Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hortobágy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hortobágy. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 1., hétfő

Az 1699. június 1-jén megnyílt Hortobágyi Csárda

A csárda egy 1980-as képeslapon.

Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda a Kilenclyukú híd szomszédságában. Nyitókép: Csobaji Előd


A csárdát hungarikummá nyilvánította 2025. május 29-én a Hungarikum Bizottság, mely korábban az alföldi lángost és a székelykaput is erre a rangra emelte. Második kép: Fortepan / Horváth József, 1937

A Hortobágyi Csárda. Képeslapfotó: Hapák József, 1980

A Hortobagyinfo szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

1980-as képeslap. Képeslapfotó: Csobaji Előd

A Méliusz-könyvtár adatbázisa ezt úgy pontosítja, hogy a fogadó 1699. június 1-jén nyílt meg.

Csikósok a Csárdánál. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes múzeumi kiállítás is tartozik. További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

Haranghy György 1909-es fotója. Reprint: Csokonai Kiadó


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kocsikázók a csárdánál. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán, 1973

2026. május 22., péntek

A Korál első debreceni koncertje

Debrecenben is sokan kedvelik mind a mai napig az egykori Korál együttest, amelyről 1976. május 26-án közölt egy érdekes cikket a HB Napló. Eszerint hosszú külföldi út, kétéves debreceni szereplés és többszöri átalakulások után május 1-jén megszűnt a megye egyik legjobb beatzenekara, az Astor együttes. Valószínűleg nincs olyan beatkedvelő közel e hazában, aki ne ismerte volna az Astor nevet; előbb a MÁV Járműjavító művelődési házában, majd a csapókerti művelődési házban táncolhattak a fiatalok ezrei az együttes színvonalas soulzenéjére. A „talpalávaló” szolgáltatása mellett az Astor több ízben kitűnő koncerteken bizonyította tagjainak felkészültségét, igényesebb zenei elképzeléseit.


A tudósítás így folytatódik: az együttes tagjai most szétszéledtek, de külön-külön sem hagytak fel a zenéléssel. Seicher Tibor, az Astor vezetője egy polccal „feljebb” lépett: Koncz Zsuzsa kísérő együttesének, a Korálnak lett dobosa és egyben vezetője. Népszerű énekesnőnk partnereként a Korál együttes a közeljövőben egy hónapos turnéra indul a Szovjetunióba, majd az év végén újabb két hónapos vendégszereplésre, az NDK-ba. Közben ORI-turnén vesznek részt a Balaton környékén, s Pesten, az E-épületben lépnek fel. Június első napjaiban megyénkbe látogat a Korál: 2-án a csapókerti művelődési házban, 3-án a KLTE-n, 5-én a hortobágyi vízi színpadon adnak koncertet. A fotón az együttes tagjai: Losó László (basszusgitár, ének), Marschalkó Zoltán (gitár), Balázs Ferenc (orgona), Seicher Tibor (dob), Menyhárt János (szólógitár).


Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 24., péntek

Hortobágy dicsérete

Csikósok a Csárdánál. Fotó: Fényes Tamás, 1972.

Debrecen egykori ló- és jószágtartó birtokára, a Hortobágyra látogatunk ezúttal. Utunk előtt azonban egy vicces feladvány: Meddig ló a ló?

Haranghy György felvétele 1909-ből

Miért is kérdezzük, hogy meddig ló a ló? Egyrészt azért, mert Debrecen bizony csipkelődő vagy gúnyolódó gondolatokban is szerepel (például Ady Endre költészetében).

A Kilenclyukú híd. Fotó: Hapák József

Ezeknek az élcelődések egy részét a cívisvárosiak tájszólása szülte. A mára szállóigévé szelídült, fenti rigmus szerint a ló Debrecenig ló, mivel onnan már lú... 

Csontváry Kosztka Tivadar 1903-as festménye

Az efféle szösszenetekből ugyanakkor minden bizonnyal az irigység is szól, hiszen Debrecen hagyományosan erős, meghatározó lótartó település (volt).

Hetes fogat Hortobágyon. Fotó: Csobaji Előd, 1986.

A lovait és természetesen a másféle haszonállatait (marháit, birkáit, kecskéit stb.) pedig nem a városban, illetve a bellegelőn, hanem a közeli Hortobágyon tartatták a gazdák.

Hortobágyi szürkemarhák. Fotó: Sehr Miklós

Hortobágyért sokan rajonganak, ugyanakkor sokan nem értik, hogy mi a jó benne. Aztán, amikor ellátogatnak oda, a kétkedők többségének is megváltozik a véleménye.

Lovasnapi mozaik, 1978. Fotók: IPK Vállalat

A vidékben gyönyörködve jön rá csak az ember, hogy Hortobágyot nem csupán a puszta, a csárda (1781) és a Kilenclyukú híd (1833) alkotja. De ha csak ennyi lenne, akkor is érdemes olykor felkeresni.

Juhászábrázolás Déri Frigyes gyűjteményéből

Híres a mesés délibáb is, akárcsak az a legenda, hogy a debreceni Nagytemplom toronycsillagjai (amik 61 méteres magasságban vannak) egy vonalba esnek a Hortobágyi Csárda küszöbével. 

Bográcsozók. Szerző: Ismeretlen. Dátum: 1953.

Legyen bárhogyan is, az tény: itt található Magyarország első nemzeti parkja (1973-ban hozták létre), és ez a terület 1999. december 1. óta a Világörökségnek is része!

2000-es szép telefonkártya

A sok-sok emléknek ezzel azonban még nincs vége. Tovább lépegetve a puszta történetében, más érdekességeket is böngészgethetsz itt lentebb...

