Debreceni Képeslapok: október 2023

2023. október 31., kedd

A 150 éves debreceni Fazekas Mihály Gimnázium

Debrecen egyik méltán híres iskolája a Hatvan utca 44. szám alatti Fazekas Mihály Gimnázium. Az intézmény 2023-ban már 150 éves, hiszen az elődjének számító „Debrecen szabad királyi város reáliskolája” 1873. november 3-án nyitotta meg a kapuit.

A Fazekas Mihály Gimnázium északi, Hatvan utcai homlokzata 2023 októberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az időben még csak fiúk számára oktatta a modern nyelv-, matematika- és természettudomány-központú tananyagait. Az alma mater mai épületét 1891-ben kezdték építeni Meixner Károly tervei alapján, majd a diákok 1893 szeptemberében vehették birtokukba. Emlékezetes az is, hogy 1973. szeptember 30-ig itt közlekedett az 5-ös villamos.

A Fazekas Mihály Gimnázium 1973-ban a Hatvan és a Tóth Árpád utca sarkán, a HB Napló fotóján

Érdekes egybeesés, hogy a Hatvan utca kapcsán sokat emlegetett Csokonai Vitéz Mihály a reáliskola megnyitása előtt 100 évvel, 1773. november 17-én született a közeli Hatvan utca 23. szám alatti házban. Tehát, akár az ő nevét is viselhetné a gimi.

A rajzot Barbócz Erzsébet készítette a gimnázium fenséges belsejéről, amikor 1981-ben az intézmény diákjaként éppen ügyeletes volt

Boldog születésnapot kívánunk a Fazekas Mihály Gimnáziumnak!

A Fazekas-gimnázium főépülete szintén szemből, de már napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fazekas Mihály portréja a nevét viselő gimnáziumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi utcai csendőrlaktanya (Keletterv) titkai

Debrecenben a Wesselényi utca 6. szám alatt álló különös, de tekintélyt parancsoló épületet (lásd az első képen) sokan nevezik ma is „Kelettervnek”. Tévesen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi-sarki épület egyik belső frontja a szép rácsos lépcsőházi ablaksorral. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi nevű városrészünk délkeleti szélén fehérlő nagy háznak azért ez az egyik (rossz) elnevezése, mert korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. A titulus azonban immáron helytelen, mivel a cég utódja évek óta az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd az utolsó fotónkon.

A volt csendőrlaktanya régi és új szárnyai összekapcsolódásának látványa a Wesselényi utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a főutcán volt.

A volt csendőrlaktanya díszoszlopos főhomlokzata 2023. október 30-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át, mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Cikkünk Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz csládok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tisztilaktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta olvasónk.

Gere Mihálynétól, aki szintén a Kelettervben dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmernök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, ami a Keletterv elődje.

A volt csendőrlaktanya lándzsás kerítéseinek részlete az Irinyi utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket, valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tud jutni, az a lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is megcsodálhatja. Mi 2023. október 30-án az ablakokból kukucskáltunk be pár helyiségbe.

Az udvari ablakokból látható műhely- és irodai részek a Keletterves időkből. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az alagsorban járva ugyanakkor az is elképzelhető, hogy anno ott őrizték az előállítottakat, vagy éppen ott tárolták a kantin boroshordóit...

Az Irinyi-suli felőli Keletterves épületrészek a régi laktanya Irinyi utcai ingatlanrészein. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is hangos volt.

A volt csendőrlaktanya egyik belső terének régi pihenőhelye. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette, hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában sok autó áll, ám életnek belülről kevés jele szűrődik ki.

Retró kuka a csendőrlaktanya mögött, valamint míves kandeláber az épület előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Irinyi utában sétálva a volt csendőrlaktanyai (Keletterves) ingatlanegyüttes autómosó, illetve autószerelő emelvényén is megakadhat a szemünk.

Autómosó-szerelő emelvény a volt csendőrlaktanya Irinyi utcai szegletében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya (Keletterv) falait szemlélve az is megállapítható, hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan tulajdonosa.

Erkélyrácsok és zászlótartók a volt csendőrlaktanya főhomlokzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Erkély- és pincerácsok a volt csendőrlaktanya Irinyi utcai homlokzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi utca és a tér sarkán lévő falon egy óvatosságra intő sárga tábla is figyelmezteti az arra járókat. Ennek képe után a Kossuth-szobros idők ígért fotójával búcsúzunk ettől a helytől.

