Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ménes. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ménes. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. április 18., csütörtök

Ötvenéves szép képeslapokon Szoboszló és Hortobágy

Debrecen turisztikai „arany háromszögének” két H betűs tájegységéről, Hajdúszoboszlóról és Hortobágyról kaptunk 50 éves szép képeslapokat Kedves Olvasónktól, Nagy Magdolnától.

A Hortobágyi Pásztormúzeum és a Hortobágyi Csárda 1973-ban. Képeslapfotók: Tulok Ferenc

A fenti üdvözlőkártyákon Hortobágy nevezetességei közül a csárdában és a pásztormúzeumban gyögyörködhetünk, a következő lapon pedig vágtató paripák idézik a múltat.

Hortobágyi Ménes az itatónál, 1971-ben. Fotó: Bakonyi Béla

A Hortobágyinfó szerint „A Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette. Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.” Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

A Hortobágyi Csárda 1980-ban (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Hapák József

A Nagy Magdolna olvasónk által nekünk ajándékozott képeslapok lapozgatását a hajdúszoboszlói relikviákkal folytatjuk. Az alábbi felvételen a Béke Hotel strandjának csodálatos csúszdája tárul elénk. 

A hajdúszoboszlói SZOT Béke Gyógyüdülő fantasztikus retró csúszdája 1973-ban. Fotó: Tulok Ferenc

A következő fotókon a fürdőváros főterének látványán, valamint a SZOT–ÉDOSZ Üdülő különlegesen megörökített arcán ámuldozhatunk. A mai is meglévő Béke Hotel pedig ilyen volt ötven évvel ezelőtt:

A hajdúszoboszlói SZOT Béke Gyógyüdülő 1973-ban. Fotó: Tulok Ferenc

Köszönjük szépen a képeket és a figyelmet! Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A hajdúszoboszlói Hősök tere 1972-ben. Fotó: Tulok Ferenc


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A hajdúszoboszlói SZOT–ÉDOSZ Üdülő 1973-ban. Fotó: Tulok Ferenc

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

2024. január 10., szerda

Amin Kossuth és Sisi is utazott: a debreceni ötös fogat


A Debrecen nevét viselő parádés kocsit pompás paripák húzzák, s díszbe öltözött kocsis és hajdú, illetve huszár is feszít rajta. Mellettük szót ejtünk itt most a debreceni törzsménesről és 
talyigáról is.

A képeslapmásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltántól, Vekerdi Károlytól és Vértesi Ferenctől kaptuk, köszönjük szépen!

Az öt ló közül hátul a rúd mellett balról a rudas van, elöl a bal szélen a láncos. Az elöl középen lévő a gyeplős, míg elöl jobbról az orrbegyesé a hely. Hátul, a rúd mellé jobbról pedig a nyergest fogják.

Muzeális képeslapon Debrecen szabad királyi város ötös díszfogata

Ilyenen utazott Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenből Tiszafüredre, s később aztán Ferenc József, Erzsébet királyné és Horthy Miklós is kocsikázott vele. A cívisváros egyébként négyes és kettes fogatokat is fenntartott, Debrecen hagyományos jószágtartó birtoka pedig Hortobágyon volt.

Ötös fogat a nagyerdei Sesztina-villa előtt

A lovakkal és kocsikkal kapcsolatban a debreceni törzsménes is kiemelendő. Ezt – a Debrecen lexikon leírása szerint – kezdetben az elbitangolt, befogott és öröklött lovak alkották, 1843-tól pedig hat nóniusz kanca és más mének alapozták meg a debreceni ló kialakulását. A II. világháború után 20–30 lóval tudott folytatódni a lótenyésztés.

Öt plusz kettes díszkocsi a Hortobágyon, 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

Ismert a debreceni szekér is, aminek egy- és kétrudas változatai is futottak. Ugyanakkor népszerű volt a debreceni talyiga is, ami egylovas és kétrudas eszköz volt (képeslap a cikk végén).

Ilyen is volt: debreceni cívis polgár hetes fogata

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Aki a lovát féken tartotta, de a szavait nem igazán fogta vissza... Kiadó: Barasits

2021. október 16., szombat

A debreceni ötös fogat

A Debrecen nevét viselő parádés kocsit pompás paripák húzzák, s díszbe öltözött kocsis és hajdú is feszít rajta. Mellettük szót ejtünk itt most a debreceni talyigáról és törzsménesről is.

