Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Horthy Miklós. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Horthy Miklós. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 23., vasárnap

Az Egyetem sugárút

A Füredi út felől, 2025. VI. 20. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legimpozánsabb és leghosszabb útszakasza az Egyetem sugárút. Eredetileg, 1927-től 1945-ig Horthy Miklós sugárút volt, 1945-től 1960-ig Somogyi–Bacsó út, majd a rendszerváltásig a Tanácsköztársaság útja nevet viselte. Több városrészünknek a határoló utcája, például a Péterfiáé és a Libakerté is. Az alábbi kép a Fortepanon található.

1963, a Hámán Kató felől. Fotó: Gazda Anikó

A sugárút a Honvéd utcától tart az Egyetem térig, s az eredeti tervek szerint a Déri Múzeumot kötötte volna össze az egyetemmel, illetve az egyetemi templommal. Itt állt korábban a 3-as gyalogezred katonaszobra, később a Proletár szobor, s ezek közelében működött az Egyetem kávéház, aminek a helyén már egy nagy társasház magasodik.

Március 21. tér. Fotó: Fp / Gazda Anikó, 1963

Új épület „nőtt” a Móricz-kollégium helyére is, mellette viszont még áll a zeneművészeti főiskola (ma már egyetemi kari) toronyháza. Végül szomorúan tesszük közzé azt is, hogy az Egyetem téren e cikk megjelenéséig, 2025. június 20-ig még nem helyezték üzembe a szökőkutat...

A sugárút 1934-ben. Fotó: Déri Múzeum / Sőregi János

Kapcsolódó összeállításaink:

Az Egyetem tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A lapot Kárász-Marsa Anikónak köszönjük!

2024. április 23., kedd

Ma 105 éve szállta meg Debrecent a román hadsereg, melynek rémuralma 11 hónapig tartott

Debrecent a román hadsereg az 1919-es magyar–román háborúban, április 23-án szállta meg, és az oláh rémuralom 1920. március 11-ig tartott a városban. A csaknem egy évig elhúzódott gyalázat előzménye a Tanácsköztársaság, amely 1919. március 21. és április 22. között zajlott. A Debreczeni Képes Kalendáriom 1921-es cikke szerint a román megszállók – Dumitrescu Constantin tábornok parancsnokságával – már a vörösök elmenekülése utáni napon megérkeztek.

Román katonák Budapesten. Fotó: Wikipédia

A románokkal a dr. Magoss György polgármester vezette debreceni tanács azt közölte, hogy a város ellenállás nélkül megadja magát, a lakosságnak pedig igazságos és gyöngéd bánásmódot kért. Ezzel szemben a 11 hónapos román megszállás felbecsülhetetlenül hatalmas károkat okozott Debrecen köz- és magánvagyonában. A város rendszeres kifosztása, a lakosság mindinkább tűrhetetlenné váló zaklatása főként a Hanzu tábornok alá rendelt 16. hadosztály megjelenésével (május 16–20.) és Mosoiu tábornokkal kezdődött. A Debreczeni Képes Kalendáriuom felidézte azt is, hogy Horthy Miklós kormányzó csak 1920. április 14-én látogatott Debrecenbe, abból az örömteli alkalomból, hogy a román megszállóknak az entente parancsa alapján el kellett hagyniuk a várost. Márk Ede polgármester ekkor nyújtotta áta főtéren a debreceni katonaságnak a dr. Vásáry Istvánné és Balogh Istvánné Kossuth, illetve Mester utcai lakásán készített, a magyar címerrel és angyalokkal díszített lobogót. A zászlóhoz Ekli József 800 korona értékű selyemszövetet adott, a rudat pedig Bessenyey Gyula műasztalos tervei szerint Szekeres András szobrász faragta tölgyből. A bőrből készült tartót debreceni tímárok alkották, míg a díszítését Prahács József szíjgyártó. Akkor még nem sejthették, hogy mit hoz Magyarországnak 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés...

