Debreceni Képeslapok: augusztus 2026

2026. augusztus 2., vasárnap

Az 1849. augusztus 2-i, orosz túlerővel szembeni debreceni vesztes csata ma is szívbemarkoló helyszíne

Az ütközet harcmezeje. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.

A csata emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredetileg Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.

A Nagysándor-obeliszk felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s végül elvesztették a csatát, azonban az emlékük örökké élni fog. A debreceni csata áldozatai a csigekerti Honvédtemetőben nyugszanak. Az egykori harcmező közelében egy hadifogoly-temető is található, amit ebben a képes összeállításunkban mutattunk be. Az 1849. augusztus 2-án elesett Szarka kapitány emlékműve a Hosszúpályi úton található. Érdemes felfedezni ezeket a szomorú helyszíneket egy tartalmas kiránduláson, akár kerékpárral is!

Szarka kapitány emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. augusztus 1., szombat

A Vekeri-tavi kemping-világtalálkozó 1986-ban

Debrecenben a Vekeri-tó melletti kibővített sátortábor adott otthont 1986. augusztus 1. és 10. között a nagyszabású 47. kemping-világtalálkozónak, amelyet a Fédération Internationale de Camping de Caravanning (FICC, Kempingezők és Lakókocsizók Nemzetközi Szervezete), valamint a Magyar Camping és Caravanning Club rendezett meg. A dzsemborira csaknem 6500-an érkeztek 34 országból, s több százan hazánk sátortáborozói közül.

A kemping. Fotó: HBN

A Vekeri-tavi kemping eredetileg 1983. május 15-én nyílt meg mintegy 6 hektáron, 1000 személyes, szép környezetben, ami 80 lakókocsi befogadására volt alkalmas. Ezenkívül sátraknak is helyet biztosítottak, s egy 40 személyes ifjúsági ház is épült. A kemping lakóinak élelmezéséről az Alföldi Vendéglátó Vállalat Bóbita Étterme és egy presszó gondoskodott. Az építés akkor 27 millióba került, amiből 15 millió Ft társadalmi munka. A kemping belső létesítményeit a nyíregyházi Kemév készítette. A külső közmű- és úthálózatot több debreceni vállalat, köztük a közúti vállalat, a Tigáz, Titász, a Debreceni Vízmű, az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság építette meg ugyancsak társadalmi munkában. „Jövőre építenek egy ABC jellegű üzletet a kempingben, amely a környékbeliek- és kirándulók ellátását is szolgálja. Tervezik sportpályák és egy uszoda építését” – jelezte a HB Napló 1983-as tudósítása.

Csobaji Előd képeslapfotói 1986-ban

Az 1986 augusztusi kemping-világtalálkozóra a fejlesztések révén például az ideiglenes boltok mellett „tíz, természetesen távhívásra is alkalmas készüléket” (akkori telefonfülkéket – lásd a cikk végén) helyeztek üzembe, ugyanakkor berendezkedett a Posta, s zuhanyozókat, illemhelyeket magukba foglaló új vizes konténerek is szolgálták a komfortos táborozást. A szigeten színpad épült, s ott tartották meg a megnyitót is, amelyen nemzeti viseletben vettek részt a nemzetközi seregszemle résztvevői. Az ünnepségen galambok és piros-fehér-zöld léggömbök szálltak a magasba, s műsort adott az Építők Hajdú Táncegyüttese, a Debreceni Népi Együttes, majd diszkó is szórakoztatta a kempingezőket. A 10 napos dzsemborit vetélkedők, gyermekprogramok, lovas bemutatók, cigányshow, koncertek és tiszántúli kirándulások is gazdagították. Ekkor adták ki az összeállításunkban közzétett képeslapokat is, melyek a résztvevőknek köszönhetően a világ minden országába eljuthattak!

A megnyitón. Fotó: HBN

Mint tudjuk, ma már sajnos a fancsikai tavak és a Vekeri-tó sem létezik. A világtalálkozóért azonban mindenképpen elismerés illeti a 40 évvel ezelőtti rendezőket!

A Képzőművészeti Alap képeslapfotói 1986-ban