A szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.

Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok 

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:

Körül

Minden csendesen, eltelten örül.

A napsütés vidám

S a forró, sárga ragyogásban

Minden vén tölgy egy víg, élő titán:

Emeli barna karját

Frissen az áldott égbe,

A szent, illatos, teli kékbe,

S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.

Kábult fülem hallani véli

A zengő, örök napot odafent,

Billió mérföldek éterén

Átszűrt, ájultfinom neszét.

Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!

Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

A TÁG-nál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Fazekas Mihály
• Csokonai Vitéz Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán
• Nagy László
• Radnóti Miklós
• Vörösmarty Mihály

Az eredeti emlékfal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A „víg poéta”, Csokonai Vitéz Mihály

Debrecen híres nagy költője, Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én látta meg a napvilágot, és sajnos igen fiatalon, 1805. január 28-án hunyt el.

Jankó János: Csokonai a lakodalomban (1869)

Összeállításunkban elsősorban a debreceni emlékhelyeit gyűjtöttük csokorba. Az alábbi képen a Kálvin téri Csokonai-szobor makettje látható a Református Kollégium emlékszobájában.

A Református Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hatvan utca 23. szám alatti szülői háza megsemmisült az 1802-es tűzvészben, ám a kötődésére emléktábla figyelmezteti az utókort a helyére épített házon. A következő képpáron a Csokonai megsemmisült szülői háza helyén álló zöld épület szerepel (Hatvan utca), valamint az alsó képen a Darabos utcai „lak- és halálozási helye”.

Hatvan és Darabos utca. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csokonai Vitéz Mihály a Református Kollégiumban tanult és tanított, ahonnan a konfliktusai miatt 1795 nyarán végül bizonyítvány nélkül elbocsátották. Ezt követően éveken át Magyarország különféle területein vándorolt, s e közben dolgozott és alkotott.

Lilla, Wilhelm Egger festményén

Ki volt Lilla, Csokonai nagy szerelme? A komáromi Vajda Juliannát poétánk 1797-ben ismerte meg. De mert nem talált állást, a lány egy év múlva máshoz ment férjhez. 1855. február 15-én halt meg, 79 évesen. Festmény: Wilhelm Egger. Forrás: Déri Múzeum

A Dorottya utcai síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csokonai már Debrecenben élt, amikor 1804 tavaszán súlyos tüdőgyulladása lett. E betegsége következtében 1805. január 28-án elhunyt. A síremlékét 1836-ban állították fel a mai Dorottya utcai temetőben.

Az alábbi kiadványt a Református Kollégium Csokonai-emlékszobájának kiállításán fotóztuk.

Poétai munkái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A temető 1929-es felszámolásakor el akarták vinni, de a tiltakozás miatt végül maradhatott. A jellegzetes fémgúlát 1836 nyarán emelték a sírja fölé.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városi színház 1915 óta viseli a Csokonai nevet. A Református Kollégiumban emlékszoba tiszteleg előtte, ugyanakkor Debrecenben gimnázium, utca, valamint szobor is őrzi a nevét. 

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kálvin téri monumentális szobrát Izsó Miklós készítette, és 1871 őszén állították fel.

A színház 1906-os képeslapon. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az újkerti Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban díszablakok is ábrázolják a poéta életét.

A Csokonai-gimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lebontott Kölcsey-művközpontban Berki Viola hatalmas díszmozaikja is megörökítette az életét. A gyönyörű alkotás történetét ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A Tempefői című mozaik. Repró:© Debreceni Képeslapok

Utolsó fotónkon Burai István Csokonai-díszüvege látható a Református Kollégiumban.

A Kollégium díszüvege. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán
• Nagy László
• Radnóti Miklós

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza – az 1766. január 6-án született Fazekas Mihály debreceni emlékei

A költő szobra a Medgyessyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legnagyobb költője, Fazekas Mihály 1766. január 6-án látta meg a napvilágot a cívisvárosban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Dombormű a Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Magyar életrajzi lexikon szerint a Református Kollégiumban végezte az alsóbb osztályokat, ahol a természettudós Hatvani István is tanára volt.

Piac utca 58., a szülői ház helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1782-ben kimaradt az iskolából, és beállt közhuszárnak. Galíciában, Lengyel- és Franciaországban is katonáskodott. Amikor az apja 1796-ban meghalt, lemondott a főhadnagyi kinevezéséről, és hazaköltözött Debrecenbe. Meleg barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz és Földi Jánoshoz is.

A volt emlékkert a Piac 58. mögött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fő műve, a Lúdas Matyi 1804-ben készült el. Ezt először a tudta nélkül adta ki Kerekes Ferenc Bécsben, 1815-ben. A második, átdolgozott kiadása is ott jelent meg, 1817-ben.

A Fazekas utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Diószegi Sámuellel, a sógorával adták ki Debrecenben, 1807-ben a Magyar Füvész Könyvet, az első magyar nyelvű növényhatározót Linné rendszere és Földi János elgondolása alapján.

Emlékmű a Perényin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1819-től a haláláig szerkesztette az évenként megjelent Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben a versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket és a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt.

A Fazekas-gimi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dombormű a Fazekas-gimiben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fazekas Mihály 1828. február 23-án hunyt el a cívisvárosban. A nyughelye a Köztemetőben található, eredetileg azonban a Dobozi-temetőben nyugodott. Rá és Diószegi Sámuelre közös szobor emlékeztet a Perényi utcában és a botanikus kertben is. 

Sírja a köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben utca, a Fazekas Mihály Gimnázium, általános iskola (Vásáry utca), vidámpark is őrzi a nevét. A Medgyessy sétányon mellszobra, míg a Piac utca 58. szám alatti szülői háza helyén, valamint a Református Kollégiumban és a Hatvan utcai oktatási intézményben emléktáblái is vannak.

A vidámpark emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szobor a botanikus kertben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Röhrig Géza és Stetka Éva is fókuszba kerül a Térey Könyvünnepen

Debrecenben a Méliusz Juhász Péter Könyvtár immár a 6. Térey Könyvünnepet rendezi meg a város támogatásával, párbeszédbe lépve az itt született író, költő, műfordító munkásságával. A 2025-ös programsorozat kamarakiállításának középpontjában Térey János és a zene témája áll: nemcsak a költő, drámaíró saját zenei ízlését ismerhetjük meg, hanem fény derülhet az életmű zenei inspirációira is, amelyek Wagnertől a Depeche Mode-on keresztül Lana Del Rey-ig terjednek. 

Térey János. Forrás: Méliusz-könyvtár

A Könyvünnep további fontos célja, hogy évről évre a debreceni irodalmi hagyományokra is ráirányítsa a figyelmet. Ezúttal két jeles jubiláló irodalomtudóst, a 70 éves Bertha Zoltánt és a 80. évébe lépő Márkus Bélát köszöntik. Megkezdődik a tragikus sorsú Stetka Éva költészetének újraolvasása is. Újabb nagy értékű hagyatékkal gazdagodik a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, ugyanis az intézményben helyezi el irodalmi-médiaművészeti munkáinak egy részét Tasnádi József képzőművész. A Könyvünnep időpontja: 2025. szeptember 10–14., helyszíne a Déri Múzeum és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár.

A könyvünnep plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

A PROGRAMOK:

Szeptember 10. (szerda) 17.00: Hegyi Zoltán Garázsmenet című kötetének bemutatója. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), II. emeleti kerengő. Szeptember 11. (csütörtök) 17:00: A külön sors jelzőfényei – az idén 70 éves Bertha Zoltán és 80 éves Márkus Béla irodalomtörténészek köszöntése. Laudátor: Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke. Pécsi Györgyi, az MMA elnökségi tagja. Az ünnepeltekkel Baranyai Norbert irodalomtörténész beszélget. Közreműködik: Gém Anna szavaló és Vranyecz Flóra fuvolista. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó. 

Szeptember 12. (péntek) 17:00: Szöveg-Küszöb-Kép. Beszélgetés Tasnádi József Munkácsy-díjas képzőművésszel, majd az alkotó szövegvideóinak bemutatója. Beszélgetőpartner: Kovács Edward irodalomtörténész, a MODEM kurátorasszisztense. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), alagsori meditációs tér. 18:00 Röhrig Géza Kossuth-díjas költő semmike-dalok című kötetének bemutatója. A szerzővel Kulin Borbála irodalomtörténész beszélget. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó. 

Szeptember 13. (szombat) 14:30: „Art deco a pusztán” – Séta Sajó István műépítész nyomában Térey János emlékére. A tematikus sétát Erdei Nóra idegenvezető tartja. Találkozási hely: Petőfi tér (a Petőfi szobor előtt). 17:00: A szépíró olvas – Molnár Illés Térey-díjas költő szerzői estje. Beszélgetőpartner: Urbán Andrea kritikus. Helyszín: Déri Múzeum díszterme (4026 Debrecen, Déri tér 1.) 18:30: Meggyfavirág-magány – Stetka Éva költő versei Reszegi László előadásában. Az érdeklődők ezen a napon megtekinthetik a Stetka Éva Déri Múzeumban őrzött relikviáiból válogató kamara-kiállítást. Helyszín: Déri Múzeum díszterme (4026 Debrecen, Déri tér 1.).

Szeptember 14. (vasárnap) 16:00: Kemény István Térey-emlékbeszéde, köszöntőt mond Puskás István alpolgármester, majd koszorúzás a szülői háznál (4026 Debrecen, Kétmalom utca 17.). Zenei közreműködők a Napraforgó Waldorf Iskola pedagógusai. 16:30: Wagnertől a Depeche Mode-ig. Kamarakiállítás a Térey Könyvsarokban. A kiállítást megnyitja: Poós Zoltán költő. Helyszín: Térey Könyvsarok (4026 Debrecen, Nyíl utca 2.). 17:30: Oidipusz vagy Kreón? Térey János és Karsai György tragédiafordításai című kötet bemutatója. Karsai György professzorral Simon Attila irodalomtörténész beszélget. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó. 19:00: Térey János Szodomában kövérebb a fű című drámakötetének bemutatója. Résztvevők: Kricsfalusi Beatrix és Bazsányi Sándor irodalomtörténészek. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó.

Kísérőrendezvények: Szeptember 5. (péntek) 17.00: Örökhagyó. Emlékezés Kiss Tamás József Attila-díjas költőre. Köszöntőt mond Puskás István alpolgármester, emlékbeszédet tart Fazakas Gergely Tamás, a DE-BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója. Kiss Tamás versei Papp István színművész előadásában hangoznak el. Helyszín: Debrecen, Gambrinus-köz. A Könyvünnep ideje alatt folyamatosan: Évfordulós Szabó Lőrinc és Térey János illusztrációs kiállítás a Budapesti Illusztrációs Fesztivál szervezésében a Kölcsey Központ Bényi Galériában (4026 Debrecen, Hunyadi utca 1-23). A tárlat szeptember 18-ig minden nap megtekinthető 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan. A Könyvünnep ideje alatt folyamatosan: Irodalmi kalandozás a lombok alatt – kvízjáték Térey János és más költők, írók nagyerdei kötődéseiről. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), helytörténeti részleg.

 Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 176 éve esett el Petőfi Sándor, aki Bem tiltása ellenére is harcolt a túlerővel a segesvári csatában

Debrecen szinte a második otthona volt a költő Petőfi Sándornak, hiszen megannyi szállal kötődött a cívisvároshoz. A poéta ma 175 esztendeje, 1849. július 31-én tűnt el, és halt meg vélhetően a segesvári ütközetben, két nappal a debreceni csata előtt. A fenti kép Bogdan Willewalde festménye (Wikipédia).

A költő Petőfi téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Segesváron történtekről korábban így írt dr. Nagy Imre (nagyításért kattints a képre):

„Hej, Debrecen, sokat szenvedtem én tebenned” – írta Petőfi arról, hogy 1843 november végétől 1844 február közepéig egy tönkrement társulat színészeként a cívisvárosban nyomorgott. A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében. Petőfi 1849-ben, a kormány és az Országgyűlés debreceni emigrációja idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a feleségével, Szendrey Júliával, s a cívisvárosban írta meg több buzdítóversét is. Itt született a Zoltán nevű fia, akinek Arany János és a felesége lettek a keresztszülei . Petőfi és jó barátja, Arany korábban együtt színészkedtek abban a pajtában, mely a mai Batthyány és Szent Anna utca sarkán állt, a későbbi Ludas Matyi Espressonál. Petőfi Sándor 1849. július 31-i eltűnését, halálát máig rejtélyek és legendák övezik...

Petőfi Debrecenben, 1844. Festmény: Orlai Petrich Soma

Kapcsolódó összeállításaink:

• Csokonai Vitéz Mihály
• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Arany János
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán
• Radnóti Miklós
• Nagy László
• Jókai Mór
• József Attila

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 100 éve született a „Ki viszi át a Szerelmet?” költője, Nagy László

A Debrecenben is sokak által kedvelt Kossuth-díjas költő, műfordító, grafikus, Nagy László 1925. július 17-én látta meg a napvilágot Felsőiszkázon.

Nagy László, 1977. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A Wikipédia leírása szerint 1946-ban az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdett tanulni. 1947-ben átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára rajz szakra. Akkor kezdtek megjelenni az első versei is. 1948 nyarán döntötte el, hogy költő lesz, és ősszel a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar–szociológia–filozófia szakra. Ezt követően végül áttért az orosz szakra, hogy Szergej Jeszenyin műveit fordíthassa. 1952. augusztus 20-án kötött házasságot Szécsi Margit (1928–1990) költővel. 1953 augusztusától 1957 februárjáig a Kisdobos szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1959-től haláláig pedig az Élet és Irodalom képszerkesztőjeként, majd főmunkatársaként dolgozott.

Nagy László 1978. január 30-án hunyt el Budapesten. Nálunk, Debrecenben nincsen jelentősebb emlékhelye, de a kötetei természetesen megtalálhatók a Méliusz-könyvtárban is. Írásos és grafikai alkotásainak, valamint a vele kapcsolatos munkáknak a listája az intézmény oldalára látogatva is megtekinthető. Híres, szép írásainak egyike, a „Ki viszi át a Szerelmet?” című verse a fenti videóban hallgatható meg Latinovits Zoltán előadásában.

Nagy László, 1977. Fotó: Fortepan / Sólyi Ilona

Kapcsolódó összeállításaink:

• Csokonai Vitéz Mihály
• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Radnóti Miklós
• Jókai Mór
• József Attila
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 139 éve született a szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.

Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok 

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:

Körül

Minden csendesen, eltelten örül.

A napsütés vidám

S a forró, sárga ragyogásban

Minden vén tölgy egy víg, élő titán:

Emeli barna karját

Frissen az áldott égbe,

A szent, illatos, teli kékbe,

S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.

Kábult fülem hallani véli

A zengő, örök napot odafent,

Billió mérföldek éterén

Átszűrt, ájultfinom neszét.

Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!

Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

A TÁG-nál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Csokonai Vitéz Mihály
• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Radnóti Miklós
• Jókai Mór
• József Attila
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán

Az eredeti emlékfal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!