Keresés ebben a blogban

2025. szeptember 14., vasárnap

A belváros 1934-es életképei a gyönyörű fasorokkal


Debrecen fő jelképeiről jelentek meg 1934-es képek a Fortepan kollekciójában, Bor Dezsőnek  köszönhetően. Elsőként az eső utáni főutca hangulatán nosztalgiázhatunk a Kistemplomnál. 


Akkor még bal oldali közlekedés volt. Majd a vármegyeháza és az Arany Angyal Patika melletti épület tárulnak fel a békebeli Piac utca és a Szent Anna utca sarkán, valamilyen sokadalom idején.

A vármegyeházánál

A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett palota teljes arcában a cikk végén gyönyörködhetünk, a Kossuth utcán található másik művük pedig ebben a cikkünkben ismerhető meg.

A díszes főhomlokzat

A fenti pazar képen szemből pompázik az 1913-ban felavatott vármegyeháza szecessziós főhomlokzata, itt pedig az első fotónkat tesszük közzé az eredeti méretében.

Még bal oldali közlekedés volt

Alább rácsodálkozhatunk az Aranybika Szálloda szintén 1934-es életképére:

Élet a Bikánál, 1934-ben

Hajós Alfréd és Villányi Lajos luxusszállója, az Aranybika idén 110 éve, tehát 1914-ben elkészült, de csak a következő esztendőben adták át. A másik debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg. A Bika 2021. május 6. óta a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja.

A 3. kép teljes méretben

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 13., szombat

Már csak egy óriási gödör van a Keletterv helyén

Debrecenben a Wesselényi utca egyik legértékesebb épületét (amit sokan ma is Kelettervként ismernek) immár hiába keressük: ezt is lebontották. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kiásott új alap (?). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredetileg Gerlóczy Gedeon tervei szerint 1930-ban csendőrlaktanyának épített hely lecsupaszított területét 2025. szeptember 13-án délelőtt kerestük fel.   

2025. szeptember 13-i állapot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületre már téglahalmok se emlékeztetnek, gyakorlatilag szőrén-szálán eltűnt. Csupán a két régi szép vas kandelábert és egy telekszegélyező betonsávot fedeztük fel, mint a dicső múlt relikviáit.

Az Irinyi-középiskola mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bontó és tereprendező szakemberek még dolgoztak itt, de valószínűleg már nem sok teendőjük akad.

Háttérben a Wesselényi utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egyiküket megkérdeztük, hogy mi épül a csendőrlaktanya (volt Keletterv) helyén, de azt válaszolta, hogy nem tudja.

Több munkagép is kint van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csendőrlaktanya hatalmas korinthoszi oszlopainak lebontását ebben az összeállításunkban mutattuk be helyszíni fotókkal és videóval.

Egy megmaradt telekszegély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Jobbról a Magiszter-iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 11., csütörtök

A régi Demke gyönyörű épülete sosem látott képeken

Debrecenben volt egyszer egy tornyos, címeres, manzárdos palota a mai Dobozi-lakótelep melletti téren, s ezt az épületet 1913-ban nyitották meg a szintén emlékezetes Meteor Mozival szemközt. A cívisváros idősebb lakói közül sokan még itt, az egykori „Demkében” látták meg a napvilágot.

A Bocskai Téri DMKE 1973-ban

Az első és a harmadik fotónk forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege. Az 1973 áprilisi képek azért is érdekesek, mert nagyon ritkán, illetve soha nem publikálták őket; színesben és hátulról is megismerhető általuk a palota, ugyanakkor az is látható, hogy az épület külsőre nem volt olyan rossz állapotban, amely indokolta volna az egy évvel későbbi robbantásos elbontását.


A fenti gyönyörű képeslapot 1917-ben adta ki Antalfy József, akinek a híres könyv- és papírkereskedése a ma 48 éve kiégett Szent Anna-sarki bankpalotában működött.

A DMKE ritkán látott hátsó fertálya

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származik, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést.


A létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla, valamint Szivessy Tibor tervei alapján.

A képeslapmásolatot Vértesi Ferencnek köszönjük!

Az épületet 1974 tavaszán robbantották le, ahogy 1973-ban az Aranybika és a Hatvan utca közti házsort is. A Bika melletti épületek lebontásának története itt ismerhető meg további régi képekkel.

