Napról napra szebb a tégláskerti Vértessy-kastély

Debrecen patinás helye, a Gázvezeték utcai Vértessy-kastély a több évtizedes elhagyatottsága és pusztulása után végre újjászületik. Előzőleg tavaly is többször jártunk itt, legutóbb pedig 2025. február 26-án lestünk be. Örömmel állapítottuk meg, hogy szinte már kész a külső, díszes falazat, a birtok mellett kerítés van, és napelemeket is telepítettek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A család leszármazottjától, Vértesi Ferenctől korábban megtudtuk: „Eredetileg Balogh és Vértessy Kastély megnevezés illeti. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság tulajdonában volt az államosításig (1904-től 1952-ig) a kastély közelében működő téglagyárral együtt. A kastély 182 éves. Szakemberek szerint Ybl Miklós vagy közeli munkatársai tervezhették. A tulajdonos a sír széléről hozta vissza az építményt! Szerencsére kiváló anyagból és kiváló tervek szerint épült annak idején a kastély, és ellen tudott állni az időjárásnak, de megjegyzem, hogy az ártó kezek is sokat rontottak az épületen. Szerencsére műemléki védettség alatt áll, ami jelentős segítséget adott a rendbehozásához. A műemléki védettség megszerzése, engedélyeztetése a jelenlegi tulajdonos és a rekonstrukciós tervek elkészítőjének kitartó munkáját dicséri!” Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az anno Somogyi József által építtetett kúriában rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal. A helyről és réges-régi eseményeiről az alábbi galériánkban csodálhatók meg Vértesi Ferenctől kapott muzeális felvételek:

A névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A hely, a család és a fürdő története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel. Vértesi Ferenc tájékoztatott arról is, hogy a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part volt, míg a strand területét kabinsor zárta. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek voltak. A vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában. No de ez szerencsére már a lezárt múlt!

Tető nélkül, 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Feltámad a Sámsoni úti reneszánsz romkastély
• Megszépült az Apollo Mozi épülete
• Lehull a lepel az Arany ember Piac utcai palotájáról?
• Renoválták a Kossuth utcai Kis Orbán-házat
• Kívül-belül megújult a nagyerdei Régi Vigadó
• Gyönyörű lett az Angol Királynő Hotel palotája
• Az átépített Csokonai Színház
• A diósgyőri vár rekonstrukciója

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Már ilyen szép Debrecen határában az újjászülető patinás Vértessy-kastély

A Vértessy-kastély főhomlokzata 2024. április 7-én, a renoválás közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben több évtizedes hányattatás után végre újjászülethet a Tégláskertben az a romantikus stílusú ház, amit az 1800-as évek első felében építtetett Somogyi Gábor. Az utókor az épületet a későbbi neves tulajdonosa révén Vértessy-kastélyként, -kúriaként ismeri. Erre a területre kukkantottunk be 2024. április 7-én. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A még tető nélküli, romos Vértessy-kastély túloldala 2021. augusztus 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A hely, a család és a fürdő története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel.

A család leszármazottja, Vértesi Ferenc e cikkünk Facebook-megosztásához leírta: „Eredetileg Balogh és Vértessy Kastély megnevezés illeti. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság tulajdonában volt az államosításig (1904-1952-ig) a kastély közelében működő téglagyárral együtt. A kastély 181 éves. Szakemberek szerint Ybl Miklós, vagy közeli munkatársai tervezhették. A tulajdonos a sír széléről hozta vissza az építményt! Szerencsére kiváló anyagból és kiváló tervek szerint épült annak idején a kastély, és ellen tudott állni az időjárásnak, de megjegyzem, hogy az ártó kezek is sokat rontottak az épületen. Szerencsére műemléki védettség alatt áll, ami jelentős segítséget adott az épület rendbehozásához. A műemléki védettség megszerzése, annak engedélyeztetése a jelenlegi tulajdonos és a rekonstrukciós tervek elkészítőjének kitartó munkáját dicséri!”

