Keresés ebben a blogban

2016. május 30., hétfő

A Dobozi-temető utolsó sírköve

Debrecenben egykoron megannyi nyughely működött, s közülük a Cegléd utca nevét viselő temető volt a legnagyobb. Vélhetően ennek egy utolsó hírmondóját fedeztük fel most a Brassai-suli mögött. Sőt, a cikk végén az 1974-es Fényes udvart is megidézzük!

Ilyen szép a mementó mintázata (Nagyobb képekért kattints!)
Mai fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok
A helyen ma a régi ruszki egyen kockaházak állnak (sokuk már átalakítva), ám az idősebbek közül még sokan jártak itt akkor is, amikor a Dobozi-temető terült el rajta. A leírások szerint ez a Cegléd utcai temetőhöz tartozott, akárcsak a Csapó utcai és a Rakovszky utcai is.

Mindet 1932-ben zárták be, amikor megnyitották a KöztemetőtSok sírt és sírkövet oda telepítettek át, míg például dr. Nagy Lajos gazdag ügyvédnek a síremlékét (Somogyi Sándor 1916-os alkotását) egy Déri téri házfalba, a mai református levéltár homlokzatába építették be 1950-ben. A mai Ótemető, Dobozi, Rakovszky és Munkácsy utcák, valamint a vasúti sín közötti területen víztornyot, iskolákat, négyemeletes lakóházakat építettek, majd pedig a Fényes udvari lakótelepet is.

Dr. Nagy Lajos gazdag ügyvédnek a síremlékét a mai református levéltár homlokzatában állították ki

Eredetileg talán szobortalapzat lehetett ez a mohával benőtt kő 
Az utóbbi övezet kialakítása során (az 1970-es évek elején) még gyakorta kerültek elő a földből csontok, de aztán a beköltözők napirendre tértek a múlt fölött – amelyre már szinte csak az utcanevek utalnak. A napokban azonban arra teker-tünk, és felfedeztünk egy nagy, furcsa követ az egykori szovjet kolóniában. A mintegy fél köb-méteres relikviát (szobortalap-zatot?) már benőtte a moha, ám így is nagyon különleges a mintázata, s az állapota is jónak tűnik. Örömteli, hogy megmaradhatott ezen a valószínűleg eredeti helyén, s szívből reméljük, hogy a jövő embere is megbecsüli!

DBKL

(A nagyerdei egykori Titkos-tó betemetett kőpadjairól ebben a cikkünkben írtunk.)

Urbán Tamás 1974-ben készített, muzeális értékű felvétele az új Fényes udvari lakótelep kisdedóvójáról,
valamint a Karácsony György és a Boka Károly utcai panelsorokról (Forrás: Fortepan)

2016. május 27., péntek

Bárányfelhős nyárelő

Csodálatosan kezdődött 2016 májusának utolsó hétvégéje a Nagytemplomnál: a hőmérő 30 fokot mutatott,
szélcsend volt, és bárányfelhők "legelésztek" az ég kékjén... Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen első számú jelképe a Piac utcai dús lombok koszorújában (2016. május 27.)

2016. május 26., csütörtök

Nagy-Magyarhon tüzes kincsei

A Debrecentől 10 kilométerre fekvő Hajdúsámson nemcsak az ökölvívóiról és Tar Sándor íróról méltán nevezetes, hanem a Rákóczi-fa, a bronzkori fegyverek, valamint a páratlanul gazdag kályhagyűjtemény is messze földön híresek.

A 300 kályha közül 180 látható a tárlaton. Nagyobb képekért kattints!
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok
A kerékpárúton is megközelít-hető település közművelődési intézményében ez utóbbi kollekció is megcsodálható. Gazdája, Bardi János az első példányra csaknem 50 éve tett szert, amikor is a régi Csapó utca bontásakor megsajnálta a kidobott szép berendezést. A biciklijén tolta haza Sámsonba.

