A Hunyadiak debreceni uralkodása

Debrecenben a Kálvin téri udvarházon található a Hunyadi család és az egykori debreceni várkastély míves emléktáblája. Ez eredetileg a Vár utca 8. szám alatti ház falán állt a lebontásig, és 1958-ban a Béke Utcai Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Szakköre készíttette és helyezte el Hunyadi Mátyás királlyá választásának 500. évfordulója alkalmából. Az emléktáblát Mátyás király hollós címere díszíti domborműszerű kiképzéssel (lásd lentebb). Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Hunyadi János és Mátyás király. A képek forrása: Wikipédia

Szamosújvári Sándor 1971-es cikke ezzel kapcsolatban rámutat: a Diósgyőrig terjedő debreceni uradalom kialakulása Rophoin (Rofoyn) bán nevéhez fűződik, mely a XIII. század végén felépült „régi vár”-ként (castellum vetus, curia) emlegetett megerősített várkastély. Ez mintegy 250 évig nagy szerepet játszott nemcsak a város történetében, hanem gyakran az országos eseményekben is. Vár tehát Debrecenben sosem volt, de a várkastély nagyságára következtethetünk: a mai Vár, Csapó utca, főutca és Kálvin tér között feküdt sánccal körülvéve. A megerősített castrum kör alakjára enged következtetni a főutca és a Vár utca korábbi félköríves alakja, amely még őrizte a középkori kastély célját szolgáló erősség külső nyomvonalát. A várkastély országos névre emelkedő ura Dózsa Mátyás földbirtokos volt, aki a helyiekkel segítette Károly Róbertet a kiskirályok elleni harcában. Bár Borsa Kopasz rokona volt, ellene fordult, s mint a király hadvezére 1316-ban csatát nyert a debreceni Dózsa (Dousa). Érdemei elismeréséül az ország nádora, később Erdély vajdája lett. A király helyetteseként nagy udvartartással rendelkezett, és Debrecen és a várkastély gyakran volt az országos ügyek intézésének tere. Debrecen rangja a Dózsa család idejében nőtt, s ennek is köszönhető, hogy 1361-ben megkapta a mezővárosi rangot az azzal járó városbíró-választás jogával. A város az Anjouk alatt kiemelkedett, a Hunyadiak alatt is tovább fejlődött, gazdagodott.

A mai udvarház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hogy került a debreceni uradalom és a várkastély a Hunyadi családbirtokába? A Dózsa család kihalása után az elárvult várkastély sóraktár, majd a török ellen menekülő szerb fejedelem, Brankovic tulajdona lett. Mivel Brankovic kétszínű játékot folytatott, és az árulása bizonyossá vált, az országgyűlés 1450-ben megfosztotta a jószágaitól, s Hunyadi Jánosnak (1407–1456) adományozta azokat. Szamosújvári Sándor kiemelte azt is, hogy Hunyadi János, a haza védője, a törökellenes harc hőse az egyre növekvő birtokainak jövedelmét a honvédő harc kiadásainak fedezésére fordította. Amíg a végeken harcolt, a sok gonddal járó birtokok igazgatását a felesége, Szilágyi Erzsébet intézte. 

Emléktábla az udvarházon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hunyadi János halála után az özvegye, majd Mátyás király (1443–1490), illetve a fia, Corvin János nemcsak birtokolták a debreceni uradalmat, hanem szívügyüknek is tekintették a város fejlődését, iparának és kereskedelmének erősödését. Debrecen történetében az a több mint fél évszázad, amely a Hunyadi családdal kapcsolatos, az emelkedés korszaka. Egy sor kiváltság, engedély, jog fűződik a Hunyadi család nevéhez. Az, hogy gyakorlatilag mindez Debrecenben történt, azért is bámulatos és büszkeségre okot adó, mert a Hunyadiaknak hatalmas birodalmuk volt (lásd a következő térképen), azt pedig tehát nyilvánvalóan Debrecenből irányították olykor. Miért nincs még debreceni szobra egyiküknek se? A krónikák szerint 1536-ban a debreceni birtokot a várkastéllyal Török Bálint somogyi birtokos és főispán kapta meg, akinek a támogatásával terjedt el a városban a reformáció. Mindezek kapcsán a HB Napló 1958-as tudósítása az emléktábla átadásakor arra is emlékeztetett, hogy nemcsak Hunyadi János, hanem halála után az özvegye is évekig lakott a várszerűen megerősített kastélyban. Ifjú korában Hunyadi Mátyás Kolozsvárról jövet Debrecenben többször megfordult, és hosszabb időt töltött édesanyjánál. Az évszázadok alatt a vár elpusztult (1565-ben lerombolta egy betolakodó, Székely Antal), és a Hunyadi család emléke is csak az írásokban élt tovább.

Mátyás birodalma. Grafika: Wikipédia / Pető László

A Vár utca nevet 1845-ben adta a tanács az utcaszakasznak, ami addig a Nyomtató utcához tartozott. De mi van a várkastély helyett? Ha jobban megnézzük, ma is egy középkori hangulatú épületegyüttesnek az izgalmas formájú, faberakásos téglafalai piroslanak-kanyarognak ott. Ez pedig nem más, mint a Kálvin téri üzletház épületegyüttese, amit Kertai László, Mikolás Tibor és Kováts András tervezett. A zseniális építészi alkotás (és a mindezt lehetővé tevő, akkori városvezetés) így állított szép emléket Debrecen hajdani történelmi kastélyának, valamint Mátyás királynak, a város és az ország urának. Hunyadi János előtt iskola is tiszteleg Debrecenben. A Zákány utcai intézmény a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján nyílt meg, és az 1957–1958-as tanévben vette fel ezt a nevet.

Udvarházi torony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!