Keresés ebben a blogban

2025. június 23., hétfő

A kézilabda NB I. ötszörös gólkirálya: Varga István

A Debreceni Dózsa átlövője, Varga István 51 éve lett először a férfi kézilabda NB I. gólkirálya – tudható meg a Hajdú-bihari Napló 1974. június 23-i számából (a cikket lásd lentebb). 

Varga István lő, gól! Fotó: Pathó Sándor, 1977

Az külön büszkeség, hogy az akkor elért pontszáma világcsúcsnak számított, és az 1975-ös második gólkirálysága eredménye az akkori cikk szerint (lásd alább) ezt is túlszárnyalta.


A Kézitörténelem statisztikájából az is kiderül, hogy Varga István az 1974-es és 1975-ös diadalát követően 1976-ban, 1978-ban, valamint 1979-ben is magyar gólkirályi címet szerzett! Magazinunk múltidézését ebben az összeállításunkban találhatják a nagyszerű sportolóról és bajnok csapatáról.

A bajnokcsapat. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Napló 1975. június 20-i cikke

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 50 éve futott ki utoljára a debreceni 4-es villamos

Debrecen villamosai közül a 4-es tuják 1911-től 1962-ig a városháza, valamint a vágóhíd között közlekedtek a Kossuth utcán és a Nap utcán át. Utána a kocsik a Béke útja (ma Szent Anna utca) és a vágóhíd között jártak a vonal 1975. június 24-i megszüntetéséig.

Négyes tuja a Kossuth utcán. Forrás: Méliusz-könyvtár

A fenti jelenet a Verestemplomnál történt, és a jobb oldalán Irinyi János lakóháza is látható. Az alábbi muzeális kép pedig a Kis Orbán-háznál készült még a 4-es vonal gőzvonatos hőskorából:

Gőzvonat a Kis Orbán-háznál. Fotós: Ismeretlen

Korábban, 1896-ban már megépült a Városháza és a Dohánybeváltó közti egyvágányú pálya. A Wikipédia leírása szerint a személyszállítást ekkor még lóvasúti, a teherszállítást pedig gőzvontatású szerelvényekkel végezték. A következő archív képen a Csokonai Színháznál látható lóvasút...

Lóvasút a színháznál. Fotós: Ismeretlen

A vonalat az 1911-es villamosításkor hosszabbították meg a vágóhídig. Az alábbi pazar légifotón a Nap utcai szakasz is látható, melyen a Verestemplomtól közlekedtek a kocsik az Attila téri templomig, és onnan tovább a felüljárón át a Vágóhíd utcán.

A Nap utcai szakasz. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia múltidézéséből megtudható az is, hogy a 4-es villamos Béke úti végállomásának az 1-es vonal Nagyerdő felé haladó vágányával üzemi kapcsolata volt, míg a vasútállomás felé egy visszafogó váltó segítségével kapcsolódott. A következő két kép a pénzügyi palotánál született.

Kossuth utca, 1932. Fotó: Fp / Flanek-Falvay-Kováts

A 4-es vonalon az Attila téri templomnál volt az első kitérő, majd a szerelvények átmentek a Vágóhíd utcai vasúti felüljárón (utána újabb kitérő volt), s onnan a Diószegi út sarkáig, a Barneválig közlekedtek – mígnem beköszöntött az 1975. június 23-i utolsó nap... Akkortól az új kettes pálya 2014-es átadásáig csak egy villamosvonala volt Debrecennek.

A Kossuth utcán. Fotó: Fp / Szánthó Zoltán, 1961

Az Attila térnél. Fotó: Fp / Magyar Rendőr, 1962


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. június 22., vasárnap

Debreceni panorámák a csillagászati nyár első napján

Debrecen arcait ismét a magasból örökítette meg látványos felvételeken Oláh Róbert. Az első friss fotóján a Petőfi tér látképén ámuldozhatunk, s közben pedig a Nagyállomás főépületét is kivehetjük a horizont közepén (a teljes képet lásd lentebb).

