A Pacon megbújó Lenz-kastély

Debrecenben a Lenz-kastély (korábban Megyery–Wolf-kastély) a Pac városrészben bújik meg. A Wikipédia leírása szerint a több szintes épületet a 19. század végén építették, és csaknem fél évszázadig a Wolf család tulajdona volt. A kastélyt, földjeit és szőlőjét a római katolikus, budapesti jómódú, nagypolgári származású Lenz család sarja, Lenz József (1897–1965) kereskedelmi tanácsos, nagykereskedő vásárolta meg a megszűnt „Wolf Lipót és fiai” nevű cégtől.

A Google Maps 2012-es fotója

1941. július 1-től ez a Lenz család egyik kedvenc pihenőhelye lett. A kastélyhoz 281 kataszteri holdas földbirtok is tartozott. A II. világháború alatt Lenz Józsefné Topits Klára (1901–1993) úrnő visszavonult Budapestről a paci kastélyukba, és 1944-ben ott hozta világra a negyedik gyermekét, Lenz Istvánt. A cikk rámutat: a Lenz család a kommunista időszak elején veszítette el a kastély feletti tulajdoni jogát. A kastélyt a Monostorpályi útból nyíló Áfonya utcában jelzi a cikkhez mellékelt térkép:

A Kastély helye a térképen

Kedves Olvasónk, Kardos Mariann így írt a területről: „Ott volt a jó kis fenyves erdő körülötte, - és mintha "hegy" lett volna, (gondolom csak egy kis domb lehetett) ahová számháborúzni is voltunk iskolai kirándulással. Nagy nagy erdőnek tűnt, akkor, vagy csak így él az emlékemben, mint régi kép, mikor még minden sokkal nagyobb volt. (A József Attila telepi suliból.)”

Saliga Zsoltnénak köszönjük a fotót!

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Vértessy-kastély
• A Riska-romkastély
• Eger vára
• A diósgyőri vár
• A gyulai végvár

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Volt egyszer egy Vértessy-strand

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1921. május 21-én nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:

A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:

• A hajdani Margit-fürdő 
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben
• A Telegdi-sófürdő
• A Cserkész-tó
• A Kincses-tó
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A Keleti-főcsatorna
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mit dobtak ki az óriási léghajóból az Epreskert felett?

1931. március 29. Fotók: Vértesi Ferenc családi archívuma.

Debrecenben 1931. március 29-én vasárnap óriási hóviharban egy Graf Zeppelin LZ-127-es felségjelű léghajó tette tiszteletét az Epreskert felett. A rendkívüli eseményt megörökítették a Vértessy-strandról is, s e fotó másolatát a család leszármazottja, Vértesi Ferenc megosztotta a közösségünkkel. „Miután ledobta a postazsákot, megfordult, és Budapest felé elrepült” – tudtuk meg Vértesi Ferenc soraiból. „A léghajón neves személyiségek utaztak: Karinthy Frigyes, Horthy István, gróf Almássy László és Gömbös Gyula. A léghajó hossza 236,6 méter, átmérője 30,5 méter volt.”

A Vértessy-strand és -téglagyár az 1920-as évek elején

Vértesi Ferenc leírta azt is, hogy a tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt, mely 1919 július elején nyílt meg. A hely arról is híres, hogy Debrecen első úszóversenyét a napokban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A fürdőhely történetét sok fotóval ebben az összeállításunkban mutattuk be.

2025. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Volt egyszer egy Vértessy-strand, ahol 106 éve az első debreceni úszóverseny zajlott

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:

A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:

• A hajdani Margit-fürdő 
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben 
• A Telegdi-sófürdő 
• A Cserkész-tó 
• A Vértessy-strand 
• A Kincses-tó
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A Keleti-főcsatorna
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Középkori hangulat a sárkányok földjén

A Debrecennel szomszédos Szabolcs vármegye két híres településéről, Nyírbátorról és Kállósemjénről készített friss tavaszi képeit bocsátotta Kedves Olvasónk, Oláh Róbert a Debreceni Képeslapok rendelkezésére.

 

Ezek közül szemezgetünk most hétvégi túraajánló gyanánt.

A nyírbátori Báthori-várkastély és panoptikum máig őrzi a régi korok hangulatát.

Nyírbátort a sárkányok földjének is nevezik. Íme onnan egy tóparti szörny:

A gótikát idézi a nyírbátori katolikus minorita templom is...

Kaptunk képet az 1886-ban alapított nyírbátori dohánybeváltóról is.

A kollekcióból természetesen a nyírbátori református templom és a fa harangtorony se maradt ki.

