Miért bontották le a Hatvan utcán ezeket a kis házakat?

Debrecenben a Hatvan utca 8. és 10. számú, 714 négyszögöles telken, a Sajó István-féle bérház mellett megkezdődött a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság hatemeletes irodaházának építése – adta hírül 1966. március 15-én a Hajdú-bihari Napló. A cikk szerint a régi épületeket akkorra már lebontották, s teljes erővel folyt a munka, amelynek eredményeként „szerződés szerinti határidőre, 1967. július 1-re elkészül a városképet is igen előnyösen javító palota”. A Hatvan utca 8–10. szám lebontott épületei az alábbi muzeális felvételen láthatók egy 5-ös villamos társaságában:

A helyszín 1932-ben. (Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts)

Az új irodaház 300 vízügyi dolgozónak adott megfelelő munkahelyet. Ezáltal megszűnt az addigi Széchenyi utcai központban levő zsúfoltság, felszabadultak a Tengerész utcai és Vágóhíd utcai helyiségek is, és egy épületben kaptak helyet az igazgatóság dolgozói. A tudósítás így folytatódik: valóban egyik dísze lesz Debrecennek ez az épület, melynek homlokzati része előregyártott panelekből készül. A pillérek sötét betonburkolatot kapnak, a homlokzat burkolata pedig fehér tört parcellán betonburkolattal ékesedik majd. Az épület központi fűtéses lesz, melegvíz-szolgáltatásos és lifttel felszerelt. Az ablakok is modern megoldást kapnak, mert forgórendszerűek lesznek. Az irodaház lábazati földszintjét időálló klinker burkolja. A modern épületet a Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat készíti. Az építkezési költség 8 millió 900 ezer forint, de az irodaházzal kapcsolatos teljes kiadás a tervezési és kisajátítási költségekkel együtt 10 milliót tett ki. A terv szerint 1966-ban már tető alá került az épület, a jövő évre csak a belső szerelési munkák maradtak. A zömmel előregyártott elemekből készülő helyiségek száma 139, a beépített térfogat 10 ezer 135 légköbméter volt.

1905-ben postázott képeslap az érintett helyről

A cikk kiemelte azt is, hogy a magas talajvíz miatt négyméternyi vasbetonlemez-alapozást kellett végezni. Sőt, a talaj átvizsgálásakor kiderült az is, hogy a beépítésre kerülő telken haladt át az az ősi patakmeder, amelyik a Déri Múzeum körzetében az elmúlt századokban még meglevő Pap-tónak a vizét vitte le a Tócó-patakba. A talajvizsgálatok pontosan megállapították az eliszapolódott, feltöltődött patakmeder helyét!

A mai homlokzattal. Fotó: © Vass Attila Tamás Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

• 1966 – az első virágkarnevál
• 1966 – a Kinizsi Söröző
• 1966 – a Petőfi tér

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Előadás az 1802-es nagy tűzvész előtti Debrecenről

Debrecen történelmének egyik legtragikusabb napjáról, az 1802. június 11-i nagy tűzvészről, az általa okozott károkról, valamint az addigi városképről és debreceni életről is szó lesz 2025. július 8-án 17 órától a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában, ahol Szegedi Károly rekonstrukciós grafikus eleveníti fel ezeket a korszakokat a vetített alkotásai segítségével.

Az András-templom 1802 előtt. Grafika: © Szegedi Károly

 Az izgalmasnak és tanulságosnak ígérkező esten díjtalanul vehetnek részt az érdeklődők. A július 8-i programot megelőzően, július 1-jén 17 órától a téma kedvelőit dr. Nagy Attila könyvbemutatóval egybekötött vetített képes előadása várja, amelynek címe: A képeslapok sokszínű világa. Ez az esemény is ingyenes, azonban a szervezők azt kérik, hogy aki biztosan ott akar lenni ezen vagy a július 8-i programon, az regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Szegedi Károly. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az esemény teljes plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

Debrecen a fotózás előtti régi szép időkben

Debrecen, a hajdani cívisváros tovatűnt utcáira és épületeire csodálkozhatunk rá az 1802-es nagy tűzvész előtti időkből, Szegedi Károly debreceni grafikus, zenész legújabb alkotásainak köszönhetően. 