Azóta pedig immár csaknem 300 hasonló remekművet, feleannyi vasalót, 80 mozsarat, valamint szépséges függő-lámpákat, képeket stb. tartal-maz a rendkívüli anyag. Ennek az is a különlegessége, hogy a történelmi Magyarország szinte minden vasművesközpontját reprezentálja. Így Debrecenen kívül Ruszkabánya, Stájerlak-Anina, Kalán, Nadrag, Munkács, Dolha, Frigyesfalva, továbbá Hisnyóvíz, Rhonic, Kassa és Diósgyőr művészien cizellált termékei is megcsodálhatók a gazdag válogatásban.

Jancsikályhák a gyűjteményben
Köztük az úgynevezett jancsikályha, ami a Mikrobi nevű rajzfilmrobotra is emlékez-tethet. A régi fotókat, ejtőernyős-relikviákat, a falu makettjét és a bronzkori fegyverek másolatait is bemutató múzeum hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között látogatható a Szabadság tér 7. szám alatt, más időpontokban bejelentkezésre. Onnan aztán a közeli Martinka határában felállított miniatűr Eiffel-tornyot is érdemes útba ejteni.


Mozsarak, vasalók, lámpák és képek is gazdagítják a kollekciót, aminek minden darabja öntöttvas

2016. május 21., szombat

Kiskacsák születtek a Békás-tónál

Együtt a vadkacsacsalád. Nagyobb fotóért kattints a képre!
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok
Debrecen legújabb ked-vencei a Nagyerdőben fickándoznak.

Az egyik kacsapárnak ugyanis kb. tíz fiókája jött világra a Békás-tavon. A minap a hattyúkról adtunk hírt, amik a feltámadt fancsikai és Vekeri-tavakat látogatják, s máris itt az újabb – ritka – öröm.

A nagyerdei madárkák még szorosan a szüleikkel úszkál-nak, ám nagyon fürgék, és egyre messzebb merész-kednek tőlük. Már ők is várják az emberektől, hogy ennivalót dobjanak nekik.

Olyankor egész közel merészkedtek hozzájuk, de egyébként tartják a tisztes távolságot. „Barátkozáskor” pedig a hídnál a szintén éhes aranyhalak rajai cikáznak alattuk, s ez további színes élménnyel ajándékozza meg a Békás-tóhoz kirándulókat...

A fiókák nagyon fürgék, és elfogadják a csemegéket az emberektől

2016. május 17., kedd

Az ősi cívisváros a tűzvészek korában

Festmény: Gáborjáni Szabó Kálmán. Kiállító: Református
Kollégium. Nagyobb fotóért kattints a képre!
Debrecen formálódásának fontos állomása az 1802-es tűzvész, valamint a XX. század eleji nagy építkezések.

Az előbbi tragédia miatt kellett újjá-építeni a Református Kollégiumot is, a beruházásokkal pedig olyan paloták születtek, amik ma is pompáznak – s tűntek el a helyükön lévő házak...
A Református Kollégium 2016. május 14-én díjtalan tárlatvezetéseket tartott a Nemzeti emlékhelyek napja alkalmából. Ekkor a múzeumokat, az Oratóriumot, a Nagykönyvtárat, valamint a felső szint freskóit és a Csokonai-emlékszobát is megcsodálhatták az érdeklődők.

Az 1538-ban alapított intézmény korábbi épületegyüttesét Gáborjáni Szabó Kál-mán falfestménye, valamint makett is bemutatja a ma emberének. Ugyanakkor Zoltai Lajos alkotásai a cívisváros egykori nevezetes épületeit is rekonstruálják.
Ilyen az, hogy a Gambrinus köz iker bérpalotája (1913) helyén a Szikszay-, Dobozi- és Vígkedvű-házak álltak (lásd a lenti montázs bal alsó képén); a püspöki palota (1912) helyén a Nagytemplom felől 1764-től Szilágyi Sámuel püspök rezidenciája volt; a Nagytemplom (1824) helyén pedig az András Templom magasodott, s ez is az 1802. június 11-i tűzben semmisült meg, amely elpusztította a Veres tornyot, a kollégiumi épületek zömét és 1500 lakóházat is... A program végén egy kiadós belvárosi sétán is részt vehettek a legkitartóbbak: Keczán Mariann muzeológus vezetésével Ady Endre emlékhelyeit kereshették föl.