Sajnos a volt csendőrlaktanya rossz állapotban van, erre tábla is figyelmeztet. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A még emelt tetejű kaszárnya, ami előtt Kossuth-szobor állt
Fotó: Ruttkay Pál, Magyar Rendőr

A ma százöt éve meggyilkolt Tisza István miniszterelnök és az Egyetem téri szobrának viszontagságos története

A Debreceni Egyetem alapítójának, a cívisváros egykori diákjának, gróf Tisza Istvánnak a szobra immár az oktatási intézmény főépülete előtt áll: az alkotást ide helyezték át, és avatták fel ünnepélyesen 2016. október 31-én. Az idevezető út azonban korántsem volt ennyire egyszerű.

Az Egyetem téri végső helyén felállított Tisza-szobor leleplezése 2016. október 31-én. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A néhai miniszterelnököt (1861. április 22. – 1918. október 31.) ábrázoló bronzalakot az a Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette, aki később a budapesti Szabadság-szobrot is megalkotta. A mű 1926. október 26-tól eredetileg az orvostudományi egyetem központi palotája előtt volt, s 1945 áprilisában diákok döntötték le. Aztán a Déri Múzeumban őrizték az ezredfordulóig, amikor az akkori tevékeny városvédő egyesület kezdeményezésére kerülhetett vissza a Nagyerdei körútra.

Balról: a szobrot 1926-ban Klebelsberg Kunó miniszter avatta fel. Jobb felső sarok: Ferenc József és Tisza István.
Jobbra lent: Gróf Tisza István szobra 1945-ig állt az orvospalota előtt

Ez azonban továbbra is csupán ideiglenes hely volt, mivel az igazi szándék már a kezdetekkor is az volt, hogy a merényletben elhunyt gróf Tisza István szobra az egész egyetem főépülete előtt álljon. Ez a főépület 1932-ben készült el, tehát 14 évvel később, mint az orvosegyetemi palota.

A Tisza-szobor koszorúzása amikor még az orvospalota előtt állt (nyitóképünk teljes méretben)

Kilencven év után azonban a kompozíció – amit Győrfi Lajos restaurált – a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére immár az őt megillető téren tekint le az utókor emberére.

(Összeállításunk archív képeit az újraavatás előtti konferencia fotótárlatán repróztuk.)

Gróf Tisza István szobra nemzeti lobogóval letakarva az Egyetem téren, a 2016. október 31-i újraavatás előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. október 30., hétfő

Ilyen most a Petőfi tér, ahol a Royal Hotel pompázott... A képre kattintva látható, milyen volt ez a szép szálloda!

Debrecenben a nemrég átépített Petőfi tér északi szélén immár egy nagy kőtányér és egy rozsdás vassal keretezett csupasz betonfal áll. Ezt a helyet örökítettük meg a 2023. október 30-i ottjártunkkor, miként az látható is az első felvételünkön. De mi lehetett itt korábban? Méltó hozzá ez a mostani látvány? Nos, ezen a területen előzőleg mindig szép virágágyásokban gyönyörködhettünk, korábban pedig ugyanitt, az akkori régi Deák Ferenc utcánál a Royal Szálló tündökölt 1907-től az 1944-es bombázásokig. Ebben a szép hotelben villanyvilágítás, fürdő és központi gőzfűtés is volt. Alapjait ma is rejti a föld – ahogy az feltárult egy építkezésen. Íme egy korabeli képeslap a díszes épületről (aztán még a cikk végén is egy):

Az pedig, hogy a lebontott szökőkút helyére mit építettek, erre a cikkünkre látogatva ismerhető meg. Jöjjön még egy friss kép arról, hogy milyen lett a hamarosan átadandó medence és büfépavilon.

