Az 1976. augusztus 18-án kigyulladt Varga utcai palota

Debrecenben a Szent Anna utca és a Varga utca sarkán, a Ludas Matyi Espressoval átellenben tündökölt az Ipari és Kereskedelmi Bank palotája, aminek a földszintén Antalfy József könyvüzlete működött. A díszes épületet már nem láthatjuk, pedig ma is itt áll, csak éppen nem lehet ráismerni az 1976. augusztus 18-i tűz és az „átépítés” miatt. (Régi képeslapok forrása: dr. Nagy Attila gyűjteménye.)

A Méliusz Központi Könyvtára Helytörténeti Részlegének fenti fotója az 1950-es években örökítette meg a saroképületet. A hajdani gyönyörű iroda- és lakóházra e múltidézés végén egészében is rácsodálkozhatunk. Előbb azonban még íme az épület arca napjainkban:

Így már ismerős? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most pedig lássuk, mi is történt a 49 évvel ezelőtti estén! A sajtóhír szerint a palotát este 8 körül borították be a lángok. Öröm az ürömben, hogy senki se volt benne, mivel tatarozás miatt kiürítették. Az anyagi kár tetemes, és a tűz elpusztította a saroképület jellegzetes tornyos, szép tetőzetét.

Aztán jött az „újjáépítés”, amely miatt felismerhetetlen modern külsőt kényszerítettek a historizáló, szecessziós épületre. (Halkan megjegyezzük, korábban az egykori Deák utcai nagy zsinagóga tetőzete is tatarozás közben gyulladt ki és semmisült meg, ugyanakkor szintén tűz miatt pusztult el a Piac utcai takarékpalota saroktornya 1963 nyarán...)

Az égő tetőzet. Fotó: HBN

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1849. augusztus 2-i, orosz túlerővel szembeni debreceni vesztes csata ma is szívbemarkoló helyszíne

Az ütközet harcmezeje. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.

A csata emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredetileg Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.

A Nagysándor-obeliszk felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s végül elvesztették a csatát, azonban az emlékük örökké élni fog. A debreceni csata áldozatai a csigekerti Honvédtemetőben nyugszanak. Az egykori harcmező közelében egy hadifogoly-temető is található, amit ebben a képes összeállításunkban mutattunk be. Az 1849. augusztus 2-án elesett Szarka kapitány emlékműve a Hosszúpályi úton található. Érdemes felfedezni ezeket a szomorú helyszíneket egy tartalmas kiránduláson, akár kerékpárral is!

Szarka kapitány emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Hősök Temetője
• A Bocskai-szabadságharc
• A német megszállás vége
• A nagy páncélos csata
• Az orosz hadifogoly-temető
• A Bocskai-szabadságharc
• Az I. világháború debreceni emlékhelyei
• Az 1944-es bombázások
• 1956 november 4.
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve
• A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya
• A Pavilonlaktanya
• A 39-es gyalogezred emlékműve
• A 2. huszárezred kaszárnyája

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 48 éve gyulladt ki a Varga utca 1. szám alatti palota

Debrecenben a Szent Anna utca és a Varga utca sarkán, a Ludas Matyi Espressoval szemközt tündökölt az Ipari és Kereskedelmi Bank palotája, aminek a földszintén Antalfy József könyvüzlete működött. A díszes épületet már nem láthatjuk, pedig ma is itt áll, csak éppen nem lehet ráismerni az 1976. augusztus 18-i tűz és az „átépítés” miatt. (Régi képeslapok forrása: dr. Nagy Attila gyűjteménye.)

A Méliusz Központi Könyvtára Helytörténeti Részlegének fenti fotója az 1950-es években örökítette meg a saroképületet. A hajdani gyönyörű iroda- és lakóházra e múltidézés végén egészében is rácsodálozhatunk. Előbb azonban még íme az épület arca 48 évvel később, 2024. augusztus 17-én:

Így már ismerős? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most pedig lássuk, mi is történt a 48 évvel ezelőtti estén! A sajtóhír szerint a palotát este 8 körül borították be a lángok. Öröm az ürömben, hogy senki se volt benne, mivel tatarozás miatt kiürítették. Az anyagi kár tetemes, és a tűz elpusztította a saroképület jellegzetes tornyos, szép tetőzetét.

Aztán jött az „újjáépítés”, amely miatt felismerhetetlen modern külsőt kényszerítettek a historizáló, szecessziós épületre. (Halkan megjegyezzük, korábban az egykori Deák utcai nagy zsinagóga tetőzete is tatarozás közben gyulladt ki és semmisült meg, ugyankkor szintén tűz miatt pusztult el a Piac utcai takarékpalota saroktornya 1963 nyarán...)

Az égő tetőzet. Fotó: HBN

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A debreceni harcmező, ahol honvédeink ma 175 éve vívták a szabadságharc döntő ütközetét a cári túlerő ellen

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.

A Nagysándor-halom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.

Az obeliszk felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József  el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s bár végül elvesztették a csatát, az emlékük örökké élni fog. Az ütközet 112 magyar honvéd és 634 orosz áldozatát a Csige-halmon létrehozott Hősök Temetőjében helyezték örök nyugalomra. Ezt a sírkertet ebben az összeállításunkban mutattuk be sok fotóval.

A Hősök Temetője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Barangolás a Köztemetőben
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája
• A zeleméri templomrom
• A dombostanyai templomrom
• Az Ördög árka
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve
• A debreceni orosz hadifogoly-temető

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az 1849-es debreceni harcmező és az orosz fogolytemető

Debrecen szerepe az 1848–49-es magyar szabadságharcban nemcsak a Habsburg-ház trónfosztása és a szintúgy Kossuth Lajos vezetésével kiadott Függetlenségi Nyilatkozat miatt fontos, hanem azért is, mert itt zajlott az egyik döntő ütközet 1849. augusztus 2-án. A debreceni csata fő helyszíne és emlékhelye a Balmazújvárosi út mellett áll. Erről Kedves Olvasónk, Oláh Róbert bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére a friss fotóit.

A csata emlékműve. Fotó: © Oláh Róbert

Az eredetileg Kokaslóhalom körüli ütközet után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, későbbi aradi vértanúról nevezték el. A honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, mivel (ma is) kiválóan belátható róla a környék. A Paskievics vezette, sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat sajnos azonban diadalmaskodott a magyar honvédek felett.

A halom lépcsője. Fotó: © Oláh Róbert

Az elvesztett csatát követően Nagysándornak sikerült elmenekülnie és csatlakoznia Görgei Artúr alakulatához, ám mivel végül augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, ő sem kerülhette el a kivégzését. A nem felejtő utókor 1899-ben emelte a 8 méter magas obeliszket a debreceni halom tetejére. Az emlékmű táblája szerint a mieink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s honvédeink emléke örökké élni fog.

A temető kapuja. Fotó: © Oláh Róbert

A halom közelében egy hadifogoly-temető is megbújik (az odavezető utat tábla jelzi). E sírkertben a Nagysándor-obeliszkhez hasonló emlékgúla található, körülötte pedig az itt eltemetett 1618 orosz katona sírhelyei, továbbá a neveiket arany színű betűkkel feltüntető emlékfalak is a növények közt. A fő tábla szerint ezen a különös helyen nyugszanak az 1915. június 10. és 1915. július 15. közötti kolerajárványban elhalt katonák. Az is olvasható itt, hogy a mementót „Emeltette kegyeletből Ősbudai Rácz Béla 101. Gy. E. Tart. főhadnagy, ki ezen fogolytábor parancsnoka volt.”

A temető emlékgúlája. Fotó: © Oláh Róbert

Oláh Róbert panorámafotói:

• Kossuth utcai Balogh-ház
• Petőfi téri kamarapalota
• Piac utcai Alföldi-palota 
• A Szent Anna Székesegyház környéke
• Füredi út, Bethlen utca, Libakert
• A Sumen, Klaipeda, Burgundia utca a magasból
• A 24 emeletes lakóház és környéke

Márványtáblák a temetőben. Fotó: © Oláh Róbert

A 39-es gyalogezred emlékművét ebben az összeállításunkban mutattuk be. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Fémkereszt a lombok alatt. Fotó: © Oláh Róbert

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A temetőút vége. Fotó: © Oláh Róbert

Ahol hős honvédeink megütköztek az óriási cári túlerővel

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 1849. augusztus 2-i ütközet harcmezeje a Nagysándor-halommal és -emlékművel (jobbra az orosz hadifogoly-temető)

Az eredetileg Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Nagysándor-obeliszk felirata így hirdeti a magyar honvédek dicsőségét. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József  el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s végül elvesztették a csatát, azonban az emlékük örökké élni fog.

A Nagysándor-halom melletti orosz hadifogoly-temető és a főkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori harcmező közelében egy hadifogoly-temető is található. Ott a Nagysándor-obeliszkhez hasonló emlékgúla magasodik, körülötte pedig az itt eltemetett 1618 orosz katona sírhelyei, a neveiket feltüntető, arany betűs emlékfalak fogadják az utókor főhajtóit. A tábla szerint ezen a különös helyen nyugszanak az 1915. június 10. és 1915. július 15. közötti kolerajárványban elhalt katonák. A különös emlékművet Ősbudai Rácz Béla tartalékos főhadnagy, a fogolytábor volt parancsnoka emeltette.

Az orosz katonák emlékművének felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Barangolás a Köztemetőben
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája
• A zeleméri templomrom
• A dombostanyai templomrom
• Az Ördög árka
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve

Az orosz hadifoglyok temetőjének emlékfalán az ott nyugvók nevei is olvashatók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debrecenben, 1915-ben elhunyt orosz hadifoglyok emlékműve a hasonló stílusú
Nagysándor-halom és -obeliszk közelében. Fotó: © Debreceni Képeslapok