikától kaptuk, aki maga is szerepelt a rendezvényen.


A korszakhoz több nagy csoda is kötődik. Az egyik a vidámparkban kiállított, fantasztikus repülőgép – ennek fotóját Bakó Iréntől kaptuk, a képet pedig az édesapja készítette.


Fogl Mártonnak köszönhetően a régi vásárcsarnok építését is felidézhetjük. 1975-ös a felvétel, s a Csapó utca átalakítása és a Nyomtató utca eltüntetése is megfigyelhető rajta.


A fenti képhez kapcsolódik Palincsár Zoltán összeállítása. Az ő montázsa a piac utolsó napjait, valamint a csarnok helyére felhúzott bevásárlóközpontot és „színházat” is bemutatja.


Visszatérve az 1970-es évekbe, vannak kedves emlékeink a régi Békás-tóról is. Akkor még nem volt meg a termálfürdő, viszont a helyén egy másik tó terült el. Az 1977-ben készített fotót Velki Barbarától kaptuk.


Ilyen volt a Békás-tó az átépítése előtt. Fotó: Szabó Tibor

Az 1970-es évek végén a Faraktár utcaiak élete is gyökeresen megváltozott. Akkor emelték ugyanis a vasúti felüljárót – ezt örökítette meg a Szoták Jánostól kapott kép.


Aztán az 1980-as években kiépült az Akadémia utca is. Az alábbi fotót Kissné Kálmánchelyi Edit küldte. Köszönjük szépen ezt is!


Hudacsek Zoltán szintén nagyon sok értékes fotográfiával lepte meg a DebreceniKépeslapok olvasóit. Alábbi képe 1981-ben készült (május elsejei ünnepnap idején), amikor még a 4-es főút a Kossuth utcán haladt át...


Akkor még javában élt és virult a Kölcsey-művközpont. Az intézmény épületét 2003-ban bontották le, s a helyére konferencia-központ, hotel és galéria került. Bányai Sándor 2007-es fotóján a da Vinci-kiállítás dekorációja magasodik az új téren.


Kiss János ugyanakkor a néhai csónakázó-tóról küldött nekünk egy pazar képet. A 2011-es felvételen még nyoma sincs az új stadionnak.


S végül egy Csapó utcai mementó, Linci St Katától. Ő a tűzfal-dekorációt kapta lencsevégre, s élménybeszámolója szerint a legjobbkor: pár nappal később ugyanis eltávolították a feliratot.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mennyei pásztorételünk, a slambuc


Debrecen és a Hortobágy egyik leghíresebb és egyik legízletesebb népi étele a slambuc. Ennek a hagyományos eledelnek a két fő hozzávalója a lebbencstészta és a krumpli. A cívisvárosban is több helyen készül az otthoniakon kívül ez a finomság, melynek az egyik legismertebb mestere Kovács István (lásd az alábbi felvételeinken). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ő a Bajcsy utcai borozó-galériában kínálja a maga által kikísérletezett és saját kezűleg előállított slambucát. A ház 1710-ben épült, és a 18. században is már borospinceként üzemelt. Idejárt borozni a tanítványaival Csokonai Vitéz Mihály is. Az utca neve pedig volt József király herceg, Nagy új és Új is.

Bográcsos ételt készítő hortobágyi pásztorok a tűz körül. Ismeretlen szerző képeslapfotója, 1958. Repró: © Debreceni Képeslapok

A slambucról Kovács István kifejtette: van a mezítlábas, és van a pirított, ő azonban – borász nyelven – küvésítette a slambucot. Ez azt jelenti, hogy keveri a kétféle módon elkészített tésztát. Rájött ugyanis arra, hogy a slambuckészítéshez nem kell Michelin-csillagos szakácsnak lenni: a legegyszerűbb pásztorember meg tudja főzni. De azt is mondta, hogy ez neki kevés. Hiszen jót és finomat bárki tud főzni, az ételt azonban addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!

Ebbe a slambucba erős paprika is került a kertbarátok főzőversenyén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kovács Istvánnal készített interjúm a borászati, gasztronómiai mesterségéről és a művészetpártolói hitvallásáról erre a cikkre látogatva olvasható el teljes terjedelmében. Ebben természetesen a jó slambuc titkáról is fellebbenti a fátylat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A homokkerti kertbarátok egyik korábbi hagyományos slambucfőző versenyén tett látogatásunk élménybeszámolója pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel videóval és sok fotóval.

