Debreceni Képeslapok

2025. július 23., szerda

A Nagyerdei Strand régi látképeken – és amilyen lett

Csúszdás pancsoló, 2015. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen lebontott és újjáépített Nagyerdei Strandjának egykori és mai arcait hasonlíthatjuk össze azoknak a felvételeknek a segítségével, amelyeken a Nagyerdei Víztorony kilátójából örökítették meg e helyet a régmúlt és napjaink fotósai. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A strandpanoráma 1963-ban. Fotó: Járai Rudolf

Az 1963-ban postázott fekete-fehér képet Járai Rudolf készítette. Az ezen lévő medence és a szomszédos társa eleinte felváltva voltak pancsolók és termálvizesek, mégpedig attól függően, hogy melyikbe került friss forró gyógyvíz.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti színes jeleneten viszont már az az időszak látható, amikor csúszda volt a partján, és véglegesen pancsolóként működött a termálmedence mellett (fotóját lásd a negyedik fotón). A következő képünk szintén a Nagyerdei Víztorony kilátójából készült ugyanarról a területről – csak éppen 2020 nyarán, amikor már üzemelt a frissen átadott új strand. Azt, hogy ugyanott vagyunk, a háttérben sorakozó épületek tanúsítják, máskülönben igencsak nehéz azonosítani.

A 2020-ban átadott strand. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következőkben a 2018-ban lebontott Nagyerdei Strand termálmedencéjét és öltözőépületét idézzük meg, de láthatjuk a négyméteres és a dögönyözős medencék helyére emelt élményfürdőt is.

A termálmedence 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezek az archív felvételeink is a víztorony kilátójából készültek.

Az öltözőépület 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az élményfürdő 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:

2025. július 22., kedd

A Füredi úti hatalmas lombú csodálatos császárfák

Debrecenben az egykori méntelep mentén, a Füredi út és a Böszörményi út sarkán egy káprázatos fasor pompázik. Ezt látogattuk meg 2025. július 22-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A lomb az úttestig ér! Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csaknem 10 éve telepített lenyűgöző allét mintegy 25 hatalmas koronájú császárfa alkotja. A lombok alatt kerékpárút vezet, s mivel az ágak kinyúlnak a járdáig, illetve egészen az úttest széléig is, bizton állíthatjuk, hogy fantasztikus élmény ebben a szép zöld folyosóban biciklizni, sétálni! Főként, hogy az árnyékolásnak köszönhetően itt sokkal kellemesebb a hőmérséklet, mint a lombon túli napsütésben.

A fasor kelet felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Erről a gyönyörű növényről azt mindenképpen érdemes tudni (lásd például a Wikipédia szócikkében), hogy a császárfa Közép- és Nyugat-Kínából származik. Általában 10–15 méter magasra nő; de kedvező körülmények között akár a 25 m-t is elérheti. Nagy koronája szétterülő, laza, gyakran emeletes. A korona alsó és középső ágai többnyire oldalirányban fejlődnek, csak a felső ágak törekszenek fölfelé. A levelei szív alakúak, míg a március, április körül nyíló illatos, lila, nagy fürtű virágai pedig 30–40 cm hosszú, hajtásvégi bugákban állnak. Fürtös toktermései éppen most érnek. Gyökere 3 év alatt hatol kb. 2 méter mélyre. A talajvíz szintjét elérve függetleníti magát a felszíni hatásoktól: szárazság-, fagy- és erdőtűztűrővé válik úgy, hogy az elpusztult törzs helyén gyökérsarjról gyorsan újranő. Tápanyag- és vízdús talajon erőteljesen nő, ám ezzel gyorsan kimerítheti a talajt. Fény- és melegigényes. A leírás szerint a császárfa hazánkban is inváziós növénynek számít, és már tilos ültetni.

A termések. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

Virágzáskor, 2026. IV. 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Porba hullottak az óriási korinthoszi oszlopok is immár a volt Kelettervről

Szívbemarkoló látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben végóráját éli a Wesselényi utcai volt Keletterv (eredetileg csendőrlaktanya) épületegyüttese. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A 2025. július 22-i újbóli ottjártunkkor már a főhomlokzat is hiányos volt, ugyanakkor az ezeket a lebontott falakat valaha ékesítő korinthoszi oszlopok ledöntve, darabokban fehérlettek a volt kaszárnya előtti placcon. Az épület 2025-ben lenne 95 éves, mivel 1930-ban épült meg Gerlóczy Gedeon tervei alapján. Nézzék meg a legutóbbi látogatásunkon készített, fenti friss videónkat is!

2025. július 22-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A 2025. július 24-i vég. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Irinyi utcai maradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. július 21., hétfő

130 éve született Debrecenben Zsindelyné Tüdős Klára iparművész, néprajzkutató, a magyaros ruha alkotója

Debrecenben 1895. július 20-án jött világra a ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyv-író, -rendező, néprajzkutató és emlékiratíró Zsindelyné Tüdős Klára (Zsindely Ferencné, Zs. Tüdős Klára).

Férjével 1938-ban. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia szócikke szerint liberális, szabadelvű családban született. Az apja Tüdős János ügyvéd, országgyűlési képviselő (1862–1918) volt. Az édesanyja, Kálmánchey Irén, a XVI. századi magyar reformáció meghatározó alakjának, Kálmáncsehi Sánta Márton püspöknek a leszármazottja. A debreceni református leánygimnázium, a Dóczi-intézet növendéke volt, majd egy évet Londonban, két évet pedig Veveyben, Svájcban, magánintézetben tanult. 1915-ben önkéntes hadi ápolóként szolgált Lembergben, majd Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokkal. 1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János című operájának jelmezeit (1926). A harmincas években kezdett el színházi darabokat és balettszüzséket írni. 1937-ben a Belvárosban divatszalont nyitott (Pántlika), ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Azt az elvet vallotta, hogy a ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre. Idővel már a kormányzóné is rendszeresen rendelt tőle ruhákat.

1940-ben. Forrás: Asszonyszovetseg.hu

1938-ban házasságot kötött borosjenői Zsindely Ferenccel (kultuszminisztériumi államtitkár, a Kállay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter). 1940-ben, férje támogatásával alapította meg, és volt egyetemi professzoráról nevezte el a Győrffy-kollégiumot, amit paraszti származású tehetséges gyerekek felkarolására, oktatására hozott létre. 1943-ban Zsindelyné Tüdős Klára az első magyar nőként, saját forgatókönyve alapján készítette el a Fény és árnyék című filmet, melynek rendezője, jelmeztervezője és producere is ő volt. 1944-ben Ravasz László megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. A II. világháború idején a svéd misszióval sok üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg, s csaknem 100 zsidót mentettek meg. A menekültek között volt Apró Antal és felesége is. Életmentő szolgálatáért 2001-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntető címét. A háború után evangelizálva járta az országot. 1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, és 1951-ben a férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy villa házmestereként. Férje 1963-ban bekövetkezett halálát követően az Ausztráliában élő lányához, Marosszéky Emilné Szunyogh Judithoz és hat unokájához költözött, de már 1966-ban hazatért. 1980. április 16-án hunyt el a Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban, s a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét Debrecenben többek között emléktábla őrzi a Péterfia utcán.

Filmrendezőként. Forrás: Film-színház-irodalom

További portréink sok fotóval:

DBKL

Az 1966-os, I. Debreceni Virágkarnevál

Debrecen 1966. augusztus 20-án rendezte meg az első újkori országos virágkarnevált. Ennek a történelmi fesztiválnak a képei közül szemezgetünk a Kedves Olvasónk, Szilágyi Bence által rendelkezésünkre bocsátott reprodukciók felhasználásával.

A mérföldkőnek bizonyult parádé résztvevői annak idején még a Kálvin térről vonultak a Péterfia utcán át az akkori Nagyerdei Stadionba, az érdeklődő ünneplők sorfalai között.

Az 1966-os, első Debreceni Virágkarnevál nagydíját a Debreceni Kertészeti Vállalat Nagytemplomos kompozíciójának ítélte a zsűri (lásd a cikk legfelső felvételén).

A Miskolci Kertészeti Vállalat virágkocsija a második és a harmadik díjat is elnyerte (ez a harmadik képen csodálható meg). A bronzérmesek a szombathelyi kollégáik lettek (lásd a fenti fotón).

A fenti reprón a nyíregyházi kertészet karneváli alkotása látható (IV. díj), míg az alábbi kép a gyöngyösi csapat világbékét szimbolizáló, ötödik helyezett kreációját örökítette meg:

A parádé virágkompozícióit többek között középiskolások kísérték, akik dekoratív dresszekben tündökölve, különféle akrobatikus, illetve táncos attrakciókkal szórakoztatták a közönséget.

A kategória első és második díját a helyi Fazekas Mihály Gimnázium karneválozóinak ítélte a zsűri.

A ma is tartó virágkarneváli sorozat főpróbájának tekinthető, 1966-os, első fesztiválon a kategória harmadik helyét a Bethlen Gábor Technikum szerezte meg, a negyedik és a különdíjas pedig a szintén debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium csoportja lett.

A Kedves Olvasónktól, Szilágyi Bencétől kapott albumreprodukciók tanúsága szerint a szervezők azt is elhatározták, hogy lesz folytatás. Ez a következő nyáron, 1967. augusztus 20-án már meg is valósult. A további virágkarneválokat bemutató képes összeállításaink a cikk végén találhatók, ugyanakkor a 2025-ös virágkarnevál programjai idelátogatva ismerhetők meg.

DBKL

Virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:

2025. július 20., vasárnap

A Hadházi út

Debrecen egyik leghosszabb utcája a Bem teret és a Kassai utat köti össze. A neve értelemszerűen arra utla, hogy Hajdúhadház felé vezet. Ennek az utcának a látványát örökítettük meg 2025. július 19-én a Nyíl utca felől. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Hadházi út a rendszerváltás előtt Lefkovits Vilmos baloldali politikus nevét viselte, míg korábban Kis- Hadházi és Hadházi utca is volt a neve. Érinti a Nagyerdő, a Nagyerdőalja és a Szentlászlófalva nevű városrészeket is. A Hadházi út mentén található a Méliusz-könyvtár, a Térey-emlékház (amit a Nyíl utcai könyvtár épületében alakítottak ki), a versenyuszoda, a Hunyadi általános iskola, valamint a Köztemető is. A Hadházi útból nyíló Homok utcát ebben a cikkünkben mutattuk be képekkel és videóval.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2025. július 19., szombat

Elkezdődött az építkezés a Faraktár utcai volt fatelepen a Zsuzsi úttörővasút állomásánál

Debrecenben a Zsuzsi kisvonat (úttörővasút) egykori Faraktár / Április 4. úti végállomásának maradék épületét és létesítményeit 2014 februárjában bontották le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Azóta nem sok minden történt a területtel azon kívül, hogy a megállót arrébb helyezték. Most elkezdődött az új beruházás, ennek mozzanatait örökítettük meg 2025. július 19-én. Ezeken kívül az érdeklődők itt is tájékozódhatnak a munkáról. Frissítés a cikk végén!

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2025. július 23., szerda

2025. július 22., kedd

2025. július 21., hétfő

2025. július 20., vasárnap

2025. július 19., szombat