A hármashegyi haditechnikai park

Debrecenben 1988. szeptember 24-én szombaton avatták fel a  haditechnikai parkot a Hármashegyi-tónál. A létesítményhez a Debreceni Parkerdészet adott területet. Az akkori sajtóhír szerint volt itt néhány MIG-típusú repülőgép, T-34-es harckocsi, légvédelmi rakéta, felderítő gépkocsi és T-30-as lokátor. Ugyanakkor tervezték, hogy lőtér, sí- és szánkópálya is épül majd a Zsuzsi-vonat végállomásánál kialakított haditechnikai parkhoz.

Nem sokkal az átadás előtt már azt is jelezte a HB Napló, hogy sajnos felelőtlen, vandál kezek törik, pusztítják a frissen festett eszközöket, berendezéseket. Akkor és az átadáskor arról még nem volt hír, hogy mikor került ide az a Li–2-es repülőgép, ami a nagyerdei vidámparkban szórakoztatta a látogatókat 1964 és 1986 között. Más beszámoló szerint az itteni eszközök az 1990-es években fogyatkoztak és sérültek meg annyira, hogy végül fel kellett számolni a létesítményt. Aki azonban manapság arra jár, a járművek helyeit még megtalálhatja ott... Kedves Olvasónk, Kaszás Sándor a következőket írta hozzászólásban. A kiállított repülőgépek: - MIG-15bis fiktív 1977 oldalszámmal. Eredeti oldalszáma: 666. - MIG-17Pf oldalszám: 838. - MIG-21F13 fiktív 1981 oldal számmal kiállítva. Eredeti oldalszám: 308. - Jak-28R piros 20 oldalszámmal. A debreceni 328. Gárda 1 századának a gépe volt. - Li-2 HA-LIR ex. Malév. Arra a kérdésünkre, hogy hova kerültek aztán, közölte: A Hármashegy aljáról előbb Vecsésre, majd Alsónémedibe kerültek a gépek egy privát gyűjteménybe. De az új tulaj egy idő után szétdarabolta őket és a MÉH telepre került több is. Többek között a korábban a Vidámparkban kiállított HA-LIR lajstromjelű LI-2-es is. Sajnos már itt a Hármashegy alján is siralmas állapotban volt. Valamint az igazán különleges Jak-28-as is szét lett bontva. Egyedül az üvegezett orr része maradt fent. A MIG-21F13 szerencsére túlélte. Most Kalocsa mellett van egy Tüzép telepen kiállítva. A 838-as oldalszámú MIG-17-is megmenekült. Számos helyen megfordult, jelenleg Budaörsön van egy magángyűjteményben.

Hasonló cikkeink sok régi képpel:

• Az Oláh Gábor utcai műjégpálya
• A Vekeri-tavi kemping-világtalálkozó
• A Jubileumi Játszótér
• A vidámpark
• A csónakázó
• Az Ifipark
• Az újkert szánkódomb és Barátság park
• A Jancsi és Iluska játszótér
• A Sámsoni úti tankúsztató
• A Nagy Katalin emlékpark
• Úttörőmúzeum az ÚÁMK-ban
  
  

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Rejtőzködő szépség

Debrecen szívében, a Nagytemplom mellett található egy csodálatos kerámiafal. A szerteágazó domborműmozaik a cívisváros történelmét idézi meg. A Kálvin tér 1. szám alatti kompozíció az árkádot, valamint az alagsori és az emeleti lépcsőfordulókat díszíti.

Érdemes megállni e nagyszerű alkotásnál! Fotók: © DebreceniKépeslapok

A város egykori urainak, a hunyadiaknak a korát idéző udvarház egyik dekorációjaként, 1988-ban kihelyezett alkotást ugyanaz a Pázmándi Antal készítette, mint aki az Aranybika előtti szökőkút Sellő-szobrát és részben magát a csobogót is. A vizes látványosság 2001 óta működik a főtéren, míg a róla eltávolított hableányt 2011-ben állították fel Nyíracsádon.

A Nagytemplom balján megbújó kerámiafal nem többszínű, mint a szökőkút, hanem egységesen enyhe fényű barna. A monumentális mozaikon felfedezhetők a főutca gyülekezeti helyei, az egykori Pap-tava, a Református Kollégium, valamint a történelmi városmag térképe is.

Csokonai József naplója a tógás diákokkal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az külön bravúros, hogy a művész 3 D-ben és kinagyítva rekonstruálta Csokonai Vitéz Mihály édesapjának, Józsefnek a naplórészletét a cikornyás, dátumozott kézírásával és a Kollégium tógás diákjait ábrázoló rajzaival együtt.

„A pusztító erő koronájába kap. Felette körülte száraz fákba harap. Eledeléhez nyúl, mely mind hamvába húl. S a száz mázsás harang helyéből meg indul” – ez a részlet is olvasható a kompozíción a krónikából (azaz Bessenyi György művéből, a „Debretzennek siralma”-ból) az 1802-es tűzvészről, mely a belvárost és a mai Nagytemplom elődjét, az András-templomot is megrongálta.

Pillantás a műalkotásra a Hatvan utca felől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A domborműves kerámiafal eléggé eldugott és félhomályos helyen van. Érdemes lenne tehát ráirányítani a tekintetet – például mesterséges megvilágítással és figyelemfelhívó táblákkal –, hogy az érdeklődők alaposabban megismerhessék ezt az egyébként valóban gyönyörködtető, különleges alkotást. DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!