 Az András-templom és környéke, melyen napjainkban már semmi sem ilyen... Grafika: © Szegedi Károly

A helytörténet-kutató művész kompozícióinak egyik fő motívuma az egykori (Szent) András-templom, valamint annak környéke, amely mai szemmel nézve már szinte felismerhetetlen.

Lélegzetelállító időutazás a Csapó utca és a valamikori Vár utca rekonstruálása is! Az utóbbi helyen állt az a középkori várkastély, ahol Mátyás király is gyakorta időzött, amikor a Hunyadiak birtoka volt Debrecen. Ma itt található a Kálvin téri Udvarház szép épületegyüttese.

A következő grafikán gyakorlatilag a hagymakupolás kistemplom az egyetlen támpont a kép bal felső sarkában. A gyülekezeti hely toronysisakját éppen 115 éve pusztította el egy vihar...

Az alábbi rekonstrukció sok-sok apró épülete a hajdani főutcán sorakozott!

Ekkor még valóban falusias volt a város összhatása. Grafika: © Szegedi Károly

Szegedi Károly a valamikori András-templom (mely a mai Nagytemplom helyén állt) és a Református Kollégium területét az alábbi páratlan módon teremtette újjá a lenyűgöző rajzán:

Nyitóképünk vágatlanul. Grafika: © Szegedi Károly

A grafikus további alkotásai ebben az összeállításunkban csodálhatók meg. Jó múltidézést!

 A mai Széchenyi utca (balról) és az András-templom látképe dél felől. Grafika: © Szegedi Károly

DBKL

 A bemutatott grafikák alkotója, Szegedi Károly 2022 áprilisában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A gémeskutak és lófogatok városa

Debrecen hajdani cívisvárosi tovatűnt utcáira és épületeire csodálkozhatunk rá az 1802-es nagy tűzvész előtti időkből, Szegedi Károly debreceni grafikus, zenész lalkotásainak köszönhetően.

A bemutatott grafikák alkotója, Szegedi Károly a debreceni Dósa Nádor téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A művész ezeket a különleges műveit a reformáció emléknapja, október 31. alkalmából osztotta meg a Debreceni Képeslapok olvasóival.

Az 1802 nyarán tombolt tűzvészben leégett Református Kollégium rekonstruált látványa. Grafika: © Szegedi Károly

Az alkotó a mostani ünnepi alkalom tiszteletére színes grafikákat is bocsátott a Debreceni Képeslapok rendelkezésére. Köszönjük szépen ezt a kollekciót is!

Az első városháza látképe Kelet felől. Balra a mai Kossuth utca, jobbra a Rózsa utca. Grafika: © Szegedi Károly

Az aprólékos és fáradhatatlan alaposággal elkészített anyagban központi helyet foglalnak el a hajdani Debrecen szívének épületei, emberei, valamint az egykor itt élők segítői és eszközei is...

A Református Kollégium, az András-templom és a Pap-tava látképe az 1802-es tűzvész előtt. Grafika: © Szegedi Károly

Ezek a rekonstrukciók azért is példaértékűek, mert az 1802-es nagy tűzvész következtében Debrecen jelentős része elpusztult, és soha nem épült újjá.

A sokat emlegetett hajdani Pap-tava és környékének festői látképe. Grafika: © Szegedi Károly

A korábbi, ősinek nevezhető formájában tehát gyakorlatilag szinte kizárólag Szegedi Károly rajzain elevenedik meg a régi cívisváros.

A mai Hatvan utca felől ilyen lehetett az András-templom és a Kollégium környezete. Grafika: © Szegedi Károly

Az András-templom és környéke, ahol napjainkban már semmi sem ilyen... Grafika: © Szegedi Károly

A hosszas tanulmányozást érdemlő grafikákon a hagymakupolás Kistemplom éppúgy felfedezhető, mint például a telkek lakóit szolgáló gémes kutak, a szekereket húzó lovak és a Piac utcai Nagy híd.

A mai Kossuth, Csapó utca és a Nagy híd határolta városrész, balra fent a toronysisakos Kistemplom. Grafika: © Szegedi Károly

A következő rajzon a főutcán végigfutó Nagy híd látványán ámuldozhatunk, meg persze azon, hogy mára itt is minden teljesen megváltozott:

A Piac utca a Nagy híddal, a Kistemplom és a Református Kollégium között. Grafika: © Szegedi Károly

A reformáció 500. évfordulójára állított szoboregyüttes ebben a cikkünkben ismerhető meg sok képpel.