A  telefonkártya hátoldala

Lovasnapi képeslap. Fotó: Sehr Miklós, 1981

Az élet egyébként a lovak körül se csak munkából áll, s a puszta népe a szórakozásra is alkalmat kerít. Az alábbi fotón a híres Rimóczi József hegedül, pipázó társa pedig a nedűt tölti.

Ecsedi István felvétele 1913-ból

Április 24., azaz Szent György napja pedig hagyományosan a jószág kihajtásának a napja. Erre emlékezünk ezzel a mostani összeállításunkkal.

A Kilenclyukú híd. Reprint: Uropath

Kapcsolódó összeállításaink:
A Kilenclyukú híd napjainkban


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Haranghy György fotója, 1901

2026. március 19., csütörtök

A 100 évvel ezelőtti Debrecen 21 meseszép régi képen


Debrecen régmúltja tárul fel azokon a csodás muzeális üdvözlőkártyákon, melyek másolatait Kedves Olvasóink, V. Pákozdi Zoltán Károly, valamint Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc osztottak meg a Debreceni Képeslapok közösségével. Alább a Nagyerdei Strandban gyönyörködhetünk:




Kaptunk képet a villamosítás előtti gőzvonatok idejéből is, ez itt a nagyerdei indóház volt:


Az alábbi Dobos-pavilon a későbbi nagyerdei fedett uszodánál állt.


Az orvostudományi egyetem főépületét IV. Károly király és a neje, Zita avatta fel 1919. október 23-án. Gróf Tisza István szobrát eredetileg a palota előtt állították fel.


A következő képeslap főszereplője egy debreceni ötösfogat, amit a Nagyerdőbe vezető Simonyi úton örökítettek meg.


Maradjunk a lovaknál, de már a belvárosban! Itt huszárok parádéznak a Ferenc József úton:


A válogatásból a gyülekezeti helyek se maradnak ki. Három lap is szól ugyanis róluk, köztük találjuk a Verestemplom, az Attila téri görögkatolikus templom, valamint a toronysisakos Kistemplom ábrázolását.


A vármegyeháza egy külön csoda, ráadásul a képen mellette az Arany Angyal Patika áll a sarkon.


Maradunk a Ferenc József úton (mai nevén a Piac utcán), ahol a hitelbanki és a Svetits-házon is ámuldozhatunk.


És végre itt az Aranybika Hotel, a kép előterében pedig a Kossuth-szoborcsoport.


A békebeli főutca egyszerűen meseszép volt!


Itt a megannyi belvárosi luxushotel egyikére, a Központi Szállodára is rácsodálkozhatunk.


A Kálvin térről, valamint a Református Kollégiumról is sok lap készült. Középen Bocskai István szobra.


A tér túlsó oldalában ma is a Református Főgimnázium és Csokonai Vitéz Mihály szobra található.


Ilyen volt a főutca túlvége a mai Petőfi térnél, ahol a Petőfi Sándor szobra helyén még a Royal Hotel állt.


Fölöttébb szép volt az 1944-ben elpusztult Hegedűs és Sándor palota is...


A Csokonai Színház nem különbül káprázatos!


Válogatásunk utolsó előtti felvételén: a Deák utcai nagy zsinagóga sejtelmes esti képeslapja.


A V. Pákozdi Zoltán Károly, valamint Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc feltöltéseinek köszönhető múltidézésünk végén visszatérünk a lovakhoz, melyek története szorosan összefonódott a cívisekével. Kellemes időutazást Mindenkinek!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 16., péntek

2026-ban már 200 éves a nagyerdei Régi Vigadó

Megszépülve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik évszázados pihenő- és szórakozóhelye a nagyerdei Régi Vigadó, mely 1826-ban nyílt meg a közönség előtt. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük

A tetszetős, klasszicista létesítményt az a Povolny Ferenc építette, aki a 2023-ban 190 esztendős Kilenclyukú hidat is megalkotta Hortobágyon. Régi képeslapot itt mutattunk a pusztáról. 

A Régi Vigadó emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Vigadóban a kezdetektől igen nagy élet volt zenés-táncos mulatságokkal, esküvőkkel, érettségi találkozókkal, és a strand látogatói és a kirándulók közül is sokan betértek a belső kerthelyiséggel is rendelkező vigadóba.

Nagyterem, 2024. X. 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emlékeztetünk arra is, hogy a Napló 1970 májusi tudósításában (melyet az Újvigadó megnyitása alkalmából közölt) egy döbbenetes információ olvasható: lebontják a Régi Vigadót (lásd e cikk végén). Ez szerencsére nem történt meg, s a patinás létesítmény ma is áll. Sőt, túlélte az Újvigadót is, mivel azt viszont sajnos lebontották. A Régi Vigadó külső-belső felújítása 2025 januárjára történt meg.

A Régi Vigadó a Kárász-Marsa Anikótól kapott képeslapon

A város polgárai mellett gyakori vendég volt az erdőben a csapatával Debrecenben állomásozó báró Simonyi József ezredes. A városból kivezető sétányt, a róla elnevezett mai út fáit az óbester ültette ki a huszárjaival.

A Régi Vigadó timpanonja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasónktól, Vértesi Ferenctől két másik muzeális képeslapról is kaptunk másolatokat. Ezeken a Régi Vigadó terasza, illetve kerthelyisége szerepel. Íme:

A vigadó külső helyiségei egykoron

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:
A Régi Vigadó egyik szép fali lámpája. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hajdú-bihari Napló 1970 májusi cikke a lebontásról