„Az ételt addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!” Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. augusztus 30., szerda

Újjászületett értékeink a cívisvárosban


Debrecen múltjának felidézése mellett magazinunkban gyakran és nagy örömmel adunk hírt a cívisváros legújabb kori eseményeiről is.

A rendőr-főkapitányság (balról a barna épület) és a szintén renovált Balogh-ház a napsütötte Kossuth utcán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ilyen például az, ha felújítják valamelyik régóta romos épületünket,mint legutóbb az Egyetemi templomot és a Kistemplomot is. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A felső képeken a Vár utcai zenepalota megszépült külsejét csodálhatjuk meg, a második felvételen pedig a Simonffy utca szintén szépen rendbe tett lakóházát. A következő fotónkon a zöld épülettel szemközti házra, a törvényszéki palota itteni szárnyára pillantunk, majd pedig a Széchenyi utcát keressük fel, ahol a főhomlokzata tündököl. Fotók: © Debreceni Képeslapok


törvényszéki palota kívül-belül megszépült, így tehát a Széchenyi utcai homlokzata is gyönyörű lett. Ez csodálható meg a következő felvételen. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A törvényszékkel szemben található Debrecen legrégebbi lakóépülete, a Régi Posta fogadó, szintén takarosan rendbetéve. Ezt mutatjuk be az alábbi képen. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A környéken barangolva a Hatvan utcán is szívet melengető változást tapasztalhatunk! Való igaz, sajnos itt is volt bontás, de az egykori szecessziós lakóépületet pazarul kicsinosították. 
Fotók: © Debreceni Képeslapok


Íme a legfrissebb példa az alábbi képen: a Hatvan utca és a Bethlen utca sarkán hotel született a régi épületbőlFotók: © Debreceni Képeslapok


Onnan nem messze egy másik bravúros renoválásról is fontosnak tartjuk a megemlékezést, ez pedig a Vénkert szélén álló, Böszörményi úti malomépület rendbetétele és átalakítása. A patinás helyen szintén szálloda működik immár. 
Fotók: © Debreceni Képeslapok


A belvárosba visszatérve, a Kossuth utca is tartogat örömteli fejleményeket:

A Kiskossuth melletti, 200 éves ház is megszépült. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Széchenyi utca 46. szám alatti ház renoválásának eredményét is öröm nézni.

A Széchelyi utca 46. szám alatti, szépen felújított irodaház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti példák mellett olykor a kevésbé szem előtt lévő házak tulajdonosai is ragyogó tettekről tesznek tanúbizonyságot, miként azt például az egykori ruhagyár (eredetileg szalámigyár) melletti Monti ezredes utcában is megcsodálhattuk. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Az Árpád téri református templom szintén szemet gyönyörködtető lett. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A renoválások egyébként nemcsak úgymond a történelmi épületeket érintik, hanem például a Vásáry-sarki, klasszikus szocreál házat is. És ez nem is baj, hiszen az is Debrecen múltjának a része – miként a jelenének is. Lentebb görgetve a Péterfia utcai új lakótömbbel szemközti cívisház újjászületését mutatjuk be, és még a Bajcsy-sarokra is ellátogatunk. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vásáry-sarki, 1952-ben emelt épületben működött a tervezővállalat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Péterfia utca egyik remek kivétele: nem bontottak, hanem éttermet nyitottak. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Bajcsy-sarki palota is gyönyörű lett! Fotók: © Debreceni Képeslapok

2023. augusztus 28., hétfő

Strandolás a tilosban: a debreceni szovjet tankúsztató


Debrecenben a szovjet idők egyik izgalmas helye a tankúsztató volt, ami a Sámsoni úti buszforduló melletti elzárt, óriási ligetben bújt meg. Ezen a területen gyakorlatoztak ugyanis a buszállomás innenső oldalában fekvő laktanya ideiglenesen nálunk állomásozó szovjet katonái és a tankjaik. Ehhez a védett katonai objektumhoz látogattunk 2023. augusztus 28-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Egy nem jó tankos emlék: szovjet harckocsi 1956-ban a debreceni Méliusz téren. Fotó: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