Az új Petőfi tér. Fotók: © Oláh Róbert

A Holló János utca sarkán álló épület tetején készített képek közül a Piac utca sem hiányzik. A háttérben a Kistemplom, mellette a Nagytemplom, jobb szélen pedig a vármegyeháza tornya is kirajzolódik.


Az alábbi kép egyik legmarkánsabb épülete a Szent Anna Székesegyház.

Középen a Szent Anna tornyai. Fotók: © Oláh Róbert

Ahogy ígértük, íme az első fotó immár teljes méretben:


Oláh Róbert ismét járt a Piac utcai egykori hitelbanki épületegyüttesben, s ott is fotózott. Az alábbi képen az Arany János utcai konzulátusra pillanthatunk le onnan.

A konzulátus felülről. Fotók: © Oláh Róbert

A másik irányban a Rickl-féle Lábasház tárul fel a nem mindennapi perspektíva révén.

A Lábasház. Fotók: © Oláh Róbert

Itt található az egykori Spartacus-sportpálya is, amiről ebben a múltidézésünkben írtunk.

Itt volt a Spartacus. Fotók: © Oláh Róbert

Hátrahagyva a belvárost, fotósunk a Füredi útra is ellátogatott. Ott megörökítette azt a bevásárlóközpontot is, amelyiknek a helyén előzőleg az István Gőzmalom működött.

A Füredi út. Fotók: © Oláh Róbert

Az itteni leshelyről az Egyetem sugárút is szépen belátható:


Az alábbi felvételen a libakerti városrészen hordozhatjuk körbe a tekintetünket.


A következő jelenetben azt a területet is láthatjuk, ahol a Margit-fürdő pompázott.
    A szürke házak helyén volt a Margit

    Végül az Egyetem Tower nevű új társasház is feltűnik, ahol az Egyetem Kávéház működött. A kép felső jobb sarkában pedig a volt Kohászüdülő is megtalálható. Akit érdekel, ennek a hotelnek a történetét is elolvashatja sok régi képpel ebben az összeállításunkban.

    Balra fent a Tower. Fotók: © Oláh Róbert

    Oláh Róbert további fotó-összeállításai:
    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    Debrecen a magasból a 2025-ös nyári napfordulón

    Debrecenben is különleges programok várták az érdeklődőket a Múzeumok éjszakáján, 2025. június 21-én. Oláh Róbert ekkor készítette a Nagytemplomból a most megosztott felvételeit, melyek közül elsőként megcsodálhatjuk, hogy milyen volt ekkor a főtér, valamint a Piac utca naplemente idején.

    Kossuth tér, 2025. június 21. Fotók: © Oláh Róbert

    Szombaton este háromnegyed 8-kor még a Nagytemplom keleti tornya is szinte ragyogott.


    A nyugati toronyból körbenéző látogatók a Hatvan utcát, továbbá a püspöki palotát is jól láthatták.

    A Hatvan utca látképe. Fotók: © Oláh Róbert

    A másik irányba pillantva a Verestemplom és a Csokonai Színház mellett a Szent Anna Székesegyház, valamint a volt „Keri” falára festett nagy kép is szépen szemügyre vehető.

    A Bethlen-suli és környéke. Fotók: © Oláh Róbert

    Sőt, Oláh Róbert a Déri Múzeumot és a mögötte álló Kölcsey Központot is lencsevégre kapta. 

    Füvészkert utca, Déri tér... Fotók: © Oláh Róbert

    Ennyivel azonban nem elégedett meg, és a Nagytemplom belső tereit is megörökítette.

    A Nagytemplom szószéke és fő orgonája. Fotók: © Oláh Róbert

    A karzaton ilyen látvány tárul fel a Nagytemplomról:


    A 2025. június 21-i felvételek révén képzeletben átsétálhatunk az Aranybikába is, ahol a hall az alábbi arcát mutatta ekkor.


    A Bika előtt a helyőrségi katonazenekar muzsikája szórakoztatta a korzózókat.