A reformáció emléknapjára készített ünnepi album utolsó előtti alkotása. Grafika: © Szegedi Károly

Szegedi Károly előző kollekciója, amelyet a város napja tiszteletére bocsátott rendelkezésünkre, erre az összeállításunkra látogatva csodálható meg.

Az András-templom és környéke kelet–nyugati irányból. Grafika: © Szegedi Károly

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Rejtőzködő szépség

Debrecen szívében, a Nagytemplom mellett található egy csodálatos kerámiafal. A szerteágazó domborműmozaik a cívisváros történelmét idézi meg. A Kálvin tér 1. szám alatti kompozíció az árkádot, valamint az alagsori és az emeleti lépcsőfordulókat díszíti.

Érdemes megállni e nagyszerű alkotásnál! Fotók: © DebreceniKépeslapok

A város egykori urainak, a hunyadiaknak a korát idéző udvarház egyik dekorációjaként, 1988-ban kihelyezett alkotást ugyanaz a Pázmándi Antal készítette, mint aki az Aranybika előtti szökőkút Sellő-szobrát és részben magát a csobogót is. A vizes látványosság 2001 óta működik a főtéren, míg a róla eltávolított hableányt 2011-ben állították fel Nyíracsádon.

A Nagytemplom balján megbújó kerámiafal nem többszínű, mint a szökőkút, hanem egységesen enyhe fényű barna. A monumentális mozaikon felfedezhetők a főutca gyülekezeti helyei, az egykori Pap-tava, a Református Kollégium, valamint a történelmi városmag térképe is.

Csokonai József naplója a tógás diákokkal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az külön bravúros, hogy a művész 3 D-ben és kinagyítva rekonstruálta Csokonai Vitéz Mihály édesapjának, Józsefnek a naplórészletét a cikornyás, dátumozott kézírásával és a Kollégium tógás diákjait ábrázoló rajzaival együtt.

„A pusztító erő koronájába kap. Felette körülte száraz fákba harap. Eledeléhez nyúl, mely mind hamvába húl. S a száz mázsás harang helyéből meg indul” – ez a részlet is olvasható a kompozíción a krónikából (azaz Bessenyi György művéből, a „Debretzennek siralma”-ból) az 1802-es tűzvészről, mely a belvárost és a mai Nagytemplom elődjét, az András-templomot is megrongálta.

Pillantás a műalkotásra a Hatvan utca felől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A domborműves kerámiafal eléggé eldugott és félhomályos helyen van. Érdemes lenne tehát ráirányítani a tekintetet – például mesterséges megvilágítással és figyelemfelhívó táblákkal –, hogy az érdeklődők alaposabban megismerhessék ezt az egyébként valóban gyönyörködtető, különleges alkotást. DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A gémeskutak és lófogatok városa

Az András-templom és környéke, ahol napjainkban már semmi sem ilyen... Grafika: © Szegedi Károly

Debrecen hajdani cívisvárosi tovatűnt utcáira és épületeire csodálkozhatunk rá az 1802-es nagy tűzvész előtti időkből, Szegedi Károly debreceni grafikus, zenész lalkotásainak köszönhetően.

A bemutatott grafikák alkotója, Szegedi Károly a debreceni Dósa Nádor téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A művész ezeket a különleges műveit a reformáció emléknapja, október 31. alkalmából osztotta meg a Debreceni Képeslapok olvasóival.

Az 1802 nyarán tombolt tűzvészben leégett Református Kollégium rekonstruált látványa. Grafika: © Szegedi Károly

Az alkotó a mostani ünnepi alkalom tiszteletére színes grafikákat is bocsátott a Debreceni Képeslapok rendelkezésére. Köszönjük szépen ezt a kollekciót is!

Az első városháza látképe Kelet felől. Balra a mai Kossuth utca, jobbra a Rózsa utca. Grafika: © Szegedi Károly

Az aprólékos és fáradhatatlan alaposággal elkészített anyagban központi helyet foglalnak el a hajdani Debrecen szívének épületei, emberei, valamint az egykor itt élők segítői és eszközei is...

A Református Kollégium, az András-templom és a Pap-tava látképe az 1802-es tűzvész előtt. Grafika: © Szegedi Károly

Ezek a rekonstrukciók azért is példaértékűek, mert az 1802-es nagy tűzvész következtében Debrecen jelentős része elpusztult, és soha nem épült újjá.