Gyerekkoromban a 10–14 éves korú, főként fiúk alkotta lakótelepi csapatunkkal nyaranta többször kibicikliztünk ide, jókora távot megtéve. Felidézve ezeket a kalandokat, több kérdés megfogalmazódik bennem: Honnan tudtak a banda idősebb (max. 14 éves!) tagjai a tankúsztató létezéséről? Honnan tudták az odavezető utat? Honnan vették a bátorságot ahhoz, hogy bebiciklizzenek egy szovjet katonák által használt, lezárt harckocsizós gyakorlótérre? Honnan tudták, hogy melyik tóba nem szoktak menni tankok? Hogy mertek belemenni a tóba, beleugrálni, fürdeni benne? Honnan tudták, hogy a vízben piócák vannak, és hogy hogyan szedhetjük le azokat, ha ránk ragadnak?

A 19-es helyi autóbusz fordulója a laktanya és a tankúsztató között, 2023. augusztus 28-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Természetesen elkerülhetetlen volt az is, hogy szovjet katonákkal is találkozzzunk, hiába is bújkáltunk a bokrok mögé. Érdekes módon azonban soha meg se kérdezték, hogy mit csinálunk ott, s azt se mondták, hogy vigyázzunk magunkra, vagy hogy azonnal takarodjunk onnan. Így aztán kitekertünk máskor is, nyomtuk a pedált a süppedős homokutakon, s körülöttünk félelmetes hangú tankok verték a port. És mentek a maguk tavába, mi pedig boldogan ugráltunk gatyában a tiszta vizű másik tóba. Soha egyikőnknek nem lett semmilyen baja ezekből a kiruccanásokból.

Magyar gázálarctáska, ami jobb volt, mint a szovjet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Később már nem fürödni jártunk oda, hanem cserélgetni a laktanyában lakó katonákkal. Nekünk többnyire gázálarctáskára, viccesebb nevén: szimatszatyorra volt szükségünk. Ezért pedig elég volt egy kétdecis pálinkát adnunk. (Megjegyzem, a magyar szimatszatyor sokkal jobb volt, mint a szovjet.) Mások nagyban űzték a seftelést, és például gázolajat is kaptak... A „jó világ” 1989 májusában szűnt meg, amikor a szovjet katonák elhagyták a laktanyát és az országot. Az objetumban évtizedekig menekülttábor működött, ma pedig többek között a készenléti rendőrség bázisa van ott.

A Natura 2000-es területre és a katonai objektumra figyelmeztető táblák a tankúsztató déli határán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A tankúsztatót magában foglaló övezetet részben Natura 2000-es természetvédelmi területté minősítették „Sámsoni úti bellegelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület” néven. A nem védett részt egy autó- és motorsport-egyesület használja, s anno tereprali-versenyeket is láthattunk itt. Sőt, korábban a tűzszerészek a környékén talált robbanóeszközöket is idehozták megsemmisíteni.

A Sámsoni útról behajtva ilyen krosszterepek is találhatók a területen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban a laktanya felől sorompó és belépést tiltó tábla fogadja a kiváncsiskodókat, ugyanakkor ezzel szemben a sorompón túli olvashatatlan távolságban a védett terület nevezetességeit bemutató tábla áll, rajta pl. a kiemelet jelentőségű Pannon homoki gyepeken élő magyar kökörcsin, közönséges ürge és mocsári teknős színes fotójával. Kár, hogy nem lehet bemenni vagy ellátni odáig.

A Sámsoni útról behajtva ez a tábla fogad a kerítésen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sorompó és belépést tiltó tábla az objektum déli határán, 2023. augusztus 28-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szegények debreceni csodaorvosa, dr. Tippai Benő

Debrecen egyik legendás gyógyítója a néhai dr. Tippai Benő, akinek a cégtáblája ma is olvasható a Hajnal utcai, egykori rendelője házán.