A Petőfi tér új medencéje és büfépavilonja 2023. október 30-án. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Royal Szálloda egy 1910-es vidám szilveszteri képeslapon

A Vágóhíd utca lebontásra ítélt, 113 éves felüljárója

Debrecen legrégebbi felüljárója, a Vágóhíd utcán 1910 óta szolgáló vasúti híd sorsáról jelentek meg fontos hírek a napokban. E tervek közül a leghamarabbi intézkedés az, hogy november 3-án, pénteken 0 órakor 12 tonnás össztömegre vonatkozó súlykorlátozás lép életbe, s emiatt akkortól már a helyi autóbuszok se mehetnek át a sajnos rossz állapotú hídon. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok

A távlati elképzelés pedig az, hogy új felüljárót építenek, aztán pedig lebontják a mostanit. Ezek miatt látogattunk ide 2023. október 29-én, s örökítettük meg alul-felül a létesítményt, a vasúti és a közúti forgalmát, valamint az eredeti rácsait, megmaradt kandelábereit és téglafalait is. Azt fontos tudni, hogy a felvételt vasárnap készítettük, tehát mérsékeltebb jövés-menés jellemezte az utat. Az alábbi videónkban az is megcsodálható, hogy milyen az, amikor teherszerelvények és KISS emeletes vonat halad át a Vágóhíd utcai felüljáró alatt. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok

A 12 tonnás össztömegre vonatkozó súlykorlátozás életbe lépése miatt a helyi buszok november 3-tól terelőúton közlekednek, ennek pontos részletei a DKV oldalán ismerhetők meg. A bonyolult kiírás lényeges eleme, hogy „A korlátozás ideje alatt a 15H, 15YH és 30H jelzéssel közlekedő autóbuszok műszakváltáskor a Lion Office Center érintésével közlekednek az irodapark utazási igényeinek kiszolgálása érdekében. Az autóbuszok az Attila tér irányában található Zsibogó és a Diószegi út irányában lévő Vágóhíd utca megállóhelyek érintésével közlekednek.”

A Vágóhíd utcai felüljáró 2023. október 29-én, a temetői csőszház felől. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Vágóhíd utcai felüljáró 2023. október 29-én, a Reviczky-kriptával. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok

Vágóhíd utcai anyagaink új és régi fotókkal:

2023. október 29., vasárnap

Október verőfényes utolsó vasárnapja a Zsibogóban

Debrecenben a Vágóhíd utca népszerű kereskedelmi helye a használtcikk-piac, azaz a Zsibogó. Ezt a vásárt kerestük fel 2023. október 29. verőfényes napsütésében. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

A Zsibiben nem sokkal a főkapu után egy új büfépavilon magasodik, aminek a tetejét kerthelyiségnek alakították ki. Innen néztünk körül, s készítettük a most megosztott videót és fényképeket.

A bolhapiac bódévárosa felülről, a 2023 október végi napsütésben. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

Szó se róla, a panoráma pazar – lásd a fenti videónkban és a további fényképeinken!

A Zsibogó főutcája és belső parkolója közötti egyik átjáró 2023 októberének utolsó vasárnapján. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

Bónusz videó (útban a Zsibogóba): a Vágóhíd utcai felüljáró forgalma 2023. október 29-én KISS emeletes vonattal, teher- és más szerelvényekkel:

És vissza a Zsibibe...

DBKL

2023. október 28., szombat

Hová lett a Széchenyi-sarki házból a gyógyszertár?

A debreceni belváros egyik híres történelmi épülete a Podmaniczky-ház, ami a Piac és a Széchenyi utca sarkán pompázik a Kistemplom mellett. Az 1820 körül épült, klasszicista stílusú ház a kapualjban megbújó emléktáblája szerint arról is nevezetes, hogy 1849-ben az emeleti dísztermében tartotta az üléseit a Magyar Országgyűlés Főrendi Háza. Az épület a nevét Podmaniczky Annáról kapta, aki gróf Dégenfeld József főispán felesége volt. A ház másik, de nem utolsó híressége a földszinti patikája.

Ennek a patinás gyógyszertárnak a múlt ködébe vesző időkben Mihalovics Patika volt a neve, a ma emberei pedig leginkább Kígyó Patikaként ismerhetik. Jobban mondva, csak ismerhették. A 2023. október 28-i ottjártunkkor ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a gyógyszertár már máshol működik. Erről az ablakokon szórólapok is tájékoztatják a betérni szándékozókat.