    Városnéző kirándulásunkat a Kistemplom felkeresésével zárjuk, annak is a ritkán látott belső terével. További jó nézelődést és felfedezéseket Mindenkinek!

    A Kistemplom belső tere. Fotók: © Oláh Róbert

    Oláh Róbert további fotó-összeállításai:
    Jelképek a Nagytemplom zárján. Fotók: © Oláh Róbert

    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    A Nagytemplom nagyharangja. Fotók: © Oláh Róbert

    2025. június 21., szombat

    A Macsi Balcsi emléke 15 retro fotón a 2025-ös nyári napfordulón



    Debrecen egyik kedvelt vizes rekreációs kirándulóhelye, a Látóképi Tófürfő 1982 nyarán épült ki olyan formában, hogy alkalmas legyen a látogatók kulturált és higiénikus kiszolgálására. (A nyitóképet Bakó Iréntől kaptuk, teljes méretben lásd lentebb.)

    A Hajdú-bihari Napló 1982 júniusiaugusztusi cikkeinek tanúsága szerint a medencét már korábban kialakította a Tivizig a Látóképi Csárdától 4 kilométerre fekvő területen.

    Ezt a betonfallal és kavicsággyal ellátott mesterséges tavat, az igazi Balatonra utalva Macsi Balcsinak becézett, tiszta vizű helyet fedezték fel maguknak a felüdülésre vágyó százak, később ezrek. Szükségessé vált tehát a normális fürdőzés feltételeinek megteremtése.

    A korabeli beszámolók kitértek arra is, hogy a városi tanács vállalta a költségek egy részét, ugyanakkor társadalmi munkát is végeztek egyes vállalatok.

    Az egykori tófürdő. Fotó: © Gáspár János

    Ennek köszönhetően épülhetett 300 személyes öltöző, vécék, zuhanyzók és büfépavilonok is.

    Kicsit távolabb bográcsos főzőhelyeket alakítottak ki, a tóban pedig egy nagyobb napozóstéget is felállítottak. Szóval, szuper környezetet teremtettek itt!

    Egy Facebook-megosztásunkhoz Kedves Olvasónk, Bakó Irén a következő fényképes múltidézést fűzte: „Anno a gyerekekkel sokat jártunk oda. A párom és a fiaim egész nap alig jöttek ki a vízből. Én meg a stég mellett jókat úsztam a fősodorban, ahol átömlött a friss víz... De jó is volt!”

    Egész nap a vízben. Fotó: © Bakó Irén

    A Macsi Balcsit eleinte nem övezte kerítés, és belépőjegyet sem kellett váltani. Nem volt parkoló se, következésképpen a látogatók közvetlenül a vízparton táboroztak. Ez szó szerint értendő abban a formában is, hogy szinte kempinghangulat uralkodott a környező mezőn.

    Az 1982 nyarán született Napló-cikkek arra is kitérnek, hogy a tó vize folyamatosan cserélődött, mivel a Keleti-főcsatornával volt összeköttetésben. 

    A Látóképi Tófürdő. Fotó© Debreceni Képeslapok.

    1982 nyarán, a kiépítés nyomán természetesen az is felvetődött, hogy a Látóképi Tófürdőben is pénzért lehessen strandolni. Ez meg is valósult, de a belépőjegy mindig olcsóbb volt, mint például a Nagyerdei Strandon.


    A strand utoljára 2019-ben nyitott ki, és immár horgásztóként működik. De mi azért még reménykedünk abban, hogy mégis újra eljön az az idő, amikor ismét fürdőhelyként élvezhetjük a Macsi Balcsit!


    A cikk végén közölt cikkmásolatból az is megtudható, hogy a tó alját a Balmazújvárosi úti volt téglagyár lebontott kéményeinek tégláiból rakták ki! 


    Dézsi-Kovács Frida alábbi fotóival az is felidézhető, hogy milyen volt a bezárt Macsi Balcsi főépülete és belső tere... 


    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!