Dr. Tippai Benő egyetemes orvostudor egykori rendelője a Hajnal utca 15. szám alatt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A táblán magát egyetemes orvostudornak nevező  szakemberről nagyon sok mendemonda kering, emiatt is emeltük ki a nevét a Hajnal utcát bemutató videónkban. S mint kiderült, nem kellett csalódnunk, hiszen sok hozzászólást kaptunk olyan olvasóinktól, akik még emlékeznek rá. Dr. Tippai Benő 1967 novemberében hunyt el, 63 éves korában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A HNP Igazgatósága által használt Tippai-házon ma is megvan a márványtábla. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A hozzászólók közül most például Kosztonyák Katalin, Szabó Tiborné, Varga Andrásné Anikó, Mezőné Éva, Ujvárosi Margit, Kujbusné Margit és Tóthné Edit soraiból idézünk. Ezek alapján összességében máris leszögezhetjük, hogy dr. Tippai Benő egy kivételesen nagyszerű ember volt. Megtaláltuk dr. Tippai Benő könyvjegyét is, amit Debrecen híres művésze, Menyhárt József készített:


Mint azt olvasóinktól megtudtuk, az orvostudornak elképesztő tudása és munkabírása volt. Olykor már hajnalban lovasszekér állt a háza előtt, egészen messziről is hoztak hozzá beteget. És olyan is volt, akinek még a gyógyszerre valót is odaadta. Kujbusné Márti azt is felidézte: ,,Tippai doktor kigyógyított a tüdőgyulladásból, ingyen mindennap injekciót adott! Isten áldja meg, legyen vele!"

Dr. Tippai Benőné Fogarasy Erzsébet könyvjegye. Grafika: Menyhárt József

Edit Tóthné így fogalmazott: szüleim elmondása szerint, nagyon beteges kislány voltam. Többször mondták, ha Tippai dr. nem lett volna, már nem is élnék. Emlékszem, egy kis dobozban pici csokoládészerű tabletták voltak, azt kellett szednem, ami nagyon finom volt. Hála neki érte!

Dr. Tippai Benő Ex-Librise. Grafika: Menyhárt József
Szakácsné Pálinkás Marika szerint is nagyon kedves, nagy tudású doktor volt. ,,58-ban röntgenezett engem, 14 éves voltam. Nagymamámat is kezelte, epeproblémája volt."

Molnár Istvánné Mari pedig azt írta, hogy ,,bizony Tippai Benő azért nyúlt a zsebébe, hogy odaadja a gyógyszerre való pénzt a rászoruló betegnek! Hajnal u 15."

Kis Zoltán arra is emlékezett, hogy az ötvenes években elég sok gyereket ,,elhajtott" ott állítólag, amikor tilos volt. ,,A gyomorfekélyt pedig szalonnával kezelte, amiben szintén volt ráció, ja és volt, amire szilvapálinka volt a javallat." A Tippai-házban működött a Kelet-Magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat egyik irodája, akkor Zoltán is ott dolgozott. Dr. Tippai Benő a házat úgy adta el, ez szerepelt az adásvételiben is, hogy a táblát nem szabad levenni.

Dr. Tippai Benő nemcsak egy igazi csodadoktor volt, hanem a szegények orvosa is. Volt, aki azért áldotta, mert az erősen italozó férjét leszoktatta az alkoholról. Sajnos 60 éves korában meghalt. Bár ma is lenne sok az ilyen orvosokból!


A Hajnal utcai, zászlótartós ,,cégér"
Fotók: © Debreceni Képeslapok
Sulyákné Szabó Gizella szerint Tippai Benő remekül diagnosztizált, mindig eltalálta a beteg baját.

Szabó Tiborné így búcsúzott a híres orvostól: ,,Annak idején mindannyiunkat megdöbbentett dr. Tippai Benő halálhíre. Sajnáltuk, hogy elment, hiszen még csak 60 éves volt. Élhetett volna még! Budapesten temették el. Anyám elutazott Debrecenből a temetésre, fontosnak érezte ezt a gesztust, mert sokszor meggyógyította nem csak őt, de a családtagokat, rokonokat is."

Csordás Klára pedig úgy fogalmazott, hogy ,,Nagyon szerettem, Emese lányával egy osztályba jártunk a Dóczyban. Barátnők voltunk, sokat voltam Náluk, de felköltöztek Budapestre. Hiányoznak nagyon. Nyugodjon békében Tippai doktor."


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!