Ma 30 éve mutatták be először együtt a Krisztus-trilógia festményeit a Déri Múzeumban

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Íme a mű a Déri Múzeum képeslapján:

Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ezt a három alkotását Munkácsy Mihály soha nem láthatta együtt. Ez itt a A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet):

Eredetileg csak az Ecce Homo volt a Déri Múzeum tulajdona. Az első jelentősebb változás 1993 nyarán következett be: az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum, valamint a nagypolitika stb. képviselői megegyeztek, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálása után az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol az 1993-as virágkarnevál programjaként láthattuk a Golgotát. Ilyen az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) Schiller Árpád 1985-ös képeslapján:

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995. augusztus 25-én lehetett megcsodálni a társaival együtt, miután Debrecenbe vitték restaurálni. A Déri Múzeumban Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen.

Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, majd 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Végül a Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója:

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Déri tér és a múzeum
• Munkácsy Mihály
• Amikor még csak az „Ecce homo” volt a Déri Múzeumban
• Öt éve lett végleg együtt a Krisztus-trilógia
• A Golgota

Golgota-részlet egy 1994-es bélyegen

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

125 éve hunyt el Munkácsy Mihály, a debreceni Déri Múzeumban megcsodálható Krisztus-trilógia alkotója

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség. 2025-ben az alkotó 181. születésnapját, a Golgota elkészültének 141. évfordulóját ünnepeljük, valamint azt is, hogy immár 6 éve van együtt Debrecenben a Krisztus-trilógia.

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen, 1900. május 1-jén hunyt el Endenich-ben. Pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek fető, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.

Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. A Déri Múzeum és a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Krisztus-trilógia a debreceni Déri Múzeumban

A Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo! és a Golgota a Déri Múzeum kiadványában. Repró: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség. Az külön érdekesség, hogy 2024-ben az alkotó 180. születésnapját, valamint a Golgota elkészültének 140. évfordulóját is ünnepeljük. Íme a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festmény (1881) a Déri Múzeum képeslapján. Fotó: Lukács Tihamér. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), valamint a Déri Múzeum ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika! Ez itt a A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet). Fotó: Hapák József. Repró: © Debreceni Képeslapok

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát. A következő kópián az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) a Képzőművészeti Kiadó 1985-ös képeslapján. Fotó: Schiller Alfréd. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995. augusztus 25-én lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. A Déri Múzeumban ebből az alkalomból rendezett ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet.

Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója következik. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Déri tér és a múzeum
• Munkácsy Mihály
• Amikor még csak az „Ecce homo” volt a Déri Múzeumban
• Öt éve lett végleg együtt a Krisztus-trilógia
• A Golgota

Golgota-részlet egy 1994-es bélyegen

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

10 éve vette meg az állam a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festményt

A debreceni Déri Múzeumban megcsodálható Krisztus-trilógiából Munkácsy Mihály elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt) és a Déri Múzeum ma olyan jelképünk, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

A Krisztus Pilátus előtt. Repró: © Debreceni Képeslapok

A múzeum megnyitását követően sokáig még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be... Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát.

A Golgota-kiállítás meghívója. Repró: © Debreceni Képeslapok

A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum a virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Golgota. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festményeket csak időszakosan állíthatták ki Debrecenben, s például a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Azt, hogy a Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam megvásárolta, 2015. február 26-án hozták nyilvánosságra, végül pedig 2019. január 9-én bejelentették azt is, hogy a magyar állam megvette a Golgota című festményt is.

Az Ecce Homo! Repró: © Debreceni Képeslapok

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába.

A Krisztus-trilógia. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az 1969. január 11-én átadott Bocskai általános iskola

A suli eredeti homlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Dobozi-lakótelep általános iskoláját 1969. január 11-én, szombaton adták át a Munkácsy Mihály utca 4. szám alatt, a víztorony mellett. Az akkori, 1969–70-es tanévtől Lakatos János igazgató vezette az iskolát, és Bazsa Ernő igazgatóhelyettes nyitotta meg az átadási ünnepséget. A korszerű létesítmény több mint 20 éves problémát oldott meg.

Régi épület a Rakovszkyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új épületegyüttes átadásáig ugyanis mindössze 13 tantermük, 2 napközis és egy gyakorlati foglalkoztatótermük volt. A másnapi HB Napló szerint az új létesítmény építése 12,5 millió forintba került, s a felszerelése 650 ezer forint volt. A komplexumban 350 személyes konyha, központi fűtés, ifjúsági szoba, beépített szekrények és – akkor még egy – tornaterem is helyet kapott. A megvalósítás a szülők, nevelők, tanulók és különböző intézmények kétezer órás társadalmi munkájának is köszönhető.

A 2020-as felújítás után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A típusterv alapján épült, 16 tantermes létesítményben a Pacsirta utcai iskola tanulói és nevelői találtak új otthonra. A Munkácsy Mihály nevét viselő utcában található épület átadása után még a Pacsirta és mai Ótemető utcai egységben is működtek napközik. A testnevelésre szakosított tantervű osztályok is az 1969–70. tanévtől működnek, Debrecenben ugyanis akkor a Bocskai-iskola adta a tornasport bázisát.

A Víztorony utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény híres testnevelő tanára volt mások mellett dr. Kasza Lajosné és Nagy Jenő, valamint mellettük R. Fehér Csaba is. A tanuszodát az 1978–79. tanévben kezdte építeni a HÁÉV. Az ebbe az iskolába egykor járók élményeket őrizhetnek még a felejthetetlen Baranyi házaspárról is, akik az iskola gondnoki teendőit látták el.