A detonáció rövid híre a Naplóban 1974. március 30-án

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A DMKE helyére épített iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. szeptember 10., szerda

Multi nyit boltot a Vágóhíd utcán az egykori Utopia Disco épületében

Debrecenben sokan találgatják, hogy mi épül a Vágóhíd utcán abban az épületben, amelyik az egykori Utopia Disconak, baromfiboltnak és turkálónak is helyett adott már. Ezt a Zsibogóval szemközti területet szemléltük meg 2025. szeptember 10-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. szeptember 10-i fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyszínen szerzett, majd más forrásból is megerősített értesüléseink szerint az a multi nyit boltot itt hamarosan, amelyiknek az ABC első betűjével kezdődik a neve. Legutóbb a volt Domus Áruházban alakított ki ilyen kereskedelmi egységet Debrecenben a nemzetközi nagyvállalat.

2025. szeptember 10-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Így szórakoztunk a debreceni vidámparkban 1974-ben


Debrecen egykoron tömegeket vonzó nagyerdei létesítményéről, a vidámparkról tett közzé 1974-es szép, színes múltidéző fotókat a Fortepan. Az alábbiakban ebből a csodás kollekcióból válogatunk. Fotók: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark



Az archív felvételeken az elvarázsolt kastély, a forgó hordó, az óriáskerék, valamint a pecásmedence mellett a hajóhinták, a céllövölde, a körforgó gyerekbiciklik és a lebontott játéksor is visszatérnek. No meg természetesen a domb tetején csillogó repülőgép is! Fotók: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark



Itt működött valaha a hullámvasút és a körhinta is, meg persze a szoknyafújó és a lábhajtós kiasutók.


És, hogy el ne felejtsük, a nagyerdei vidámparkban zakatol a kisvonat is, amely mellett a vurstli legrégebbi játszóeszköze a gyönyörű lovas forgó. Fotók: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark


Másik képes összeállításunk a régi vidámparkról és állatkertről idelátogatva csodálható meg.



Kellemes időutazást és nosztalgiázást kívánunk! Fotók: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!




2025. szeptember 8., hétfő

A kereskedelmi akadémia és a hajdani megyei könyvtár gyönyörű palotája a „Bethlennel” a debreceni Piac utcán


A Debreceni Kereskedő Társulat díszes palotája és a Kereskedelmi Akadémia iskolaépülete 1892-ben készült el Gerster Kálmán tervei szerint.

1908. Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum, Erdélyi Mór Cége

A Vasárnapi Ujság korabeli cikke szerint a Piac utca 8. szám alatti létesítmény két külön épületből áll: egyik a keskeny homlokzattér ügyes fölhasználásával szerkesztett főépület, másik a keskeny, hosszú telekre a főépülettől bentebb állított kétemeletes iskola a mintaszerű beosztásával, tökéletes világításával, szellőztetésével és fűtésrendszerével.

A Piac utca 8. alatti főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagytemplom melletti főépületnek ékes része (volt) a nagy díszterem, melyet Mirkovszky Géza freskóképei ékesítenek.


Az idézett újságcikk így írt róla: „A kiválóan sikerült falfestmények Magyarország kereskedelmének korszakait ábrázolják.”

A megyei könyvtáros idő. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1976

A 170 ezer forintba került neoreneszánsz épületegyüttes iskolai szárnyában a Bethlen-szakközépiskola működik. A külső részben a megyei könyvtár szolgálta az olvasókat.

Ezt a képet Pákozdi Zoltán Károlytól kaptuk

Az épületrész azonban az intézmény 2007-es Bem térre költöztetése óta üres, egyre romosabb.


A freskók restaurálásának és a főépület felújításának, hasznosításának tervét 2018 augusztusában jelentette be a polgármester, de ez azóta se valósult meg.

1894. Fotó: Országos Széchenyi Könyvtár / Weinwurm Antal


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ezt a képet Pákozdi Zoltán Károlytól kaptuk

Kapcsolódó összeállításaink:

A Kálvin tér díszparkjai, melyeket 160 éve, a portengert megelégelve építtettek önzetlen debreceni kereskedők


Debrecen belvárosának egyik legkedveltebb és legforgalmasabb helye a Kálvin tér. 
Itt működik az Új Városháza, a Református Kollégium és a az egykori Uránia Mozgóban a Vojtina Bábszínház is.

1990-es vadregényes park. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A terület a XIX. században még valóságos portenger volt, ahol kóbor állatok is szabadon járkáltak.

Repró a malomparki postai tárlatról

Ezt elégelte meg két áldozatkész kereskedőnk, Csanak József és Várady Szabó Lajos, akik 1861-ben megalakították az Emlékkert Társulatot.

1963-ban a professzori lakokkal. Fotó: Fortepan

Nekik köszönhetően készülhetett el a nyugati és a keleti Emlékkert. (Tervezték a Nagytemplom előtti rész beültetését is, de ehhez nem tudták megnyerni a közvéleményt.) A mai püspöki palota felőli parknak kerítést is kovácsoltattak.

A képeslapmásolatot Vértesi Ferenctől kaptuk, köszönjük!

A kerítés az István Gőzmalom műhelyében készült, ahol a Csokonai Színház díszes kerítése is megszületett. Emellett a szakemberek kutakat is ástak a betelepített növények öntözésére, és megkezdődött a szobrok felállítása is.


Eredetileg a nyugati ligetben állt a szabadságszobor és a „Haldokló oroszlán”, ma pedig a gályarabok emlékműve és a (közben elforgatott) Bocskai-szobor található itt. A parkot 2010-ben átépítették – az alábbi képeslapon az akkor létrehozott arcát örökítette meg dr. Nagy Attila:


A Csokonai Vitéz Mihályt ábrázoló szobor szintén emblematikus alakja a Kálvin térnek. A művet többször áthelyezték, de arra szerencsére mindig ügyeltek, hogy szép park övezze.
(Fotó: Képzőművészeti Kiadó.)


Az Izsó Miklós által készített poétaszobor mögött ma az új városháza magasodik. A lebontott tanári lakok helyére emelt épület eredetileg a megyei építőipari vállalat székháza (1969) abból az időből, amikor még volt betonpaneles beruházás Debrecenben.

Mirkovszky Géza 1894-es akvarellje

A Csokonai-szobor körül sok odaillő szék és pad szolgálta a pihenni vágyókat. Fotó: Szelényi László


Az építőipari központról van még egy klassz felvétel a Fortepanon. Ez a kép 1978-ban készült, amikor még álltak a szép jegenyefák:


Az átépített és korszerűsített objektum jobbján a Református Hittudományi Egyetem palotája (1913) pompázik. Az épületegyüttesben ma általános iskola és gimnázium működik, az alábbi képeslap készítésekor pedig tanítóképző főiskola volt. Fotó: Csobaji Előd


A Nagytemplom mögött, az Emlékkert túloldalában terül el a Református Kollégium. A nagy múltú intézményben tanult Csokonai Vitéz Mihályon kívül Arany János, Fazekas Mihály, Móricz Zsigmond
és Horthy Miklós is.

Reich Károly illusztrációja a Református Kollégiumról

A fenti hírességeken kívül szintén a Református Kollégium növendéke volt a debreceni fotóművész, Hapák József is. Ő 30 éve készítette a következő képeslapot.


Az Emlékkertet akkoriban gyöngykavics és gazdag növénytakaró burkolta, és környezetbe illő színű, karfás ülőalkalmatosságokon ücsöröghettek a látogatók. Vajon mi lett a sok paddal? Fotó: Tulok Ferenc


És még egy felvétel Tulok Ferenctől: gyepszőnyeg és virágok sűrűje az Emlékkertben.


Van egy üdvözlőkártyánk arról is, hogy Csokonai Vitéz Mihály szobra hajdanán ennyire közel volt a Kollégiumhoz. A kompozíciót 1871-ben állították fel, az 1538-ban alapított intézmény mai épületegyüttese pedig 1816-ban készült el. (Reprint: Uropath.)


Az „Uránia Mozgó” (a mai Vojtina Bábszínház) épületének története sok régi fotóval ebben az összeállításunkban csodálható meg.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kálvin tér napjainkban. Fotó:© Debreceni Képeslapok

DBKL

A tér 1973-ban. Fotó: Fortepan, Lencse Zoltán