Debreceni Képeslapok: 2026

2026. április 28., kedd

A nádudvari Csillag Csemege a Hámán Katón

Debrecenben a Füredi út és a Jerikó utca sarkán működik egy étterem, ami eredetileg a nádudvari Vörös Csillag Tsz. harmadik Csillag Csemege Áruházaként nyílt meg 1981. április 28-án.

Az üzlet az átadásakor. Fotók: HBN, 1981

Az akkor még Hámán Kató útja nevű sugárúton felépített üzlet a Hajdú-bihari Napló beszámolója szerint 1100 négyzetméter alapterületű volt, s csaknem 15 millió forintba került. A naponta forgó egymilliós árukészlettel elsősorban választékot kívántak bővíteni, hiszen a szomszédságában már régebben megnyílt a kabai Vörös Csillag Termelőszövetkezet boltja (ami 1986. február 23-ig működött), és ott található az újkerti ABC áruház is. Az üzlet 11-től 20 óráig fogadta a betérőket. A megnyitás előtti napon adták át a Lehel utcai óratornyot is.

A cikkekből megtudható az is, hogy a városi tanács támogatásával, a szövetkezet hozzájárulásával a tsz szakemberei készítették el a megjelenési formájában, belső berendezésében és kivitelezésében is igen szép, új létesítményt. Arra törekedtek, hogy munkájában, tartalmában is kiemelkedő legyen ez a bolt. Gazdag áruválasztékkal, bőséges kínálattal akartak hozzájárulni a város lakosságának ellátásához, s méltó partnerei lenni az egyéb kereskedelmi szerveknek. Az áruházba a friss sertéshúst és húskészítményeket mindennap Nádudvarról szállították a debreceni boltokba, de kapható volt baromfihús, konzervek, tejtermékek, italáruk, üdítők is. A frissen sült és főtt ételek helyben is fogyaszthatók voltak, s lehetett kávét és italféléket is vásárolni, kortyolgatni. Az üzletvezető az átadáskor Széchi Pálné volt.

Termékbemutató 1982 decemberében

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. április 27., hétfő

Nagyszabású kiállítás Józsa múltjáról

Debrecen északi településrészéről, Józsa helytörténetéről nyílt kiállítás 2026. április 27-én a Józsai Közösségi Házban. Fotók, reprók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fenti képen a régi Rózsás Csárdát láthatjuk, a következőn pedig az ünnepség szereplőiként közreműködő művészeket.

Szövő és csipkeverő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házigazda intézmény és a Méliusz Józsai Könyvtár közös rendezvényén olyan relikviák csodálhatók meg, amiket a városrész lakói ajánlottak fel közzétételre a szervezők felhívására. (Így született meg a Helytörténeti Részleg 2025-ös emlékkiállítása is a Debreceni Dózsáról.)

Nagy Gábor: Rózsás Csárda

A megnyitón a híres józsai operatőr–rendező, Varga József is fáradhatatlanul dokumentálta az eseményeket, köztük a kézművesek helyszíni élő bemutatóját.

A látogatók a falakon és a vitrinekben különleges képeslapokat és családi fotókat is megcsodálhatnak, akárcsak a Tócó-parti település hajdani bútorait, használati tárgyait stb. is.

1950-es majális Józsán

A muzeális értékű kincsek és az együttlét élménye sokakat vonzott a józsaparki teremben megtartott hétfői megnyitó ünnepségre.

A közönség egy csoportja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Erdei Gyuláné: Téli utca

Igazi ritkaságok és különleges kincsek is felfedezhetők az anyagban!

A közönség egy csoportja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szabóné Nagy Tünde montázsán nagyon sok egykori józsait fedezhetnek fel a vendégek:

Barangoljunk tovább a Józsai Közösségi Ház kiállítási darabjai között, melyek mind-mind egy olyan szeletét jelentik a településrész történetének, egykori és mai családjainak és életének, amelyekhez egytől egyig valamilyen fontos emlék, élmény vagy azok sora is kötődik...

Fantasztikus retro tárgyak a polcokon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A remek kollekcióban 2026. június 13-ig gyönyörködhetnek az érdeklődők. A magunk részéről azonban lenne egy javaslatunk.

Egy jellegzetes falusi enteriőr. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt javasoljuk, hogy jó lenne állandó kiállításként meghagyni ezt a páratlan anyagot!

Érdemes lenne meghagyni a tárlatot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A Saxon debreceni koncertje 1986. április 27-én

Debrecenben 1986. április 27-én a városi sportcsarnokban adott koncertet az angol Saxon.