Román katonák Budapesten. Fotó: Wikipédia


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. január 10., szerda

Amin Kossuth és Sisi is utazott: a debreceni ötös fogat


A Debrecen nevét viselő parádés kocsit pompás paripák húzzák, s díszbe öltözött kocsis és hajdú, illetve huszár is feszít rajta. Mellettük szót ejtünk itt most a debreceni törzsménesről és 
talyigáról is.

A képeslapmásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltántól, Vekerdi Károlytól és Vértesi Ferenctől kaptuk, köszönjük szépen!

Az öt ló közül hátul a rúd mellett balról a rudas van, elöl a bal szélen a láncos. Az elöl középen lévő a gyeplős, míg elöl jobbról az orrbegyesé a hely. Hátul, a rúd mellé jobbról pedig a nyergest fogják.

Muzeális képeslapon Debrecen szabad királyi város ötös díszfogata

Ilyenen utazott Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenből Tiszafüredre, s később aztán Ferenc József, Erzsébet királyné és Horthy Miklós is kocsikázott vele. A cívisváros egyébként négyes és kettes fogatokat is fenntartott, Debrecen hagyományos jószágtartó birtoka pedig Hortobágyon volt.

Ötös fogat a nagyerdei Sesztina-villa előtt

A lovakkal és kocsikkal kapcsolatban a debreceni törzsménes is kiemelendő. Ezt – a Debrecen lexikon leírása szerint – kezdetben az elbitangolt, befogott és öröklött lovak alkották, 1843-tól pedig hat nóniusz kanca és más mének alapozták meg a debreceni ló kialakulását. A II. világháború után 20–30 lóval tudott folytatódni a lótenyésztés.

Öt plusz kettes díszkocsi a Hortobágyon, 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

Ismert a debreceni szekér is, aminek egy- és kétrudas változatai is futottak. Ugyanakkor népszerű volt a debreceni talyiga is, ami egylovas és kétrudas eszköz volt (képeslap a cikk végén).

Ilyen is volt: debreceni cívis polgár hetes fogata

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Aki a lovát féken tartotta, de a szavait nem igazán fogta vissza... Kiadó: Barasits

2021. október 16., szombat

A debreceni ötös fogat

A Debrecen nevét viselő parádés kocsit pompás paripák húzzák, s díszbe öltözött kocsis és hajdú is feszít rajta. Mellettük szót ejtünk itt most a debreceni talyigáról és törzsménesről is.

Ötös fogat a klinikapalotánál, a Sesztina-villánál és a Simonyi úton.
A képeslapmásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltántól, Vekerdi Károlytól és Vértesi Ferenctől kaptuk

Az öt ló közül hátul a rúd mellett balról a rudas van, elöl a bal szélen a láncos. Az elöl középen lévő a gyeplős, míg elöl jobbról az orrbegyesé a hely. Hátul, a rúd mellé jobbról pedig a nyergest fogják. Ilyenen utazott Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenből Tiszafüredre, s később aztán Ferenc József, Erzsébet királyné és Horthy Miklós is kocsikázott vele. A cívisváros egyébként négyes és kettes fogatokat is fenntartott, s nem mellékesen Debrecen hagyományos jószágtartó birtoka Hortobágyon volt.

"Öt pluszos" díszkocsi a Hortobágyon, 1986-ban.
Fotó: Csobaji Előd. Nagyításért kattints a képre!
Ismert a debreceni szekér is, aminek egy- és kétrudas változatai is futottak. Ugyanakkor népszerű volt a debreceni talyiga is, ami egylovas és kétrudas eszköz volt. A lovakkal és kocsikkal kapcsolatban a debreceni törzsménes is kiemelendő.
Ezt kezdetben az elbitangolt, befogott és öröklött lovak alkották, 1843-tól pedig hat nóniusz kanca és más mének alapozták meg a debreceni ló kialakulását. A II. világháború után 20–30 lóval tudott folytatódni a lótenyésztés.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!