Ötös fogat a klinikapalotánál, a Sesztina-villánál és a Simonyi úton.
A képeslapmásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltántól, Vekerdi Károlytól és Vértesi Ferenctől kaptuk

Az öt ló közül hátul a rúd mellett balról a rudas van, elöl a bal szélen a láncos. Az elöl középen lévő a gyeplős, míg elöl jobbról az orrbegyesé a hely. Hátul, a rúd mellé jobbról pedig a nyergest fogják. Ilyenen utazott Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenből Tiszafüredre, s később aztán Ferenc József, Erzsébet királyné és Horthy Miklós is kocsikázott vele. A cívisváros egyébként négyes és kettes fogatokat is fenntartott, s nem mellékesen Debrecen hagyományos jószágtartó birtoka Hortobágyon volt.

"Öt pluszos" díszkocsi a Hortobágyon, 1986-ban.
Fotó: Csobaji Előd. Nagyításért kattints a képre!
Ismert a debreceni szekér is, aminek egy- és kétrudas változatai is futottak. Ugyanakkor népszerű volt a debreceni talyiga is, ami egylovas és kétrudas eszköz volt. A lovakkal és kocsikkal kapcsolatban a debreceni törzsménes is kiemelendő.
Ezt kezdetben az elbitangolt, befogott és öröklött lovak alkották, 1843-tól pedig hat nóniusz kanca és más mének alapozták meg a debreceni ló kialakulását. A II. világháború után 20–30 lóval tudott folytatódni a lótenyésztés.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2016. augusztus 23., kedd

IV. Károly király hintója

IV. Károly díszes menete Budapesten, az 1916. december 30-i koronázási ünnepségen

A Debreceni Virágkarnevál egyik mostani különlegessége az a hintó volt, amit a híradások szerint 100 éve készíttetett a cívisváros IV. Károly király koronázására. A kocsit a Mátai Ménes öt paripája húzta.

A 100 éves hintó. Nagyobb fotóért kattints a képre!
Mai fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok
A hintót az augusztus 20-i felvonulás reggelén, a megye-háza mögötti készülődéskor volt alkalmunk közelebbről is szemügyre vennünk. A fekete jármű nyitott, és egyszerűnek tűnik. Két oldalt, az ajtajain cifra kilincsek és régies Debrecen-címeres matricák vannak, a kerekein viszont a híres gyártó, a császári és királyi beszállító cég vésete is olvasható: „Cs. K. Udvari Kocsi Gyár Budapest Kőlber Testv.” A lovakkal foglalkozó férfiak egyike kérdésünkre megerősítette, hogy ez az a hintó, ami IV. Károly számára készült, és elmondta azt is, hogy eddig Hortobágyon volt.

A híres beszállító vésete a kerekeken:
 „Cs. K. Udvari Kocsi Gyár Budapest Kőlber Testv.”
A kocsit előzőleg az 50. Hortobágyi Lovasnapok megnyitóján is láthattuk július 12-én. Akkor a földművelésügyi miniszter, valamint a megye, Debrecen és a HNP vezetői gördültek be rajta a mátai lovaspályára. A hintót klasszikus ötösfogatként öt ló húzza, amiket hagyományosan a bakon ülő parádés hajdúk irányítanak. Mindezek alapján arra gondoltunk, hogy keresünk olyan archív fotót, ami IV. Károly koronázásakor, 1916. december 30-án készült Budapesten. Nos, találtunk is, ám meglepetésünkre korántsem a mi kocsink látható rajta. (Lásd a felső képet.)

Hanem – végül is értelemszerűen – egy sokkal díszesebb, zárt hintó. Igaz, a leírások említést tesznek arról is, hogy a fennmaradt filmhíradó végén a Lánchídon átrobog egy debreceni ötösfogat, a király és kísérete. Ezeken a filmkockákon azonban nem vehető ki, hogy melyik hintó volt az, tehát hogy Károlyék esetleg akkor már a mi hintónkban utaztak-e.

A kocsit a Mátai Ménes öt paripája húzza
Károlyról egyébként azt is feljegyezték, hogy a 39. debreceni ezred parancsnoka volt, és kedves emléke az a bajtársiasság, amelyet a magyar katonák részéről tapasztalt. Őszinte magyarságszeretetét ezek a személyes élményei erősítették meg. Az uralkodó és a felesége, Zita királyné 1918. október 23-án látogatott Debrecenbe, mégpedig az orvostudományi kar főépületének avatására. Valószínűsíthető, hogy a királyi pár akkor (is) kocsikázott a mostani virágkarneváli hintóval.

A debrecen lexikon szerint a debreceni városi ötösfogaton furikázták Kossuth Lajost, Ferenc Józsefet, Erzsébet királynét és Horthy Miklóst is. Olvasónknak, Vekerdi Károlynak köszönhetően pont van is olyan képeslapmásolatunk, amin a DOTE előtt látható egy ötösfogat. Ez akár IV. Károlyék látogatásakor is készülhetett volna – de nem. A felvétel idején már Tisza István szobra is állt, amit 1926-ban lepleztek le.


Az 1926 utáni kópiát Vekerdi Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra