 |
| Az Arany János téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok. |
Debrecenben is többször élt és járt
Arany János, aki 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Arany János a cívisvárosban tanult, tanított, majd színészkedett és fogalmazó volt, sőt
Petőfi Sándor Debrecenben született fiának,
Petőfi Zoltánnak a keresztapja is a szabadság őrvárosában lett.
Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok
 |
| A Kollégium falán. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A
Református Kollégium falán lévő domborműről és a nevét viselő utca emléktáblájáról is megtudható, hogy Arany János 1833 és 1837 között tanult itt.
 |
| Az utcatáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Közben „Kisújszállásra ment ideiglenes tanítónak egy évre, hogy eszközt szerezhessen tanulmányai folytatására. Új erővel és buzgalommal de ismét sovány erszénnyel tért vissza Debrecenbe, jó ajánlatok kíséretében.” Egyik tanára, Erdélyi József a kislánya oktatását rábízta, így az anyagi helyzete is tűrhető lett. A mai Új Városháza főkapuja melletti szép márványlap arról is tájékoztatja az utókort, hogy ott állt az a ház, ahol Erdélyi lakott, és Aranyon kívül Petőfi is többször vendégeskedett benne.
 |
| A Kálvin téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Az épületben egyébként korábban a híres
Hatvani István professzor élt, s a környéken a Kollégium többi tanári szolgálati lakása sorakozott. A Dehiren megjelent korábbi cikkemben az is olvasható, hogy 1836 februárjában Arany János színésznek állt. Fáncsi és László jeles színtársulatot tartott akkor Debrecenben”, ahol a játszóhely a mai
Batthyány utca (Harmincados köz) és a
Szent Anna utca sarkán működött egy
pajtában. A helyére épített palota vitrinjében ezt egy szép emléktábla hirdeti.
 |
| A Batthyány-sarkon. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Színészkedése alatt Arany János édesanyja meghalt, az apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. Később feleségül vette Ercsey Juliannát, akitől két gyermeke született: Juliska (1841) és László (1844). Az 1848-as forradalomnak eleinte külső szemlélője volt, majd nemzetőrködött és belügyminisztériumi fogalmazóként dolgozott Debrecenben és Pesten. Az igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát 1846-ban a Toldi hozta meg a számára.
 |
| A keresztelő helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A lánglelkű költővel annyira közel kerültek egymáshoz, hogy 1848. december 16-án Arany és a neje Petőfi Zoltán keresztszülei lettek a debreceni katolikus plébánián – ezt a jeles eseményt szintén emléktábla hirdeti a Szent Anna utcai öreg épület falán. A világosi fegyverletétel után Arany János anyagilag is összeomlott, és az orosz beözönlés miatt bujdosnia kellett. 1860-ban Pestre költözött, a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe.
 |
| Az Arany János tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Az 1882. október 22-én elhunyt Arany Jánosról a hálás utókor Debrecenben utcát, teret és iskolát is elnevezett. Szobrai vannak az Arany János téren és a Székelyek parkjában is, míg emléktáblája a
Debreceni Egyetemen és a Református Kollégium falán is.
 |
| Székelyek parkja. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