Cikkünk Facebook-megosztásához Kedves Olvasónk, Ecsedi Zsolt az alábbi térképet mellékelve arra mutatott rá, hogy a patika 1812 óta működött a Piac utca 33. szám alatt:

Debrecen gyógyszertárai 1930-ban, Zoltai Lajos térképes rajzán

Ugyanakkor Fogarasi Józsefné Patyu a hozzászólásában kifejtette: „Az eredeti Kígyó patika a jelenlegi órásüzlet helyén volt, a sarkon állami áruház volt, s kb. az ötvenes évek alatt költöztek át. Debrecen közponja volt a Kígyó patika, a legnagyobb forgalmú éjjel-nappalos, sokan dolgoztak benne. Három főnök vezette: Horváth Zoltán, Szabó Imre, dr. Nagy Józsefné, akik ezen kívül részt vettek és tanítottak bennünket az asszisztensképző tanfolyamon. Sajnálom, hogy megszűnt, az egész Piacz utca elvesztette a báját, sok a megszünt üzlet, stb. Más világot élünk.”

A sarki üzletben a Budapesti Nagy Áruház is működött. Fotó: „Debrecen 1956” kiállítás

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A romosan is gyönyörű Halápi Csárda

Debrecen egyik legrégebbi fogadója a Halápi Csárda, ami 1778-ban épült meg Köhler György tervei szerint (eredetileg nádtetővel) az egykori marhahajtó és sóút, a mai 48-as főút mellett. Itt vezet be földút a Zsuzsi-vonat végállomásához, valamint a Hármashegyi-tóhoz.

Az, hogy milyen volt a Halápi Csárda 60 évvel ezelőtt, amikor vendéglő, vegyesbolt és tejbegyűjtő is működött benne, Béres András / Déri Múzeum fotóján idézhető fel erre a linkre kattintva.

A legenda úgy tartja, hogy a népies klasszicista stílusú, tornácos, masszív épületegyüttesben kialakított búfelejtőbe annak idején Kazinczy, Petőfi és Rózsa Sándor is betért. A híres-hírhedt betyár például a fokosát a mennyezet gerendájába vágta, majd leült inni, legalábbis így maradt meg a história.

Ugyanakkor mendemondák keringenek arról is, hogy a betyárok menekülése érdekében a csárda pincéjéből két alagút is kivezetett az erdőben lévő – vélhetően a tatárjáráskor épített – földvárba. Úgy hírlik, hogy az egyik 50, a másik 150 méter hosszú volt, ma már azonban nincsen nyomuk. Facebook- hozzászólóink között azonban van, aki állítja: a csárda háta mögött lévő erdő alatt végig alagutak voltak. A csárdapincében volt az ajtó. Jó pár éve az erdőt elkezdték mögötte kitermelni, beszakadt a nagy gép alatt a föld. Az alagút elágazik két irányba. Egy másik hozzászóló azt is felidézte, hogy gyerekként az édesapja mutatta meg, hogy az erdőben is voltak bunkerkijáratok.

Erdődy Zoltán pedig így írt: „A 90-es években sokat megfordultam benne. Sajnálom, hogy ilyen állapotban van. Azt viszont nem értem, hogy mivel müemlékvédelem alatt áll, a tulajdonost hogy nem kötelezik a felújításra vagy legalább az állapotmegőrzésre? Az alagút/alagutak legendája viszont igaz! Saját szememmel láttam a lejáratát, a söntésböl nyílt, le a pincébe, onnan a domb alá folytatódott. Voltam is benne, de pár méter után be volt omolva. Később – gondolom a balesetveszély miatt – befalazták. A befalazás nyomai szerintem ma is láthatók a pince bal oldali falán, és ütésre kong, tehát üreges. A másik alagútról is hallottam, de annak létezése bizonytalan.”

A létesítmény tulajdonosa 2019-ben azt nyilatkozta, hogy az épületegyüttest korhű állapotában állítják helyre, és autentikus csárdaként üzemeltetik. Ez egyelőre sajnos nem valósult meg. Összeállításunk végén 2012 telén készített, szép havas képeket mutatunk a Halápi Csárdáról. Abban az időben a fogadónak (ami 2023-ban tehát már 245 éves) még megvoltak a nyílászárói és a kinti padjai is, s mindemellett a cégtáblája se tört össze. Ekkor még az üzemeltető személye is olvasható volt rajta.

Hasonló összeállításaink sok régi képpel:

DBKL

2012-es kép a csárdáról, amikor még nagyjából egyben volt, és a pincéjébe is le lehetett menni. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Keresés ebben a blogban

2023. október 31., kedd

2023. október 30., hétfő

2023. október 29., vasárnap

2023. október 28., szombat