Zoltai Lajos festményei a mai püspöki palota, a Gambrinus-bérház és a Nagytemplom helyein állt épületekről

2016. május 12., csütörtök

Rejtjelek a Nagytemplom legtetején

Debrecen fő ékességének különlegességei közül most egyet emelünk ki: a nyugati toronyzászlóban – 60 méteres magasságban – olvasható S betűk mibenlétét.



Azt nem nehéz kitalálni, hogy a fénylő csillag alatti csúcsdíszben valószínűleg monogram rejtőzik. Ez így is van, és azt is eláruljuk, hogy a két „S” valójában Simonffy Sámuel (1754–1821) emlékét hirdeti.

Simonffy emlékei. Nagyobb képért kattints!
Fotók: Vass Attila Tamás / 
Debreceni Képeslapok
Ő egy vagyonos posztó-kereskedőnk volt, aki ügyvédi oklevelet szerzett a Református Kollégiumban, s hosszú a sora azoknak a tisztségeinek, amelyeket viselt a cívisváros érdekében.

Azt azonban mindenképpen leírjuk, hogy 21 éven át Debrecen főbírója is volt, és hathatós erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a Kollégium, a Nagytemplom és az Ispotály építéséhez.

Ugyanakkor az eklézsia kurátoraként 1804. január 29-én felhatalmazták a Nagytemplom újjáépítésének vezetésére. Hosszú, kitartó küzdelmet kellett folytatnia ennek során – mígnem a gyülekezeti hely már csak a halála után valósulhatott meg teljesen. A megyei levéltár leírása szerint hittestvérei az érdemeit azzal ismerték el, hogy a még az életében elkészült nyugati torony gombzászlajában az ő mono-gramjával (S  S) emelték az égbe, s örökítették meg a nevét. Simonffy Sámuel egyébként a mai Széchenyi utca 10. szám alatti barokk házban lakott, s ez azóta is áll; emlékét tábla is őrzi az 1770 körül emelt falakon.


A keleti torony zászlójában a templomépítés teljes befejezésének éve olvasható: 1827

Volt egyszer egy koripályánk...

...ahol isteni volt csúszkálni reggel is, este is, akár esett a hó, akár sütött a Nap! A minap nyitva volt a kapuja, így benéztünk a 2013-ban bezárt területre, s a fenti látvány tárult elénk. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2016. május 6., péntek

Frida-day, Friday...

A Piac utca páratlan oldala a Kistemplom előtti fasornál. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosa 2016 májusának elejére már újra kivirult: dúsan zöldellnek a lombok, s reggelente is kellemes az időjárás. Igaz, kissé változékonyak még a napok, ám így is sok örömben és szép élményben lehet részük a főutca-környéki járókelőknek, akik a páratlan oldal erdei hangulatát is megtapasztalhatják... (E szösszenet címét a szójáték kedvéért választottuk, miután az élet úgy hozta, hogy éppen pénteken, Frida napján közöljük.)


A fenti kép készítésének idején ilyen volt az ellenkező irányban a Nagytemplom és a püspöki palota látványa

2016. május 1., vasárnap

Boldog anyák napját!

Debrecenben is szépen telt az április utolsó napja, immár pedig május elseje van, amely egyúttal a hónap első vasárnapja. Kettős ünnep ez a nap, hiszen ma van anyák napja és a munka ünnepe is. Alábbi fotónkkal az édesanyákat köszöntjük, és ezúton üdvözöljük a majálisozókat is.
(A Kovács Margit kerámiáival készített városképeink ebben az anyagunkban csodálhatók meg.)

Színes ceruzával rajzoltam egy képet, anyák napján reggel, Édesanyám néked....”
– ünnepi üdvözlet Kovács Margit kerámiájával, a Fésülködő nővel az Egyetem téri szökőkútnál.
Fotó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok