Ma 30 éve mutatták be először együtt a Krisztus-trilógia festményeit a Déri Múzeumban

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Íme a mű a Déri Múzeum képeslapján:

Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ezt a három alkotását Munkácsy Mihály soha nem láthatta együtt. Ez itt a A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet):

Eredetileg csak az Ecce Homo volt a Déri Múzeum tulajdona. Az első jelentősebb változás 1993 nyarán következett be: az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum, valamint a nagypolitika stb. képviselői megegyeztek, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálása után az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol az 1993-as virágkarnevál programjaként láthattuk a Golgotát. Ilyen az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) Schiller Árpád 1985-ös képeslapján:

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995. augusztus 25-én lehetett megcsodálni a társaival együtt, miután Debrecenbe vitték restaurálni. A Déri Múzeumban Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen.

Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, majd 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Végül a Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója:

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Déri tér és a múzeum
• Munkácsy Mihály
• Amikor még csak az „Ecce homo” volt a Déri Múzeumban
• Öt éve lett végleg együtt a Krisztus-trilógia
• A Golgota

Golgota-részlet egy 1994-es bélyegen

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

125 éve hunyt el Munkácsy Mihály, a debreceni Déri Múzeumban megcsodálható Krisztus-trilógia alkotója

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség. 2025-ben az alkotó 181. születésnapját, a Golgota elkészültének 141. évfordulóját ünnepeljük, valamint azt is, hogy immár 6 éve van együtt Debrecenben a Krisztus-trilógia.

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen, 1900. május 1-jén hunyt el Endenich-ben. Pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek fető, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.

Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. A Déri Múzeum és a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Krisztus-trilógia a debreceni Déri Múzeumban

A Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo! és a Golgota a Déri Múzeum kiadványában. Repró: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség. Az külön érdekesség, hogy 2024-ben az alkotó 180. születésnapját, valamint a Golgota elkészültének 140. évfordulóját is ünnepeljük. Íme a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festmény (1881) a Déri Múzeum képeslapján. Fotó: Lukács Tihamér. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), valamint a Déri Múzeum ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika! Ez itt a A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet). Fotó: Hapák József. Repró: © Debreceni Képeslapok

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát. A következő kópián az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) a Képzőművészeti Kiadó 1985-ös képeslapján. Fotó: Schiller Alfréd. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995. augusztus 25-én lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. A Déri Múzeumban ebből az alkalomból rendezett ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet.

Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója következik. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Déri tér és a múzeum
• Munkácsy Mihály
• Amikor még csak az „Ecce homo” volt a Déri Múzeumban
• Öt éve lett végleg együtt a Krisztus-trilógia
• A Golgota

Golgota-részlet egy 1994-es bélyegen

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A debreceni belváros tovatűnt arcai 1967-ben

Bengáli a Hajdúsági Áruháznál. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos.

Debrecen belvárosának 1967-es életét idézik meg a Fortepan cívisvárosi kollekciója által megosztott képek, amelyeket Schermann Ákos készített. Ezekből válogatva, az első fotón Bengáli villamost, a Kistemplomot, valamint az akkor még Hajdúsági Áruház nevű Centrum Áruházat láthatjuk a főutcán, ami a Vörös Hadsereg útja nevet viselte. A következő felvételen a Nagytemplom mellett Kossuth Lajos szobra és a megyei könyvtár épülete is életre kel az egykori „halálkanyarnál”.

A Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

A harmadik képen a Déri Múzeumba látogatunk, ahol 1967-ben még csak az „Ecce Homo!” című festménye volt kiállítva Munkácsy Mihálynak. A Krisztus-trilógia története ebben a cikkünkben ismerhető meg az alkotások reprodukcióival. 

Az Ecce Homo!. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

Schermann Ákos utolsó fotóján a belvárosból az Egyetem térre ruccanhatunk ki, ahol akkor még Kossuth Lajos Tudományegyetem volt az oktatási intézmény neve. Felfedezhető az is, hogy abban az időben nem volt toronyórája az egyetemi templomnak. Kedves Olvasóinkat egyúttal arra kértük, hogy aki tudja, hogy mik voltak a fenti képeken látható fehér oszlopok a villamosmegállók peronjain, az jelezze nekünk. A válasz hamar meg is érkezett Préz Lipót, valamint Horváth Sándor jóvoltából: Kivilágítható forgalmi terelőoszlopok voltak a villamos-járdaszigetek végénél a kikerülési irányt mutató nyíllal. Ma táblával jelölik, haladási iránynak megfelelően. Neve is volt: csibilámpa. Köszönjük szépen! Az 1967-es esztendő további debreceni képeslapjai idelátogatva elevenednek meg.

A Kossuth-egyetem. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 124 éve hunyt el Munkácsy Mihály, a Debrecenben megcsodálható Krisztus-trilógia alkotója

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség. 2024-ben az alkotó 180. születésnapját, a Golgota elkészültének 140. évfordulóját ünnepeljük, valamint azt is, hogy 5 éve van együtt Debrecenben a Krisztus-trilógia.

A Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo! és a Golgota a Déri Múzeum kiadványában. Repró: © Debreceni Képeslapok

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen, 1900. május 1-jén hunyt el Endenich-ben. Pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek fető, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.

A Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festmény (1881) a Déri Múzeum képeslapján. Fotó: Lukács Tihamér

Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), valamint a Déri Múzeum ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet). Fotó: Hapák József

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

Az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) a Képzőművészeti Kiadó 1985-ös képeslapján. Fotó: Schiller Alfréd

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is.

Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.

A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 180 éve született Munkácsy Mihály, a debreceni Déri Múzeumban megcsodálható Krisztus-trilógia alkotója

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség. 2024-ben az alkotó 180. születésnapját, a Golgota elkészültének 140. évfordulóját ünnepeljük, valamint azt is, hogy 5 éve van együtt Debrecenben a Krisztus-trilógia.

A Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo! és a Golgota a Déri Múzeum kiadványában. Repró: © Debreceni Képeslapok

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen hunyt el Endenich-ben. Kevesen tudják, hogy a pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek fető, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.

A Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festmény (1881) a Déri Múzeum képeslapján. Fotó: Lukács Tihamér

Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), valamint a Déri Múzeum ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet). Fotó: Hapák József

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

Az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) a Képzőművészeti Kiadó 1985-ös képeslapján. Fotó: Schiller Alfréd

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is.

Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.

A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 5 éve lett végleg együtt a Krisztus-trilógia

A Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo! és a Golgota a Déri Múzeum kiadványában. Repró: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség. Az külön érdekesség, hogy 2024-ben az alkotó 180. születésnapját, valamint a Golgota elkészültének 140. évfordulóját is ünnepeljük.

A Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festmény (1881) a Déri Múzeum képeslapján. Fotó: Lukács Tihamér

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), valamint a Déri Múzeum ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet). Fotó: Hapák József

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum a virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

Az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) a Képzőművészeti Kiadó 1985-ös képeslapján. Fotó: Schiller Alfréd

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is.

A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Krisztus-trilógia a Déri Múzeumban

A három monumentális, lenyűgöző kompozíció. Fotó: Déri Múzeum

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.

A Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festmény (1881) a Déri Múzeum képeslapján. Fotó: Lukács Tihamér

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű és a Déri Múzeum ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet). Fotó: Hapák József

A róluk készített képeslapok fotóit – az iménti sorrendben – a debreceni Lukács Tihamér és Hapák József, valamint Schiller Árpád készítette, a kiadójuk pedig a Déri Múzeum, illetve a Képzőművészeti Alap. Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo tartozott a Déri Múzeum tulajdonába.

Az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) a Képzőművészeti Kiadó 1985-ös képeslapján. Fotó: Schiller Alfréd

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

A Krisztus-trilógia a Déri Múzeumban

A három monumentális, lenyűgöző kompozíció 10 évvel ezelőtti plakátja. Fotó: Déri Múzeum

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.

A Krisztus Pilátus előtt (1881)

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű és a Déri Múzeum ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

A Golgota (1884)

A róluk készített képeslapok fotóit – az iménti sorrendben – a debreceni Lukács Tihamér és Hapák József, valamint Schiller Árpád készítette, a kiadójuk pedig a Déri Múzeum, illetve a Képzőművészeti Alap. Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. DBKL

Az Ecce Homo! (1896)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója (részlet). Fotó: Hapák József