Škodával az egyetemnél, a régi szökőkút a Petőfi téren, Krisztus-trilógia, lebontott csónakázó... – a Ti képeiteken

Debrecen közelmúltjáról és jelenéről kaptunk újabb szuper fotókat Kedves Olvasóinktól. Ezekből válogatva, a Bolodár Éva által csatolt Egyetem téri jeleneten a nagyszülei és a Škodájuk szerepel. Bányai Sándor az Egyetemi templomot is lencsevégre kapta egy szokatlan perspektívából.

Egyetem téri tükröződés. Fotó: © Bányai Sándor

Kerék Judit múltidéző fotója révén ismét kirándulhatunk a lebontott csónakázónál.

Gyerekek a csónakázónál. Fotó: © Kerék Judit

Íme még egy nagyerdei fotó, ezt Répás Zoltán töltötte fel a Debreceni Képeslapok oldalára.

A nagyerdei Tóth Árpád-emlékfal. Fotó: © Répás Zoltán

A következő felvételt pedig Dunka Gyuri osztotta meg az olvasóinkkal. Mint leírta, a fotón a híres sziki (debreceni) Noniuszok láthatók, a fogat nyeregből hajtva. A lovak elnevezése: balról jobbra, hátul – nyerges, rudas, lógós, elöl – láncos, gyeplős, ostorhegyes, hajszás-láncos.

Másik olvasónk, Jakab Anna ugyanakkor azt a korszakot idézte fel a mellékelt (sajnos már muzeális) képe segítségével, amikor a Petőfi téren még megvolt a szökőkút.

A Petőfi tér és a szökőkút. Fotó: © Jakab Anna

Bányai Sándor a Csokonai Színház belső teréről is csatolt felvételt, valamint az intézmény falán lévő szoborról, ami Csokonai Vitéz Mihályt ábrázolja. Madár Anikó színtén a teátrumot fotózta.

A színház belső tere és Csokonai-szobra. Fotók: © Bányai Sándor

A színház belső terei. Fotó: © Madár Anikó

Rácz Tibor a főtéri Kossuth-szoborról, továbbá a debreceni Nagytemplom egytornyú hasonmásáról, a nagybányai templomról is csatolt képeket. Ez utóbbi a cikk végén tekinthető meg. Előtte azonban még a debreceni Attila téri görögkatolikus főszékesegyház ikertestvére is látható Virányi Zsoltnak köszönhetően.

A főtéri Kossuth-szobor. Fotó: © Rácz Tibor

Az Attila téri templom párja

A Krisztus-trilógia történetéről szóló cikkünk Facebook-megosztásához Csillag Lászlóné Erika posztolt fotót a Krisztis Pilátus előtt című Munkácsy-festményről, amit a Déri Múzeumban örökített meg.

Krisztus Pilátus előtt. Fotó: © Csillag Lászlóné Erika

Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A nagybányai templom. Fotó: © Rácz Tibor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Amin Kossuth és Sisi is utazott: a debreceni ötös fogat

A Debrecen nevét viselő parádés kocsit pompás paripák húzzák, s díszbe öltözött kocsis és hajdú, illetve huszár is feszít rajta. Mellettük szót ejtünk itt most a debreceni törzsménesről és talyigáról is.

A képeslapmásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltántól, Vekerdi Károlytól és Vértesi Ferenctől kaptuk, köszönjük szépen!

Az öt ló közül hátul a rúd mellett balról a rudas van, elöl a bal szélen a láncos. Az elöl középen lévő a gyeplős, míg elöl jobbról az orrbegyesé a hely. Hátul, a rúd mellé jobbról pedig a nyergest fogják.

Muzeális képeslapon Debrecen szabad királyi város ötös díszfogata

Ilyenen utazott Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenből Tiszafüredre, s később aztán Ferenc József, Erzsébet királyné és Horthy Miklós is kocsikázott vele. A cívisváros egyébként négyes és kettes fogatokat is fenntartott, Debrecen hagyományos jószágtartó birtoka pedig Hortobágyon volt.

Ötös fogat a nagyerdei Sesztina-villa előtt

A lovakkal és kocsikkal kapcsolatban a debreceni törzsménes is kiemelendő. Ezt – a Debrecen lexikon leírása szerint – kezdetben az elbitangolt, befogott és öröklött lovak alkották, 1843-tól pedig hat nóniusz kanca és más mének alapozták meg a debreceni ló kialakulását. A II. világháború után 20–30 lóval tudott folytatódni a lótenyésztés.

Öt plusz kettes díszkocsi a Hortobágyon, 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

Ismert a debreceni szekér is, aminek egy- és kétrudas változatai is futottak. Ugyanakkor népszerű volt a debreceni talyiga is, ami egylovas és kétrudas eszköz volt (képeslap a cikk végén).

Ilyen is volt: debreceni cívis polgár hetes fogata

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Aki a lovát féken tartotta, de a szavait nem igazán fogta vissza... Kiadó: Barasits

A debreceni ötös fogat

A Debrecen nevét viselő parádés kocsit pompás paripák húzzák, s díszbe öltözött kocsis és hajdú is feszít rajta. Mellettük szót ejtünk itt most a debreceni talyigáról és törzsménesről is.

Ötös fogat a klinikapalotánál, a Sesztina-villánál és a Simonyi úton.
A képeslapmásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltántól, Vekerdi Károlytól és Vértesi Ferenctől kaptuk

Az öt ló közül hátul a rúd mellett balról a rudas van, elöl a bal szélen a láncos. Az elöl középen lévő a gyeplős, míg elöl jobbról az orrbegyesé a hely. Hátul, a rúd mellé jobbról pedig a nyergest fogják. Ilyenen utazott Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenből Tiszafüredre, s később aztán Ferenc József, Erzsébet királyné és Horthy Miklós is kocsikázott vele. A cívisváros egyébként négyes és kettes fogatokat is fenntartott, s nem mellékesen Debrecen hagyományos jószágtartó birtoka Hortobágyon volt.

"Öt pluszos" díszkocsi a Hortobágyon, 1986-ban.
Fotó: Csobaji Előd. Nagyításért kattints a képre!

Ismert a debreceni szekér is, aminek egy- és kétrudas változatai is futottak. Ugyanakkor népszerű volt a debreceni talyiga is, ami egylovas és kétrudas eszköz volt. A lovakkal és kocsikkal kapcsolatban a debreceni törzsménes is kiemelendő.

Ezt kezdetben az elbitangolt, befogott és öröklött lovak alkották, 1843-tól pedig hat nóniusz kanca és más mének alapozták meg a debreceni ló kialakulását. A II. világháború után 20–30 lóval tudott folytatódni a lótenyésztés.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!