A HB Naplóban megjelent előzetesek szerint az esten a brit hard rock banda előtt a hazai Skorpió lépett fel, és csupán 150 forintba került a belépőjegy erre a szuper programra. Az 1975-ben alapított Saxon ma is létezik, ugyanakkor olykor a Skorpió is revitalizálja magát egy-egy fellépés erejéig.

A korabeli Skorpió. Fotó: Fortepan / Kanyó Béla

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

Mikor óratorony fénylett az újkerti piac és Lublin fölött

Debrecenben az Újkerti lakótelep egyik praktikus és jellegzetes dísze volt a hajdani Lublin Étterem és kispiac közötti óratorony, amit Váró Márton készített, és 1981. április 27-én helyezték üzembe. A 16 méter magas, messziről is látható kompozíciót 2005. augusztus 15-én bontották el, miután már évek óta nem működött. A fenti kép forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, és az átadás évében született. Íme, még egy klassz színes retro kép is a műalkotásról:

1981–2005. Fotó: Nemzeti Művelődési Intézet

A kompozíció eltávolításakor, 2005 augusztusában az alábbiak szerint nyilatkozott érdeklődésemre (akkor még a Debrecen Hetilap színeiben kérdezve) a városháza illetékese.

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Nyitóképünk teljes méretben. Képforrás: Méliusz-könyvtár

DBKL

Az óra makettje, amit a képet küldő Józsa Judit édesapja tervezett

2026. április 26., vasárnap

Virágfüggönyként pompáznak a Füredi úti óriási császárfák

Debrecen egyik legszebb fasora a Füredi úton található császárfa-együttes. Ezt örökítettük meg a 2026 áprilisában tett látogatásainkon. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Eltakarják a házakat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hihetetlennek tűnik, de ezeknek a növényeknek van néhány olyan tulajdonságuk, amelyek miatt immár tilos kiültetni ilyen fákat. Ezeket az okokat és a császárfáknak az egyébként csodásan hatalmas lombkoronáit ebben a cikkünkben mutattuk be.

Micsoda méretek! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem könnyű betelni a látvánnyal, akárcsak például a Piac utca virágzó fáival se!

A Böszörményi-saroknál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

Piac utca, 2026 április. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Piac utca, 2026 április. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utolsó képek a Bika melletti lebontott házakról

Debrecen felejthetetlen üzletsora az Aranybika Hotel és a Hatvan utca sarka (püspöki palota) közötti régi házakban működött a Vörös Hadsereg útja 1. és 9. szám közötti épületekben, melyek helyén később a szálloda új szárnya és az Unió Áruház tömbje épült meg.

Ezeket a boltokat fotózta le a mai Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének akkori munkatársa, Rudas István azzal a céllal, hogy ily módon megőrizze az utókornak a belső tereiket és a külső arculatukat. Hálásak lehetünk neki!

A muzeális jelentőségű dokumentumok révén feltárulnak a korabeli klasszikus berendezések, s újra megelevenednek a régi barátságos ruha-, hangszer-, csemege- és más bolthelyiségek és azok közönsége.

A boltok üzemeltetői és Rudas István fotóriporter akkor már tudták, hogy szanálni fogják az épületeket.

Ez 1973-ban következett be, amikor is a nevezetes épületsort az április 26-án, május 10-én és 23-án végrehajtott három robbantással távolították el. A most megosztott felvételek 1972 decemberében születtek.

Sokan őriznek szép emlékeket az itteni Vörös Meteor Sportpályáról is, ahol telente korizni is lehetett.

Béke poraikra!

Kapcsolódó összeállításaink sok szép régi fotóval:

DBKL

Bontás után építés. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1975

2026. április 25., szombat

Amikor még esténként csodás színes fények ragyogták be az Egyetem téri szökőkutat

Egyetem tér, 1969. Fotó: Tulok Ferenc.

Debrecenben az Egyetem téri szökőkutat 1961 tavaszán adták át. A Napló május 14-i cikke szerint sokan álltak meg és nézték gyönyörködve a magasba törő vízsugarat, de csak kevesen tudták, hogy milyen sok munkába került az elvégzése. A megközelítőleg négy hónapig tartó munkát Kiss Imre és László Árpád, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, illetve a Debreceni Vízmű mérnökei irányították. A cikk tájékoztatott arról is, hogy a szökőkút építésében oroszlánrészt vállalt a Titász: a vállalat 30 dolgozója 1000 óra társadalmi munkával gyorsította a munka ütemét. Az építkezési munkálatok alatt lelkes és szorgalmas munkájával Székely Jenő csoportvezető, Agárdi Sándor és Hüse András művezetők, valamint K. Tóth István és Varga István villanyszerelők tűntek ki. A Titász dolgozói mellett a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a Debreceni Erőmű alkalmazottai is hozzájárultak sok társadalmi munkával a szökőkút mielőbbi elkészítéséhez.

Medenceszobrok nélkül. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Az egy héttel későbbi újságból az is megtudható, hogy sok elismerést kapott a KLTE épülete előtti park színváltós szökőkútsora. A szivárvány színeiben tündöklő szökőkutakat a Debrecen Városi Tanács kezdeményezésére közös összefogással létesítették. Különösen jelentős részt vállalt a munkából a két egyetem, amelynek műszaki dolgozói közül Kiss Ferenc művezető irányításával túlmunkában, önként végezték a szükséges munkákat. A műszaki munkák irányítója László Árpád mérnök volt. A KLTE előtti szökőkutak társadalmi munkáiban részt vett dolgozók számára találkozót tartottak. A Kossuth-egyetemen megrendezett ünnepségen dr. Rapcsák András rektorhelyettes üdvözölte és köszönte meg azt a munkát, amelyet Debrecen városfejlesztésének érdekében végeztek. A színes megvilágítás a 2000-es évek elejéig működött, de a vízsugarak már akkor sem a sziklakoszorúkból törtek a magasba.

Az egyetem tér 1967-ben. Fotó: Tulok Ferenc

Kapcsolódó összeállításaink:

Tudósítás az építésről. Fotó: HBN

DBKL

2026. április 24., péntek

Hortobágy dicsérete

Csikósok a Csárdánál. Fotó: Fényes Tamás, 1972.

Debrecen egykori ló- és jószágtartó birtokára, a Hortobágyra látogatunk ezúttal. Utunk előtt azonban egy vicces feladvány: Meddig ló a ló?

Haranghy György felvétele 1909-ből

Miért is kérdezzük, hogy meddig ló a ló? Egyrészt azért, mert Debrecen bizony csipkelődő vagy gúnyolódó gondolatokban is szerepel (például Ady Endre költészetében).

A Kilenclyukú híd. Fotó: Hapák József

Ezeknek az élcelődések egy részét a cívisvárosiak tájszólása szülte. A mára szállóigévé szelídült, fenti rigmus szerint a ló Debrecenig ló, mivel onnan már lú...

Csontváry Kosztka Tivadar 1903-as festménye

Az efféle szösszenetekből ugyanakkor minden bizonnyal az irigység is szól, hiszen Debrecen hagyományosan erős, meghatározó lótartó település (volt).

Hetes fogat Hortobágyon. Fotó: Csobaji Előd, 1986.

A lovait és természetesen a másféle haszonállatait (marháit, birkáit, kecskéit stb.) pedig nem a városban, illetve a bellegelőn, hanem a közeli Hortobágyon tartatták a gazdák.

Hortobágyi szürkemarhák. Fotó: Sehr Miklós

Hortobágyért sokan rajonganak, ugyanakkor sokan nem értik, hogy mi a jó benne. Aztán, amikor ellátogatnak oda, a kétkedők többségének is megváltozik a véleménye.

Lovasnapi mozaik, 1978. Fotók: IPK Vállalat

A vidékben gyönyörködve jön rá csak az ember, hogy Hortobágyot nem csupán a puszta, a csárda (1781) és a Kilenclyukú híd (1833) alkotja. De ha csak ennyi lenne, akkor is érdemes olykor felkeresni.

Juhászábrázolás Déri Frigyes gyűjteményéből

Híres a mesés délibáb is, akárcsak az a legenda, hogy a debreceni Nagytemplom toronycsillagjai (amik 61 méteres magasságban vannak) egy vonalba esnek a Hortobágyi Csárda küszöbével.

Bográcsozók. Szerző: Ismeretlen. Dátum: 1953.

Legyen bárhogyan is, az tény: itt található Magyarország első nemzeti parkja (1973-ban hozták létre), és ez a terület 1999. december 1. óta a Világörökségnek is része!

2000-es szép telefonkártya

A sok-sok emléknek ezzel azonban még nincs vége. Tovább lépegetve a puszta történetében, más érdekességeket is böngészgethetsz itt lentebb...

A telefonkártya hátoldala

Lovasnapi képeslap. Fotó: Sehr Miklós, 1981

Az élet egyébként a lovak körül se csak munkából áll, s a puszta népe a szórakozásra is alkalmat kerít. Az alábbi fotón a híres Rimóczi József hegedül, pipázó társa pedig a nedűt tölti.

Ecsedi István felvétele 1913-ból

Április 24., azaz Szent György napja pedig hagyományosan a jószág kihajtásának a napja. Erre emlékezünk ezzel a mostani összeállításunkkal.

A Kilenclyukú híd. Reprint: Uropath

Kapcsolódó összeállításaink:

A Kilenclyukú híd napjainkban

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Haranghy György fotója, 1901