Az 1979. X. 19-i uszodaavatás cikke a HB Naplóban

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• A Rakovszky utcai iskola
• A Dobozi lakótelepi víztorony
• A Bocskai-iskola uszodája
• A Meteor Mozi
• A Demke
• A Dobozi lakótelepi víztorony
• A Pacsirta utca
• A Pavilonlaktanya
• A Bocskai-szabadságharc
• A Dobozi-kert régi villái

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni belváros tovatűnt arcai 1967-ben

Bengáli a Hajdúsági Áruháznál. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos.

Debrecen belvárosának 1967-es életét idézik meg a Fortepan cívisvárosi kollekciója által megosztott képek, amelyeket Schermann Ákos készített. Ezekből válogatva, az első fotón Bengáli villamost, a Kistemplomot, valamint az akkor még Hajdúsági Áruház nevű Centrum Áruházat láthatjuk a főutcán, ami a Vörös Hadsereg útja nevet viselte. A következő felvételen a Nagytemplom mellett Kossuth Lajos szobra és a megyei könyvtár épülete is életre kel az egykori „halálkanyarnál”.

A Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

A harmadik képen a Déri Múzeumba látogatunk, ahol 1967-ben még csak az „Ecce Homo!” című festménye volt kiállítva Munkácsy Mihálynak. A Krisztus-trilógia története ebben a cikkünkben ismerhető meg az alkotások reprodukcióival. 

Az Ecce Homo!. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

Schermann Ákos utolsó fotóján a belvárosból az Egyetem térre ruccanhatunk ki, ahol akkor még Kossuth Lajos Tudományegyetem volt az oktatási intézmény neve. Felfedezhető az is, hogy abban az időben nem volt toronyórája az egyetemi templomnak. Kedves Olvasóinkat egyúttal arra kértük, hogy aki tudja, hogy mik voltak a fenti képeken látható fehér oszlopok a villamosmegállók peronjain, az jelezze nekünk. A válasz hamar meg is érkezett Préz Lipót, valamint Horváth Sándor jóvoltából: Kivilágítható forgalmi terelőoszlopok voltak a villamos-járdaszigetek végénél a kikerülési irányt mutató nyíllal. Ma táblával jelölik, haladási iránynak megfelelően. Neve is volt: csibilámpa. Köszönjük szépen! Az 1967-es esztendő további debreceni képeslapjai idelátogatva elevenednek meg.

A Kossuth-egyetem. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 124 éve hunyt el Munkácsy Mihály, a Debrecenben megcsodálható Krisztus-trilógia alkotója

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség. 2024-ben az alkotó 180. születésnapját, a Golgota elkészültének 140. évfordulóját ünnepeljük, valamint azt is, hogy 5 éve van együtt Debrecenben a Krisztus-trilógia.

A Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo! és a Golgota a Déri Múzeum kiadványában. Repró: © Debreceni Képeslapok

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen, 1900. május 1-jén hunyt el Endenich-ben. Pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek fető, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.

A Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festmény (1881) a Déri Múzeum képeslapján. Fotó: Lukács Tihamér

Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), valamint a Déri Múzeum ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet). Fotó: Hapák József

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

Az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) a Képzőművészeti Kiadó 1985-ös képeslapján. Fotó: Schiller Alfréd

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is.

Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.

A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az immár 55 éves Bocskai István Általános Iskola tündöklése a 2024 áprilisi napsütésben

Fények és árnyékok 2024. április 3-án a Bocskai-iskola főhomlokzatán. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A debreceni Dobozi lakótelep egyik híres oktatási intézménye a Bocskai István Általános Iskola, melyet 55 esztendeje, 1969. január 11-én adtak át. A Munkácsy Mihály utcában működő létesítmény a 2024. április 3. délelőtti ottjártunkkor meglehetősen különleges arcát mutatta a fényeknek és az árnyékoknak köszönhetően. Ezt örökítettük meg a felső képen, az alábbi fotón pedig a 2020-as átépítés előtti, eredeti arcára csodálkozhatunk rá. Az iskola történetét ebben az összeállításunkban elevenítettük fel, míg a szomszédos víztorony 60 éves múltja idelátogatva idézhető fel. A Rakovszky utcai 110 éves iskoláról (melyet a Bocskai is használt) itt írtunk.

Az 1969. január 11-én átadott Bocskai-iskola a 2020-as átépítése előtt. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 180 éve született Munkácsy Mihály, a debreceni Déri Múzeumban megcsodálható Krisztus-trilógia alkotója

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség. 2024-ben az alkotó 180. születésnapját, a Golgota elkészültének 140. évfordulóját ünnepeljük, valamint azt is, hogy 5 éve van együtt Debrecenben a Krisztus-trilógia.

A Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo! és a Golgota a Déri Múzeum kiadványában. Repró: © Debreceni Képeslapok

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen hunyt el Endenich-ben. Kevesen tudják, hogy a pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek fető, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.

A Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festmény (1881) a Déri Múzeum képeslapján. Fotó: Lukács Tihamér

Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), valamint a Déri Múzeum ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet). Fotó: Hapák József

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

Az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) a Képzőművészeti Kiadó 1985-ös képeslapján. Fotó: Schiller Alfréd

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is.

Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.

A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!