A sokat emlegetett hajdani Pap-tava és környékének festői látképe. Grafika: © Szegedi Károly

A korábbi, ősinek nevezhető formájában tehát gyakorlatilag szinte kizárólag Szegedi Károly rajzain elevenedik meg a régi cívisváros.

A mai Hatvan utca felől ilyen lehetett az András-templom és a Kollégium környezete. Grafika: © Szegedi Károly

A hosszas tanulmányozást érdemlő grafikákon a hagymakupolás Kistemplom éppúgy felfedezhető, mint például a telkek lakóit szolgáló gémes kutak, a szekereket húzó lovak és a Piac utcai Nagy híd.

A mai Kossuth, Csapó utca és a Nagy híd határolta városrész, balra fent a toronysisakos Kistemplom. Grafika: © Szegedi Károly

A következő rajzon a főutcán végigfutó Nagy híd látványán ámuldozhatunk, meg persze azon, hogy mára itt is minden teljesen megváltozott:

A Piac utca a Nagy híddal, a Kistemplom és a Református Kollégium között. Grafika: © Szegedi Károly

A reformáció 500. évfordulójára állított szoboregyüttes ebben a cikkünkben ismerhető meg sok képpel.

A reformáció emléknapjára készített ünnepi album utolsó előtti alkotása. Grafika: © Szegedi Károly

Szegedi Károly előző kollekciója, amelyet a város napja tiszteletére bocsátott rendelkezésünkre, erre az összeállításunkra látogatva csodálható meg.

Az András-templom és környéke kelet–nyugati irányból. Grafika: © Szegedi Károly

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen a XIX. században

Az András-templom és környéke 1802 előtt. Grafika: © Szegedi Károly

Debrecen legrégebbi háza, a Régiposta  Fogadó a XVII. század végéről származik. Más épület a nagy tűzvészek és a nem túl tartós építőanyagok miatt alig maradt fenn abból az időből, de még az 1700-as évekből is kevés a relikviánk. Sajnos mindemellett a hiteles korabeli városképekben se dúskálunk, így igen nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon milyen is lehetett Debrecen akkoriban, vagy pláne például a középkorban. Emiatt is örvendetes a mostani

válogatásunkat jegyző Szegedi Károly missziója, amelyben aprólékos munkával kutatja és rekonstruálja a régi cívisváros tovatűnt arculatát. Fenti kompozícióján az 1802-es tűzvész miatt megsemmisült, egykori András-templomban, valamint Református Kollégiumban gyönyörködhetünk, és szerepel a képen a Pap-tava és a ,,nagy híd" is. A következő alkotás az 1850 körüli Piac utcát idézi meg, immár a toronysisakos Kistemplommal. Grafika: © Szegedi Károly

Az alábbi, pazar jelenet úgyszintén az 1850 körüli Piac utcát hozza vissza nekünk a mába. Mi tagadás, gondolkodnunk kell, hogy melyik részét is látjuk a belvárosnak... Grafika: © Szegedi Károly

A következő ábrázolással 10 évet ugrunk előre az időben, tehát 1860 körül járunk. Egyre ismerősebb a főutca, ám például a püspöki palota (1912) helyén még kis házakat fedezhetünk fel, köztük azt, ahol Méliusz Juhász Péter lakott. Grafika: © Szegedi Károly

A Károlynak köszönhető válogatásunk utolsó remekművén a fentiekkel ellentétben immár kőburkolat fedi az utat, és a gőzvonat sinei kanyarodnak a Kossuth utcára. A XIX. század legvégét megidéző városképen még büszkén, sértetlenül tör a magasba a toronysisakos Kistemplom,  és ez így volt egészen a 7 évvel későbbi, áprilisi szélviharig... Grafika: © Szegedi Károly

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Összeállításunk első rajza (az 1802 előtti András-templom és környéke) teljes méretben Grafika: © Szegedi Károly

Indián nyár a Déri téren

,,Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, még zöldell a nyárfa az ablak előtt..." – Petőfi Sándor gyönyörű sorai most tökéletesen illenek a Déri tér hangulatához. Debrecen egyik legszebb parkjában a múzeum kinyitása előtt jártunk. Magával ragadó a környék, s aki teheti, kövesse példánkat, hiszen közeleg az időjárás-változás. Fotó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok