Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elhunyt. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elhunyt. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. december 2., kedd

Az 1994. december 2-i szajoli vasúti katasztrófa

Debreceniek és Hajdú-Bihar más településének lakói is életüket vesztették abban a  balesetben, amely 1994. december 2-án történt a szajoli vasútállomáson. A Wikipédia leírása szerint 16 óra 46 perckor kisiklott az állomáson áthaladó – Nyíregyháza és a Nyugati Pályaudvar között közlekedő – gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik mintegy 110 km/órás sebességgel egymásba, ill. az állomásépületbe rohantak. A helyszínen 27-en meghaltak, a kórházban további négyen. A sérültek száma több mint 50.


A balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyedórával az első vágányon szabálytalan tolatást végeztek. A váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. Tolatáskor a tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót, s emiatt az visszaállítódott az első vágány irányába. Erről a forgalomirányítás nem tudott, és a tolatást végzők sem ellenőrizték a váltók állását a felvágást követően. Ennek következtében a gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel (kb. 110 km/h) érkezett a ténylegesen kitérő állású váltóra, ami ebben az állásban legfeljebb 40 km/órás sebességgel lett volna járható. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija kisiklott.

Napló-cikkek a tragédiáról. Reprók: Arcanum

A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetése miatt a Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet. A MÁV – összesen 96 esetben – fizetett kártérítést az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és az anyagi veszteséget szenvedetteknek. További részletek ebben az összeállításban idézhetők fel. Az áldozatok emlékművéről (amit a szajoli állomáson emeltek) a képeinket Kedves Olvasónk, Bányai Sándora Debreceni Vonatozás című oldal szerkesztője készítette, és segítette velük e cikkünk megjelenését.

Az áldozatok szajoli emlékműve. Fotó: © Bányai Sándor

Következzen néhány idézet Kedves Olvasóink korábbi hozzászólásai közül.
– Gálóczhi-Tömösváry Róbert: Terhes évfolyamtársnőm halt meg ott. A tablónkon is rajta van. Teletexen néztük a halottak sérültek neveit. Szendrei Tibor: Az utána következő járaton ültem. Órákig álltunk a nyílt pályán, de csak annyit tudtunk, hogy valami komoly baleset történt előttünk. Huh, még most is durva érzés, főleg amikor eszembe jut, mi lett volna, ha nem késem le azt a vonatot. Bakkai Éva Tanárnő: 119 km/ óra sebességgel közlekednek az IR vonatok ezen a vonalon, de Szajolnál minden vonat megáll a balesetre, az áldozatokra emlékezve. Nyugodjanak békében! – Zoltán Nagy: A 4-esen rengetegen stoppoltak vissza Debrecen felé, lehetett érezni, hogy óriási baj van. Debreczeny Zsolt Tivadarné: Ó jaj! Ezen a hétvégén terveztem Péter fiammal Debrecenbe utazni! Ezzel a vonattal jöttünk volna vissza Budapestre! 10 percenként néztem az órámat, hogy indulni kéne..... végül úgy döntöttem - fáradt voltam - meg sem utazunk! Zoltán Kardos: Én eggyel korábbival jöttem el a kisfiammal és a feleségemmel, Pesten a kollégák úgy néztek ránk?, ők már tudták mi történt.

Az emlékmű felirata. Fotó: © Bányai Sándor

Kapcsolódó cikkeink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. május 22., szerda

Az 1849-es debreceni harcmező és az orosz fogolytemető


Debrecen szerepe az 1848–49-es magyar szabadságharcban nemcsak a Habsburg-ház trónfosztása és a szintúgy Kossuth Lajos vezetésével kiadott Függetlenségi Nyilatkozat miatt fontos, hanem azért is, mert itt zajlott az egyik döntő ütközet 1849. augusztus 2-án. A debreceni csata fő helyszíne és emlékhelye a Balmazújvárosi út mellett áll. Erről Kedves Olvasónk, Oláh Róbert bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére a friss fotóit.

A csata emlékműve. Fotó: © Oláh Róbert

Az eredetileg Kokaslóhalom körüli ütközet után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, későbbi aradi vértanúról nevezték el. A honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, mivel (ma is) kiválóan belátható róla a környék. A Paskievics vezette, sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat sajnos azonban diadalmaskodott a magyar honvédek felett.

A halom lépcsője. Fotó: © Oláh Róbert

Az elvesztett csatát követően Nagysándornak sikerült elmenekülnie és csatlakoznia Görgei Artúr alakulatához, ám mivel végül augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, ő sem kerülhette el a kivégzését. A nem felejtő utókor 1899-ben emelte a 8 méter magas obeliszket a debreceni halom tetejére. Az emlékmű táblája szerint a mieink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s honvédeink emléke örökké élni fog.

A temető kapuja. Fotó: © Oláh Róbert

A halom közelében egy hadifogoly-temető is megbújik (az odavezető utat tábla jelzi). E sírkertben a Nagysándor-obeliszkhez hasonló emlékgúla található, körülötte pedig az itt eltemetett 1618 orosz katona sírhelyei, továbbá a neveiket arany színű betűkkel feltüntető emlékfalak is a növények közt. A fő tábla szerint ezen a különös helyen nyugszanak az 1915. június 10. és 1915. július 15. közötti kolerajárványban elhalt katonák. Az is olvasható itt, hogy a mementót „Emeltette kegyeletből Ősbudai Rácz Béla 101. Gy. E. Tart. főhadnagy, ki ezen fogolytábor parancsnoka volt.”

A temető emlékgúlája. Fotó: © Oláh Róbert

Márványtáblák a temetőben. Fotó: © Oláh Róbert

A 39-es gyalogezred emlékművét ebben az összeállításunkban mutattuk be. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Fémkereszt a lombok alatt. Fotó: © Oláh Róbert


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A temetőút vége. Fotó: © Oláh Róbert

2023. november 1., szerda

Őszi barangolás a gyönyörű Debreceni Köztemetőben: építése története, híres sírhelyei és az ünnepi programok

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

Az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobor, mely Némethy László alkotása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal a 2023-as Mindenszentek ünnepe és halottak napja alkalmából idézzük fel a sírkert történetét az itteni híres elhunytakkal, s a cikk végén az ünnepi programok is megismerhetők. 

A Debreceni Köztemető alkotói az 1932. július 15-i megnyitás alkalmából. Középen a csokornyakkendős, fehér öltönyös férfi: Borsos József tervező. (A régi fotókat a temető történetét bemutató tárlaton repróztuk.)

A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna. Csak később jelölték ki a nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő, 100 holdas „téglalapot”.

A Debreceni Köztemető ravatalozójának varázslatos látványa a tükörtó nevű medencében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A munkákat 1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a kész ravatalozót. Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket.

Sgraftitok a ravatalozó falán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat egyaránt debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald. Ugyanakkor például az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó előtti tükörtónál a Halas fiú című bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.

A köztemető egyik legrégebbi elhunytjának sírköve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kertészek a sok-sok egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek. A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt.

A ravatalozó gyönyörű debreceni klinkertégláinak és Zsolnay-kerámiáinak részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

Fazekas Mihály költő, botanikus sírköve a Debreceni Köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József szerény külsejű sírja például a köztemető ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak, valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a sok más híresség és „névtelen” elhunyt mellett.

Egy eredeti szép virágárusító pavilon és egy sírbolt az Ady úti kapunál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023-as ünnepi héten a temető ezúttal is hosszított nyitva tartási időben fogadja a vendégeket: október 23. és november 2. között 7-től 19 óráig. Ez alól kivétel az október 30. és november 1. közötti időszak, amikor 7-től 20 óráig van nyitva a temető.

Ugye, milyen ismerős? A szobor különlegessége, hogy ugyanaz a Debreczeny Tivadar készítette, mint aki a Déri téri Merengőt és a Medgyessy sétányi Gyalogezred-emlékművet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az üzemeltető társaság 2023. november 1-jén 14.30 órától rendezi meg az emlékműsort a II. számú ravatalozó előtti területen. (eső esetén a II. számú ravatalozóban). A program a következő. 14.30 ó: Az öröklét karja vár – Dánielfy Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, Dánielfy Gergely színész, énekes és Dánielfy Dia közös műsora. 15 ó: a református egyház megemlékezése. 15.30 ó: a római katolikus egyház megemlékezése. 16 ó: a görögkatolikus egyház megemlékezése

Egy szép tavaszi jelenet tulipánokkal a ravatalozóról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További programok, forgalomkorlátozások, valamint az ünnepre vonatkozó behajtási rend és a gépjárművek behajtási díjai az AKSD oldalán ismerhetők meg.

A Debreceni Köztemető tervezőjének, Borsos Józsefnek a sírja a ravatalozó közelében. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Sesztina család sírhelyének részlete. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2023. október 6., péntek

Hol sírjaik domborulnak: a debreceni Hősök Temetője


Debrecen egyik katonai, háborús nyughelye, a Hősök Temetője (más néven a Honvédtemető) a csigekerti Honvédtemető utca 36. szám alatti parkban és a Csige-halmon található. Az általunk 2023. nyarán meglátogatott, gyönyörű sírkert az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak is fontos debreceni emlékhelye – hangsúlyozza az egykori Debreceni Művelődési Központ múltidéző leírása.

A Hősök Temetőjének északkeleti parcellája a főkapu mellett, 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A leírás szerint Szabó Márton mezőrendőr kapitány a régi járványtemetőnél kialakított közös sírba temettette el az 1849. augusztus 2-i, debreceni ütközet 112 honvéd és 634 orosz áldozatát. Itt temethették el azt a mintegy ezer oroszt is, akik a járványkórházakban hunytak el 1850. július 23-ig.

„Honvédek, névtelen félistenek nyugszanak itt” – hirdeti a márvány emlékmű. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemető egyik központi alakja a „Haldokló oroszlán” című szobor, ami 1899 óta ott található a mauzóleum főlépcsőjén. A korábban az Emlékkertben álló, azelőtt pedig rejtegetett szobrot az a Marschalkó János készítette, aki a fővárosi Lánchíd (1849/1949) oroszlánjait, valamint a debreceni Csokonai Színház eredeti szobrait is megalkotta. A Hősök Mauzóleuma 1932-ben nyílt meg Lechner Jenő és Szontágh Pál építészek tervei alapján.

A Csige-dombra épített mauzóleum hátsó része 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemetőt az I. világháborúban, 1915. január 20-án nyitották meg a Debrecenben elhunyt katonák számára, Hősök Temetője néven. A leírás szerint a több ezer itt nyugvó közé már a háború alatt 61, majd 1953-ban további 17 német katonát is eltemettek.

A mauzóleum fémkapuit ilyen koszorús bajonettek is díszítik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

leírás kitér arra is, hogy 1943-tól a II. világháború áldozatai számára ismét használatba vették a Hősök Temetőjét. Az idetemetett német katonákat 2014-ben exhumálták, és a budaörsi Német Katonai Temetőbe vitték. A létesítményt a városi képviselő-testület 1945. május 25-én záratta be hivatalosan, azóta a katonákat is a Köztemetőben temették el.

A Haldokló oroszlán című kőszobor a mauzóleum főlépcsőjén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Érdekesség továbbá az is, hogy a 3. honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékműve 1961 és 1987 között szintén a Honvédtemetőben állt. A katonát ábrázoló, hatalmas szobor napjainkban a Kossuth Laktanyában található, eredetileg pedig (1940 májusától) a mai Nagy Lajos király tér volt a helye. Végül, visszatérve a Honvédtemetőhöz: a sírkert díjtalanul látogatható a nyitva tartási időben.

A fiatalon elhunyt Vitéz Bessenyei Lajos pilóta főhadnagy sírköve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az I. világháborúban elhunyt katonák emlékműve a temető nyugati végében. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kettővel fentebb bemutatott pilótasír felirata. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2023. július 15., szombat

Barangolás a Köztemetőben

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

A krematórium és a tükörtő látványa. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az egyetlen köztemető megépítésének története dióhéjban a következő. A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna...


Csak később jelölték ki a nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő, 100 holdas „téglalapot”. A fenti fantasztikus felvétel a nyughely kialakításának egy utolsó fázisát örökítette meg a fásítás előtt. Reprodukció: Debreceni Képeslapok


A létesítményt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A munkákat 1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a kész ravatalozót.

A Debreceni Köztemető alkotói az 1932. július 15-i megnyitás alkalmából. Középen a csokornyakkendős, fehér öltönyös férfi: Borsos József tervező. (A régi fotókat a temető történetét bemutató tárlaton repróztuk.)

Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A köztemető legrégebbi elhunytjának sírköve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat egyaránt debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald.


Ugyanakkor például az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó előtti tükörtónál a Halas fiú című bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.

Gyászhuszár-hintó a temetkezés hőskorából, a köztemető északi szélén

Említést érdemel az is, hogy a kertészek a sok-sok egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek.

Ugye, milyen ismerős? A szobor különlegessége, hogy ugyanaz a Debreczeny Tivadar készítette, mint aki a Déri téri Merengőt és a Medgyessy sétányi Gyalogezred-emlékművet

A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt. A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

A Sesztina család sírhelyének részlete. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Borsos József szerény külsejű sírja a köztemető ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak, valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a sok más híresség
és „névtelen” elhunyt mellett...



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!