A Vértessy-kastély főhomlokzata 2024. április 7-én, a renoválás közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az épületben rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal.

Az újjászülető Vértessy-kastély 2023. december 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A még tető nélküli, romos, elhagyott Vértessy-kastély 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy debreceni kalmár 170 éves nagyhegyesi kúriája

Debrecen gazdag kereskedői közül többen fektették be a pénzüket a cívisvároson kívül is. Például a Rickl-dinasztia tagja, Rickl Antal Vilmos és a neje, Kis Orbán Johanna (aki a Kis Orbán-családból származott) a Debrecentől 18 kilométerre fekvő mai Nagyhegyesen is vásároltak birtokot. Az ottani kúriájuk – Virányi Zsolt leírása szerint – az 1850-es években épült, vélhetően a családfő tervei szerint.

A nagyhegyesi Rickl Antal Vilmos Könyvtár főhomlokzata 2024 márciusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kiserdő út 1. szám alatti, 2008 óta védett és 2010-ben helyreállított épületben ma a község könyvtára működik, míg anno az államosítás után TSZ-iroda, majd általános iskola (a Korom-iskola) kapott helyet itt. Érdekesség az is, hogy Rickl Antal Vilmost ugyanaz az Orlai Petrics Soma festette meg annak idején, mint aki Petőfi Sándort is megörökítette a híres „didergős” képén.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Orlai Petrics Soma 1852-es festménye Rickl Antal Vilmosról. Reprodukció: Nemzeti Portrétár

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A zeleméri templomrom
• Az ördög árka
• A fancsikai rom
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A 15 évig épült folyónk: a Keleti-főcsatorna
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Nyíregyháza adventi fényei 2023-ban
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Az egri 360 éves minaret
• 2023 adventje Egerben
• Adventi kirándulás Egerben (2022)
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Az 1552-es egri diadal
• Az egri Szépasszony-völgy
• A 250 éves egri líceum
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

Amikor még a debreceni Hal közben is Roburok robogtak

Debrecen áruszállításának, tömegközlekedésének közelmúltjáról is páratlan kordokumentumok találhatók a „Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR és a többiek albuma” című oldalon.

Innen szemezgetve, elsőként a régi Hal közre csodálkozhatunk rá, ahol épp rendőri ellenőrzés zajlik az azóta lebontott Halászcsárdánál. A fotó kísérőszövege: „Ismét egy rendőrségi ellenőrzést láthatunk, amelyet kedves csoporttagunk és rendszeres beküldőnk, Mészáros János osztott meg velünk. A fényképen a Volán vállalat platós Robur teherautóját láthatjuk, amint a debreceni Halászcsárda előtt elhaladva szemtanúi lettek egy ellenőrzésnek.”  A következő relikvián a Nagyállomás „rakodóterén egy 70-es évek eleji, MÁV-os nyerges Rába, 3 tg-es Klaus-szal. VJ-58-84.”

Lássuk a harmadik kép leírását! „6-os Volán Debrecen: A hazai gázautózás úttörője a Hajdú Volán volt! Már 1985 szeptemberben kísérletek indultak 19 különféle gépjárművük gázüzeművé alakítására. Az 5-5 IFA, ZIL és Lada taxi, valamint 2-2 helyi járatos Ikarus 260 és 280 autóbuszuk 1987 február 10-én indult első gázos útjára. A képen az FY-47-71-es szép szürke IFA látható a Balmazújvárosi úti telephelyük gázkútjánál. Egyébként szinte ők voltak az egyetlen Volán, ahol a személyszállítást sokkal jobban fejlesztették, mint a teherautó-fuvarozást.”

A következő fotográfia hátterében a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély is látható, még tetőzettel, cikkünk többi képéhez hasonlóan szintén a „Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR és a többiek albuma” című oldalról. Az 1970-es évek debreceni közlekedési élete ebben az összeállításunkban idézhető fel.

Járműszemle a Vértessy-kúriánál. Képforrás: Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR és a többiek albuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hal közi nyitóképünk teljes méretben. Képforrás: Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR és a többiek albuma

A 120 éve nyílt Vértessy-téglagyár újjászülető kúriája első szabadstrandunk emlékeivel, friss és régi képeken

Debrecenben több évtizedes hányattatás után végre újjászülethet a Tégláskertben az a romantikus stílusú ház, amit az 1800-as évek első felében építtetett egy bizonyos Somogyi Gábor. Az utókor az épületet a későbbi neves tulajdonosa révén Vértessy-kastélyként, Vértessy-kúriaként ismeri. Erre a helyre kukkantottunk be 2023. december 6-án – lásd az első és a hetedik felvételünkön.

Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A még tető nélküli, romos Vértessy-kastély túloldala 2021. augusztus 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házról és a vele kapcsolatos eseményekről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat és leírásokat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. Mint megtudtuk, a névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről

A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A fenti fotóhoz fűzött ismertető szerint a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, míg a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók.

Az újjászülető Vértessy-kastély homlokzata a Vértesi út felől, 2023. augusztus 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani tó helyén a mai Gázvezeték utca halad át. Ma már nehéz elképzelni, hogy itt egy strand is pompázott, s kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. Sőt, a befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet! A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A helyről és réges-régi eseményeiről az alábbi galériánkban csodálhatók meg muzeális felvételek:

Nem mellesleg a vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. Az alábbi retro fotót a „Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR és a többiek albuma” című múltidéző oldal közölte a még tetővel fedett épületről és az előtte sorakozó teherautókról:

A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át üres hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában ez a szép kastély.

A még tető nélküli, romos, elhagyott Vértessy-kastély 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az épületben rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal.

Az újjászülető Vértessy-kastély 2023. december 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vértessy-kastély a fénykorában egy szép téli napon, és amilyen évtizedeken át volt... Fotók: Vértesi Ferenc, © Debreceni Képeslapok

Feltámad poraiból a Tégláskert jótevőjének szép kúriája

Az újjászülető Vértessy-kastély homlokzata a Gázvezeték utca felől, 2023. augusztus 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben több évtizedes hányattatás után végre újjászülethet a Tégláskertben az a romantikus stílusú kastély, amit az 1800-as évek első felében építtetett egy bizonyos Somogyi Gábor. Az utókor az épületet a későbbi neves tulajdonosa révén Vértessy-kastélyként, Vértessy-kúriaként ismeri.

A még tető nélküli, romos Vértessy-kastély túloldala 2021. augusztus 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házról és a vele kapcsolatos eseményekről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat és leírásokat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. Mint megtudtuk, a névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről

A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A fenti fotóhoz fűzött ismertető szerint a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, míg a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók.

Az újjászülető Vértessy-kastély homlokzata a Vértesi út felől, 2023. augusztus 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A területen legutóbb 2023. augusztus 11-én voltunk. A hajdani tó helyén a mai Gázvezeték utca halad át. Ma már nehéz elképzelni, hogy itt egy strand is pompázott, s kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. Sőt, a befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet! A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A hely réges-régi eseményeiről az alábbi galériában csodálhatók meg múltidéző képek:

Nem mellesleg a vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át üres hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában ez a szép kastély.

A még tető nélküli, romos, elhagyott Vértessy-kastély 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az épületben rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal.

A Vértessy-kastély a fénykorában egy szép téli napon, és amilyen évtizedeken át volt... Fotók: Vértesi Ferenc, © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Így készült az újjászülető Vértessy-kastély teteje

Debrecen évtizedekig romos, elhagyott épületének, az immár végre újjászülető Vértessy-kastélynak a tetőépítéséről bocsátott rendelkezésünkre páratlan fotókat kedves olvasónk, Jánó József, aki maga is tevékenyen részt vett a munkálatokban a csapatával. Az alábbiakban az ő szuper képeit mutatjuk be.