Tudósítónk ellátogatott Kállósemjénbe is, ahol többek között a Wolkenstein-kastélyt kapta lencsevégre.

Barangoljunk tovább a környéken!

Íme a Kállay-kúria főhomlokzata:

És egy nagytotál a Kállay-kúriáról...

Köszönjük a képeket! Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy a témajavaslataikat, friss és régi fotóikat küldjék el nekünk megosztás céljából a dkepeslapok@gmai.com címünkre, vagy töltsék fel a Facebook-oldalunk idővonalára, amely itt is elérhető.

Oláh Róbert további fotó-összeállításai:

• Kossuth utcai Balogh-ház
• Petőfi téri kamarapalota
• Piac utcai Alföldi-palota 
• A Szent Anna Székesegyház környéke
• Füredi út, Bethlen utca, Libakert
• A Sumen, Klaipeda, Burgundia utca a magasból
• A 24 emeletes lakóház és környéke
• A debreceni harcmező és orosz temető
• Hármashegyaljai panorámaképek
• A csodás Kálvin tér panorámaképei
• A Refi, Hilton és környékük a magasból
• A Dobozi lakótelepi ufó és a belváros díszes tornyai
• Az Újkert angol típusú házai
• Az Újkerti lakótelep a novemberi sejtelmes ködben
• A Böszörményi út és a Békessy utca találkozása
• Kandia utcai rejtett udvarok a magasból
• A Csemete és Arany János utca sejtelmes látképei
• A Batthyány-sarki palota
• Kilátás a volt Centrum Áruház tetejéről
• Piac utcai tavaszi panorámák

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A zeleméri templomrom
• Az ördög árka
• A fancsikai rom
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Nyíregyháza adventi fényei 2023-ban
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Az egri 360 éves minaret
• 2023 adventje Egerben
• Adventi kirándulás Egerben (2022)
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Az 1552-es egri diadal
• Az egri Szépasszony-völgy
• Az egri bazilika
• A 250 éves egri líceum
• Miskolc
• A jégbe zárt Lillafüred
• A diósgyőri vár
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

A Kállay-kriptakápolna

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Napról napra szebb a tégláskerti Vértessy-kastély

Debrecen patinás helye, a Gázvezeték utcai Vértessy-kastély a több évtizedes elhagyatottsága és pusztulása után végre újjászületik. Előzőleg tavaly is többször jártunk itt, legutóbb pedig 2025. február 26-án lestünk be. Örömmel állapítottuk meg, hogy szinte már kész a külső, díszes falazat, a birtok mellett kerítés van, és napelemeket is telepítettek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A család leszármazottjától, Vértesi Ferenctől korábban megtudtuk: „Eredetileg Balogh és Vértessy Kastély megnevezés illeti. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság tulajdonában volt az államosításig (1904-től 1952-ig) a kastély közelében működő téglagyárral együtt. A kastély 182 éves. Szakemberek szerint Ybl Miklós vagy közeli munkatársai tervezhették. A tulajdonos a sír széléről hozta vissza az építményt! Szerencsére kiváló anyagból és kiváló tervek szerint épült annak idején a kastély, és ellen tudott állni az időjárásnak, de megjegyzem, hogy az ártó kezek is sokat rontottak az épületen. Szerencsére műemléki védettség alatt áll, ami jelentős segítséget adott a rendbehozásához. A műemléki védettség megszerzése, engedélyeztetése a jelenlegi tulajdonos és a rekonstrukciós tervek elkészítőjének kitartó munkáját dicséri!” Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az anno Somogyi József által építtetett kúriában rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal. A helyről és réges-régi eseményeiről az alábbi galériánkban csodálhatók meg Vértesi Ferenctől kapott muzeális felvételek:

A névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A hely, a család és a fürdő története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel. Vértesi Ferenc tájékoztatott arról is, hogy a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part volt, míg a strand területét kabinsor zárta. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek voltak. A vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában. No de ez szerencsére már a lezárt múlt!

Tető nélkül, 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Feltámad a Sámsoni úti reneszánsz romkastély
• Megszépült az Apollo Mozi épülete
• Lehull a lepel az Arany ember Piac utcai palotájáról?
• Renoválták a Kossuth utcai Kis Orbán-házat
• Kívül-belül megújult a nagyerdei Régi Vigadó
• Gyönyörű lett az Angol Királynő Hotel palotája
• Az átépített Csokonai Színház
• A diósgyőri vár rekonstrukciója

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Két keréken a Sámsoni úti „tankcsapdás” bicikliúton

Debrecenben a Sámsoni út korszerűsítése és szelesítése finoman szólva nem mostanában (hanem 2022 márciusában) kezdődött. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Sámson felé... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Legutóbb 2025. február 16-án jártunk itt, útban a reneszánsz romkastélyhoz, s ekkor örökítettük meg a bicikliút város széli állapotát. De tulajdonképpen egész hosszában is érdemes lenne bemutatni a sínen túli részek helyzetét! Ajánljuk megtekintésre ezzel kapcsolatban az alábbi friss videónkat is...

A hétvégi tapasztalatainkat jól nevelten annyiban foglalnánk össze, hogy aki Hajdúsámson felé kerekezve eljut az egykori szovjet tankúsztató vonaláig (a városhatárt jelző tábláig), annak onnan már könnyű dolga van. Debrecen központja felé bringázva (vagy autózva) azonban még továbbra se számítson full extrás útviszonyokra! (A Sámsoni úti régi mozi történetét lásd itt.)

A belváros felé... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A kismacsi nagyfal
• A BMW körúton a Látóképi Csárdához és Józsára
• A Vámospércsi úti bicikliút
• Két keréken a fancsikai romhoz

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Feltámad a Sámsoni úti misztikus reneszánsz romkastély

Az épületek a dombosi útról. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen legendákkal övezett, különös építménye a Sámsoni út, a dombostanyai út és az Erdőmester utca között található. Ezt a reneszánsz várkastélyt a néhai Ilia de Riska görög–olasz művész kezdte építeni, de a halála miatt nem tudta befejezni. Fotók, videók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ezt a helyet látogattuk meg 2025. február 16-án, miután sajtóhírek szerint a létesítménynek immár új gazdája van, aki azt tervezi, hogy sok éves Csipkerózsika-álom után rendezvényhelyszínként  végre élettel tölti meg a sokat látott falakat.

Az első videónkban az épületegyüttest körülvevő utakról feltáruló 2025 februári látványokat foglaltuk össze. A második videónkban a romkastély rendbetétel előtti külső-belső állapotát örökítettük meg egy évvel korábban. Összeállításunk végén 2026. június 16-i frissítés!

A főépület nyugati oldala. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vasárnapi ottjártunkkor már megtisztították az épületek körüli területeket, s a medence és az épületek is teljesen láthatók, mivel a kerítések mentén is levágták a sövényeket.

A dombostanyai leágazásnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Vértessy-kastély
• A paci Lenz-kastély
• Eger vára
• A diósgyőri vár
• A gyulai végvár

A Sámsoni útról. Fotó: © Debreceni Képeslapok, 2026. VII. 16.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az Erdőmester utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok, 2026. VII. 16.

Noszvaj mesés utcáin

Debrecenből ezúttal az Eger vonzáskörzetében található Noszvajra kirándultunk 2024. augusztus 27-én, a szilvásváradi túránk másnapján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A buszváró és a faluház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A faluközpontba érve elsőként a virágokkal díszített és könyvespolcokkal ellátott buszváró nyűgözött le minket. Ugyanakkor a sok virág is tetszetős, melyekből itt rögtön a polgármesteri hivatal és a lenti képen megcsodálható szomszédos Kultúrkuckó ablakaiban is sok tündököl.

Temető, templom stb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központtól nem messze egy székelykapus, régi temető is megbújik a fák alatt (lásd a fenti képen). A község híressége a Gazdaház, a De La Motte-kastély, a Csendülő és a Meseút házai is:

Noszvajon sok olyan népi építészeti stílusú házban gyönyörködhetünk, amiket példásan rendben tartanak. Itt is megannyi pince sorakozik, és vendéglátóhely is szép számban várja a látogatókat.

Festői épületek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lássunk is további csodás épületeket Noszvajról!

A település északnyugati határában fekszenek a török időkből származó híres barlanglakások, ahol most művésztelep működik.

A barlanglakások földje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mi nagy hőségben, napernyővel jártuk be Noszvajt, s ez is nagy élmény volt, de aki teheti, ősszel látogassa meg ezt a helyet, ami persze minden évszakban szép. Utolsó képünkön a virágoktól roskadozó és csodás házakkal tarkított noszvaji utcákból mutatunk jellemző jelenetet:

Turisztikai cikkeink sok fotóval:

• A gótikus gyulai végvár
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• A Gyulai Várfürdő
• Az egri minaret
• Az egri Szépasszony-völgy
• Az egri líceum
• Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 
• Szép magyar tájainkon
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• A zeleméri templomrom
• Az ördög árka
• A fancsikai rom
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL