A debreceni 39-es gyalogezred (1756–1918) emlékműve

Debrecen egyik legkülönlegesebb szoborcsoportja a Nagyerdő kapujában, a Medgyessy sétányon található. A Leveles Csárda melletti, 1925. szeptember 6-án felavatott emlékmű a hajdani Császári és Magyar Királyi 39. Gyalogezred előtt tiszteleg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Mária Terézia, illetve gróf Erdődy Pálffy János által 1756-ban felállíttatott alakulat Debrecen háziezrede volt. A mementót a korábbi parancsnok Hegyközszentimrei Wolff János tábornok kezdeményezésére emelték, (Debreczeny) Debreceni Tivadar szobrász tervezte, s a Debreceni Műkőgyár készítette és építette meg. Debrecen első kaszárnyáját, a Pavilonlaktanyát az 1918-ban feloszlatott 39. gyalogezred számára hozták létre. Debreczeny Tivadar készítette a Déri téren megbújó Merengő című szobrot, valamint annak a köztemetőben leledző párját is. A sírban Vályi Nagy Frigyes ezredes nyugszik, aki szintén részt vett a nagyerdei emlékmű megvalósításában.

Emléktáblák a szobron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• A Professzor
• A megcsonkított Sellő
• A Szoptató anya
• Szobrok, amik nem kellettek
• A felszabadulási emlékmű
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Kossuth Lajos főtéri szobra
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése
• Ki táncol a Piac utcai saroktornyon?
• Zászlótartó angyal a Kossuth utcán
• A betegséget legyőző orvostudomány szobra
• A Blaháné utcai művészház kerámiái
• A legbizarrabb debreceni szobor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A debreceni harcmező, ahol honvédeink ma 175 éve vívták a szabadságharc döntő ütközetét a cári túlerő ellen

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.

A Nagysándor-halom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.

Az obeliszk felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József  el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s bár végül elvesztették a csatát, az emlékük örökké élni fog. Az ütközet 112 magyar honvéd és 634 orosz áldozatát a Csige-halmon létrehozott Hősök Temetőjében helyezték örök nyugalomra. Ezt a sírkertet ebben az összeállításunkban mutattuk be sok fotóval.

A Hősök Temetője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Barangolás a Köztemetőben
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája
• A zeleméri templomrom
• A dombostanyai templomrom
• Az Ördög árka
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve
• A debreceni orosz hadifogoly-temető

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az 1849-es debreceni harcmező és az orosz fogolytemető

Debrecen szerepe az 1848–49-es magyar szabadságharcban nemcsak a Habsburg-ház trónfosztása és a szintúgy Kossuth Lajos vezetésével kiadott Függetlenségi Nyilatkozat miatt fontos, hanem azért is, mert itt zajlott az egyik döntő ütközet 1849. augusztus 2-án. A debreceni csata fő helyszíne és emlékhelye a Balmazújvárosi út mellett áll. Erről Kedves Olvasónk, Oláh Róbert bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére a friss fotóit.

A csata emlékműve. Fotó: © Oláh Róbert

Az eredetileg Kokaslóhalom körüli ütközet után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, későbbi aradi vértanúról nevezték el. A honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, mivel (ma is) kiválóan belátható róla a környék. A Paskievics vezette, sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat sajnos azonban diadalmaskodott a magyar honvédek felett.

A halom lépcsője. Fotó: © Oláh Róbert

Az elvesztett csatát követően Nagysándornak sikerült elmenekülnie és csatlakoznia Görgei Artúr alakulatához, ám mivel végül augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, ő sem kerülhette el a kivégzését. A nem felejtő utókor 1899-ben emelte a 8 méter magas obeliszket a debreceni halom tetejére. Az emlékmű táblája szerint a mieink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s honvédeink emléke örökké élni fog.

A temető kapuja. Fotó: © Oláh Róbert

A halom közelében egy hadifogoly-temető is megbújik (az odavezető utat tábla jelzi). E sírkertben a Nagysándor-obeliszkhez hasonló emlékgúla található, körülötte pedig az itt eltemetett 1618 orosz katona sírhelyei, továbbá a neveiket arany színű betűkkel feltüntető emlékfalak is a növények közt. A fő tábla szerint ezen a különös helyen nyugszanak az 1915. június 10. és 1915. július 15. közötti kolerajárványban elhalt katonák. Az is olvasható itt, hogy a mementót „Emeltette kegyeletből Ősbudai Rácz Béla 101. Gy. E. Tart. főhadnagy, ki ezen fogolytábor parancsnoka volt.”

A temető emlékgúlája. Fotó: © Oláh Róbert

Oláh Róbert panorámafotói:

• Kossuth utcai Balogh-ház
• Petőfi téri kamarapalota
• Piac utcai Alföldi-palota 
• A Szent Anna Székesegyház környéke
• Füredi út, Bethlen utca, Libakert
• A Sumen, Klaipeda, Burgundia utca a magasból
• A 24 emeletes lakóház és környéke

Márványtáblák a temetőben. Fotó: © Oláh Róbert

A 39-es gyalogezred emlékművét ebben az összeállításunkban mutattuk be. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Fémkereszt a lombok alatt. Fotó: © Oláh Róbert

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A temetőút vége. Fotó: © Oláh Róbert

Ahol hős honvédeink megütköztek az óriási cári túlerővel

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 1849. augusztus 2-i ütközet harcmezeje a Nagysándor-halommal és -emlékművel (jobbra az orosz hadifogoly-temető)

Az eredetileg Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Nagysándor-obeliszk felirata így hirdeti a magyar honvédek dicsőségét. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József  el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s végül elvesztették a csatát, azonban az emlékük örökké élni fog.

A Nagysándor-halom melletti orosz hadifogoly-temető és a főkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori harcmező közelében egy hadifogoly-temető is található. Ott a Nagysándor-obeliszkhez hasonló emlékgúla magasodik, körülötte pedig az itt eltemetett 1618 orosz katona sírhelyei, a neveiket feltüntető, arany betűs emlékfalak fogadják az utókor főhajtóit. A tábla szerint ezen a különös helyen nyugszanak az 1915. június 10. és 1915. július 15. közötti kolerajárványban elhalt katonák. A különös emlékművet Ősbudai Rácz Béla tartalékos főhadnagy, a fogolytábor volt parancsnoka emeltette.

Az orosz katonák emlékművének felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Barangolás a Köztemetőben
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája
• A zeleméri templomrom
• A dombostanyai templomrom
• Az Ördög árka
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve

Az orosz hadifoglyok temetőjének emlékfalán az ott nyugvók nevei is olvashatók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debrecenben, 1915-ben elhunyt orosz hadifoglyok emlékműve a hasonló stílusú
Nagysándor-halom és -obeliszk közelében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végre emlékművet kap a szétbombázott Ispotály-templom

A nagyszerű karitatív szervezet egyik emléktáblája a Déli soron.
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen történelmének egyik legtragikusabb fejezete az 1944. június 2-i bombázás, amelyben az egykori Ispotály templomát is végzetes találat érte.

A Nagyállomás közelében állt gyülekezeti helynek most emel emlékművet az utókor.

A bombázás után... Fotómásolat: Db. Városi Tanács VB Művelődési osztály, 1969 

A Boncz László által 1529-ben létrehozott Ispotály eredetileg az ő Piac utcai házában működött, ahol menedékhely, szegényház és betegszobák is voltak. Az alapító 1559-es halála után a városé lett az intézmény, s amikor a ferenceseknek el kellett hagyniuk Debrecent, a mai Dósa nádor téri kolostorukba költöztették át az Ispotályt.

A megmaradt házat a Vasút használja. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Azt 1705-re nőtték ki, és a Külső Ispotályba települtek át, ami akkor már 150 éves volt. A temploma 1704-ben épült, és a református egyház működtette. 1906-ban és 1909-ben korszerű, emeletes szegényházak is épültek az ingatlanon, ahol óvodájuk is volt az árváknak. Ebben az iskolában tanult Tóth Árpád költő is.

A még álló épület másik emléktáblája

Az Ispotály az 1944. június 2-i bombázásban semmisült meg, s akkor pecsételődött meg a sorsa a templomnak is, amit valósággal kettévágott a robbanás. Az intézménynek egy épülete maradt meg (mégpedig a Déli sor 4. szám alatt), ami 1952-ig még szegényház volt, azóta a MÁV használja.

A szétbombázott Ispotály-templom látványa az új emlékművön.
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Ispotály és a református templom emléke ma is sokakban él. A márványból készített obeliszk már áll a mai Ispotály utcai lakóparkban azon a helyen, ahol a templom tornya eredetileg is lehetett. A sírkőszerű alkotáson a régi gyülekezeti hely utolsó fotójának mása is szerepel. Az egyházközség honlapja szerint a kompozíciót szeptember 20-án avatják fel.

A teljes obeliszk az Ispotály utca 14. szám alatti kertben

Szöveg és fotók:

Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az emlékoszlop főszövege

Nekik is köszönhető. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok