Debrecenben a helyi járatú autóbusz-közlekedés a nagyszerű Szilágyi Endre magánvállalkozónak köszönhetően 1936. december 11-én indult be. A Napló 1986-os múltidéző cikke szerint (lásd összeállításunk végén) volt hasonló kísérlet például már 10 évvel korábban is, de az még megbukott, mivel az utasok sokallották a 40 filléres viteldíjat.
A hőskori Fiattal
Az eredetileg autószerelő és távolságibusz-vezető Szilágyi Endre a mai Belváros és Szabadságtelep (akkor Nyilas-telep) között indította be a járatát egy 15 személyes Fiat kisbusszal. A külső végállomás a mai Sólyom utcánál volt, a belső végállomás pedig a Kossuth utca és a Burgundia utca sarkán. A jegykezelést és az adminisztráció nagy részét Szilágyi Endre felesége végezte mindvégig. Három évvel később már két 25 személyes Mercedes-buszuk is volt. Ezeket roncsként szerezték be, de hiteleket is vettek föl rájuk, és Szilágyi úr saját kezűleg is javította a járműveit.
A busz oldalán Szilágyi Endre neve
A kis pénzű emberek olcsóbban, a legszegényebbek pedig ingyen utazhattak Szilágyi Endre autóbuszain. Öt év elteltével Kölcsey Sándor polgármester is kiválóra értékelte a szolgáltatást, valamint a folyamatos és pontos közlekedést. A II. világháborúban a katonák elvették az autóbuszait. Ezt követően Szilágyi Endre egy roncs állapotban lévő Chevrolet-buszt vásárolt, és 1947 áprilisában már azzal hordta az utasokat. Az engedélyét az 1950-es államosításkor vonták be. Ő emiatt autószerelőként helyezkedett el, majd mint garázsműhely-vezető ment nyugdíjba.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A munkák miatt minden eddiginél hepehupásabb az útrész, és szorosan mellette igen sok nagy és mély – rácsocskákkal leválasztott – munkagödör is veszélyezteti az arra járókat.
Szerencsére ennek is megvan az előnye, hiszen így az óvatosabb haladás eredményeként olyasmikre is felfigyelhetünk, amiket normál körülmények között valószínűleg nem vennénk észre!
Ilyen az az extravagáns átalakított Kis Polszki is, ami az egyik autókereskedés előtt porosodik a kerítés tövében. Már kifelé menet is szemet szúrt, gondolván, hogy visszaúton mindenképpen megnézzük...
Nem csalódtunk, a kicsi kocsi nagyon szellemesen és ötletesen van átépítve! (Talán elöl a csomagtartóján jól mutatna egy pótkerék.) Összeállításunk fotóit természetesen ennek a járgánynak szenteljük – s mire mindezt leírtuk, már el is érkeztünk az utolsó képeinkhez.
Ezeken a felvételeken a keki színűre festett „Kispolák” hátulját és a bal első, ma már kissé rozzant kerekét mutatjuk be. Reméljük, fog még küzdeni a dimbes-dombos terepeken, például a szomszédos egykori szovjet tankúsztató gödreiben és buckáin!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