A Vértessy-kastély csodaszép új teteje fentről megörökítve. Fotók: © Jánó József

Az első felvétel a már szinte kész tetőzeten ülve készült. A bal alsó sarokban egy mester látható munka közben, a horizonton pedig a Nagytemplom tornyai és a Petőfi téri 24 emeletes ház is kirajzolódik. A következő csokorban az építés fázisai követhetők nyomon Jánó József bravúros fotóinak segítségével:

Az anyagok felhordása és a tartószerkezetek felállítása a kastély tetején. Fotók: © Jánó József

Jánó József exkluzív helyszíni fotóin azt is tanulmányozhatjuk, hogy milyen anyagokat használt a csoport az új kastélytetőzet kialakításához: fém- és faoszlopokat, cserepet, stb.

Itt már abba is bepillantást nyerhetünk, hogy miként kerültek a helyükre a szép tetőcserepek. Fotók: © Jánó József

A fotók nézegetése közben felidézzük azt is, hogy a felújítás hírét a Debreceni Képeslapok olvasói is örömmel fogadták. A renoválásról szóló első cikkünk Facebook-posztjának hozzászólói közül például Szőnyi Adrienn így fogalmazott: „végre valami, amit nem lebontottak, hanem felújítottak”.

Bányai Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy biztos, hogy a Vértessy-kastély szép és üde színfoltja lesz a környezetnek.

Lépésről lépésre az egyre sűrűbb állványzat a Vértessy-kastély tetején. Fotók: © Jánó József

Másik olvasónk, Varga Jenőné leírta: „De jó látni! Így csinálják Angliában is a több száz éves épületekkel, kívül visszaállítják a régi szépségébe, belül meg full új. Hátha ez is ilyen lesz.”

Kecskésné Varga Judit rámutatott arra is, hogy szintén nagyon örül a hírnek. Ugyanakkor Nádasdi Péter így fogalmazott: „Alakul! Csináljuk!!!”

A majdnem kész nagy mű, különböző szögekből megörökítve. Fotók: © Jánó József

Jánó József kedves olvasónknak ezúton is köszönjük a dokumentum értékű fotóit, és gratulálunk a munkájukhoz! A patinás Vértessy-kastély történetéről és évtizedekig várt újjászületéséről szóló legutóbbi összeállításunk idelátogatva tekinthető meg sok új és régi szép képpel.

A Vértessy-kastély belváros felőli főhomlokzata immár a szép új tetővel. Fotók: © Jánó József

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A csodálatos Vértessy-kastély és a szintén gyönyörű új tetőzete közelről. Fotók: © Jánó József

Már szép tető van a feltámadó Vértessy-kastélyon

Debrecen évtizedeken át méltatlan és egyre rosszabb állapotban hagyott épülete a valaha szebb napokat megélt Vértessy-kastély a Tégláskert nevű városrészben. Itt működött 1903-tól a híres téglagyár, és az ezen a helyen kialakított strandon rendezték meg a cívisváros első úszóversenyét is. Ezt a kiemelkedő történelmi jelentőségű, legendás helyet látogattuk meg 2023. május 8-án.

A még tető nélküli, romos, elhagyott Vértessy-kastély 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csodás régmúlt eseményeiről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. Mint megtudtuk, a tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre.

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.”

A romos Vértessy-kastély belváros felőli főhomlokzata tető nélkül, 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vértesi Ferenc arról is tájékoztatott, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt. 1919. július elején nyílt meg, és 1919. augusztus 16-án már Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg. A strand és a csónakázó vize a kastély közelében hullámzott. Napjainkban sajnos ennek a földi paradicsomnak már nincs nyoma, ám a több évtizedes hányattatás után végre újjászülethet az 1800-as évek első felében, Somogyi Gábor által építtetett, romantikus stílusú kastély. Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás mellett az épületben rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik.

Az újjászülető Vértessy-kastély immár új tetővel, 2023. május 8-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vértessy-kastély a fénykorában egy szép téli napon, és amilyen évtizedeken át volt...