Debreceni Képeslapok: sír

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sír. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 15., szerda

Az 1932. július 15-én megnyílt Debreceni Köztemető

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

A ravatalozó / krematórium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna...

Csak később jelölték ki a nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő, 100 holdas „téglalapot”. A fenti fantasztikus felvétel, melyet az intézmény tárlatán fotóztunk, a nyughely kialakításának egy utolsó fázisát örökítette meg a fásítás előtt. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A munkákat 1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a kész ravatalozót.

A köztemető alkotói. Repró: © Debreceni Képeslapok

Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A legrégebbi elhuny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald.

Fazekas Mihály sírja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor például az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó előtti tükörtónál a Halas fiú című bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.

Régi koporsószállító. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Említést érdemel az is, hogy a kertészek a sok-sok egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek.

A Déri téri Merengő párja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt. A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

A Sesztina-sír, részlet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József szerény külsejű sírja a köztemető ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak, valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a sok más híresség
és „névtelen” elhunyt mellett...

Tarányi József sírja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Itt nyugszik Zoltai Lajos. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2026. május 29., péntek

Vigyázat, két helyen beszakadt a Vágóhíd utcai temető!

Debrecen ősi bezárt temetőjében, a Vágóhíd utcai egykori katolikus temetőben ma is sokan nyugszanak, és napjainkban is sokan járnak erre. Emiatt is adjuk közre a 2026. május 29-én általunk itt tapasztaltakat. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kis kápolna. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez a tapasztalat pedig az, hogy a temető területén legalább két helyen mélyen be van szakadva a talaj, illetve az alatta téglával kirakott boltívek, amik esetleg kripták lehettek. Ezeket az ottjártunkra már körbekerítették színes szalagokkal, ám azok láthatóan immár eléggé viharvertek. A jókora szakadékok bármikor tovább nőhetnek, a szalagok eltűnnek, és egy kis figyelmetlenség után sajnos könnyen beleeshet, aki ott haladna el. Ez pedig nagyon balesetveszélyes! Egyértelmű lenne tehát, hogy a területért felelős egyház / önkormányzat / parkgondozó haladéktalanul tegyen meg mindent a tátongó nyílások és az azok miatti balesetveszély megszüntetése érdekében!

A kápolnához közelebbi szakadék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett szomorúan állapítottuk meg a 2026. május 29-i látogatásunkon azt is, hogy a temető szomszédos csőszházát ismét megrongálták. A lakatlan épület ablakait és ajtajait korábban már befalazták, miután betörtek és kifosztották illegális lakásfoglalók és vandálok. Most az épület jobb oldali ablakából kiszedték a téglákat és kifeszegették a rácsokat, és minden bizonnyal azon járnak ki-be az önkényes beköltözők. A régi szép csőszház megőrzése és az esetleges bűntanya megelőzése érdekében itt is nagyon sürgető a mielőbbi fellépés és a csőszház hathatós őrzése!

A sínhez közelebbi gödör. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül még két itteni észlelésünk: a Reviczky-mauzóleum vasajtaja ezúttal szerencsére rendben lévőnek tűnt, nem törték fel. Viszont sajnos a felüljáró másik oldalában lévő vasutas szolgálati ház szintén egyre aggasztóbb állapotban van a kéretlen behatolók és az őrizetlensége következtében...

A megrongált temetőcsőszház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vágóhíd utcai anyagaink új és régi fotókkal:

DBKL

2026. február 6., péntek

„Szellemidézés” mesterséges intelligenciával a hajdani Dobozi-temetőben

Debrecen legrégebbi temetőinek egyike a Dobozi-temető volt, hiszen már az 1500-as években is temetkeztek ott. Erről a helyről bocsátott Szegedi Károly grafikus a Debreceni Képeslapok rendelkezésére olyan képeket, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével színezett, alakított át vagy alkotott meg teljesen új képként. A színezett fotók a Déri Múzeum archívumából származnak.

Itt nyugodott mások mellett Komáromi Csipkés György bibliafordító, Buday Ézsaiás történelemíró, Ercsey Dániel bölcselettanár, Szentgyörgyi József orvosprofesszor, Nagy Imre költő, Fazekas Mihály költő, Kiss Áron püspök, Diószegi Sámuel botanikus író, Szotyori Nagy Károly orgonaművész, valamint a névadó Dobozi család tagja(i) is.

Ezt a temetőt is 1932-ben, a nagyerdei köztemető megnyitásakor zárták be, majd a Napló 1960 októberében számolt be arról, hogy 1962 elejétől lakótelepet és kiszolgáló létesítményeket építenek a területére. A lakótelep második ütemét, a Fényes udvari paneles részt 1971-től építették.

A Dobozi-lakótelep a Cegléd utcai, később Kossuth utcainak nevezett temetőre épült. Az 1600-as években az összes temetőt körülárkolták, kapukkal látták el, és mindegyikbe állandó felügyelőt állítottak. A kapuk azonban eltűntek, az árkok beomlottak, és a temetők nyílt területekké váltak. Ilyen nyílt temető volt a Kossuth utcai temető is, Debrecen legnagyobb kiterjedésű, legrangosabb temetője is.

Dr. Nyakas Miklós leírása szerint a Kossuth utcai temető dimbes-dombos területen feküdt gazdag növényzettel. A vadon nőtt növények, akácfák úgy elburjánzottak, hogy sok helyen nagy mértékben akadályozták a közlekedést. A terület hepehupássága miatt a sírásásban nem volt meghatározott rendszer, nem voltak szabályosan kialakított táblák, egyenes sorok, akárcsak díszsírhelyek, intézményes sírgondozás és ravatalozó sem.

A sírok közötti keskeny ösvényeken kívül a főútvonal kelet-nyugati irányban szelte ketté a temetőt, ebbe torkollott egy mellékút, ami a csőszháztól a mai víztoronyig húzódott. A kis csőszház a temető egyetlen épülete volt, s a hátsó kamrája halottasházként is működött. A temetőben sokáig megvoltak a 16–17. századból származó, koporsó lapját utánzó nagy súlyos kőtömbök, a tumbák vagy szarkofágok latin feliratokkal. Márvány síremlékeket csak a 19. század 30-as éveiben kezdtek állítani.

Bőven akadtak téglából rakott síremlékek is, mégpedig timpanonos záródással, kevés díszítéssel esetleg címeres márványtáblával és egy-két fülkével a feliratok számára. Ezeket nagyrészt 1830 és 1860 között emelték.

Egykoron szokássá vált, hogy a diákok a temetőben tanuljanak. Mindegyik diáknak megvolt a maga megszokott helye, amit a többieknek illett tiszteletben tartaniuk. A jobb helyek az idősebb diákokat illették meg. A város felőli temetőbejárat északi oldalán fekvő zöldben folytak a labdajátékok, bigézés, golyózás, sárkányeregetés, míg a déli részen emelkedő homokhegyen (melynek tetején állítólag Dobozi főbíró sírja volt) a Meteor Moziban látott hajmeresztő filmek bravúrjait próbálták utánozni a környékbeli gyerekek.

A dombról jól lehetett látni a mozi előtt vonuló gyászmeneteket is. Akkor még háztól temettek, olyan kicsi volt a város járműforgalma, hogy az utcán is nyugodtan bandukolhattak a gyászmenetek. 1919-ig a Református Kollégium diákjai énekeltek a temetéseken.

A domb mögötti rozstáblák beépítése 1927-ben kezdődött. A domb homokját hordták az építkezéshez, így az egyre zsugorodott. 1932 után elkezdődött a temető haldoklása, eltünedeztek a fejfák, hanyatt vágódtak a sírkövek, és bekövetkezett a vég is a halál birodalmában – fogalmazott Nyakas Miklós. Ugyanakkor Szabó Anna Viola írásából az is megtudható, hogy volt olyan terv is, hogy meghagyják közparknak a területet, ám ez mégsem valósulhatott meg a sírrongálások és a romló közbiztonság, például az arra járók elleni támadások miatt se. (A Mata János utcai részről cikkünk itt.)

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2025. február 27., csütörtök

A Kossuth, Dorottya, Vágóhíd, Rákóczi utca, Déli sor, Petőfi tér és Füredi út tavaszváró képei

Debrecen 2024/25-ös téli arcát több helyen is megörökítettük mostanában. Íme a Kossuth utca (a Kistemplommal, valamint a takarékpénztári palotával), majd a következő két fotón a Petőfi tér a februári napfényben. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Petőfi téri medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi téri kamarapalota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Füredi úton lencsevégre kaptuk azt a bevásárlóközpontot, aminek a helyén az István Gőzmalom állt.

A Füredi úti áruháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi felvétel egészen friss (2025. február 27-i) Csokonai Vitéz Mihály Dorottya utcai síremlékéről.

Csokonai síremléke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy nappal korábban örökítettük meg a hajdani Ispotály egyetlen megmaradt épületét, ahol Tóth Árpád is tanult. A ház a felirata szerint a Déli sor 4. szám alá esik.

Az Ispotály maradványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy vicces egybeesés a belvárosból:

Álomház, omlásveszéllyel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vágóhíd utca egyik legendás helye a Kati Kocsma volt. Ennek még áll az épülete, ám például a Rákóczi utcának több régi háza is hiányzik. Az utolsó szomorú felvételeken ezeket mutatjuk be.

Itt volt a Kati Kocsma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Rákóczi utcai romok. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2025. január 7., kedd

Az árnyas főtér, Zsolnay-szökőkút, ősvillamos, Vidoni-szalámigyár, „Fazék”... – a Tőletek kapott fotókon

Debreceni Képeslapok című, hamarosan 10 éves magazinunk ismét sok szép régi képet kapott a Kedves Olvasóitól. E képek közül szemezgetve, elsőként Kossuth Lajos szobrát, valamint az Aranybika Hotelt láthatjuk a Nagytemplom előtti halálkanyar felől. A képeslapmásolatot Erdélyi Ildikó csatolta.

A főtér. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

A fenti kiváló kép hátterében csillognak a hajdani Zsolnay-szökőkút vízsugarai. Erről a kompozícióról Nagyné Papp Judit mellékelt egy lenyűgöző felvételt a hozzászólásához, íme.

Megismerhettük a Kossuth tér 100 évvel ezelőtti arcát is, köszönhetően az Oláh Róbert által küldött, 1925-ben postázott képeslap reprodukciójának. Ekkor már állt a püspöki palota is.

A valamikori Debreceni Ruhagyár épületében eredetileg a Vidoni Szalámigyár működött. Erről a vállalkozásról Pósán János mellékelt hagyatékban lelt muzeális képeket.

Nyitóképünket megnézhetjük teljes méretben is itt:

Tempfli József szintén nagyszerű reprókkal örvendeztette meg a közösségünket. A régi felvételeken a Fazekas Mihály sírjánál fejet hajtó „Fazékosok” láthatók a köztemetőben.

Sőt olyan plakátot is kaptunk Tempfli Józseftől, ami a Fazekas-gimnázium diákjai által bemutatott 1ö73-as Lúdas Matyi-előadást népszerűsítette. A produkciót a Hungária Film- és Kamaraszínházban láthatta a közönség. Köszönjük szépen mindegyik képet!

DBKL

2024. november 10., vasárnap

A hegyi temetők és a Szinva városa: Miskolc, ahol Mancs-szobor és dinómúzeum is van

A Debrecentől 113 kilométerre fekvő Miskolcon vendégeskedtünk 2024 novemberének elején. A gyönyörű időben a belváros két temetőjét is megcsodáltuk, melyek hegyekre (dombokra) épültek. Az első három és az utolsó fotónkon a Petőfi téri Deszkatemplom, valamint a mögötte húzódó magaslati nyughely látható. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Mindkét temetőből páratlan kilátás nyílik a városra. A következő képeken az avasi, szintén református temetőt örökítettük meg (még egy korábbi téli napon).

Az avasi temető túlsó oldalában egy híddal kombinált, erődítmény szerű kapu nyílik.

A 234 méter magas Avason bóklászva, természetesen a felújított kilátóba is felmentünk.

A 72 méter magas tévétoronyban található kilátó ingyenes és nonstop.

Az alábbi videónkban az Avasi kilátóból 2024. november 4-én feltáruló panoráma látható, valamint a mellvéden elhelyezett 13 miniszobor, melyek a város nevezetességeit mutatják be. Ugyanitt Miskolc testvérvárosainak neveit, irányait és távolságait is feltüntették kis táblákon.

Az Avason tetszetős pincesorok, vendéglők és lakóházak is sorakoznak. Lent pedig, ahogy Egerben, a belváros sétálóutcája mellett folyik a Szinva, ahol egy fölöttébb ötletes és mutatós teraszrendszert alakítottak ki sok étteremmel, cukrászdával, padokkal, kivetítővel, hidakkal és a Miskolci lányok című, alábbi vidám szoborcsoporttal is, amit Kutas László készített.

A vizek nélküli Debrecen lakóiként mindig elbűvölve és irigykedve ámuldozunk ezen a szép helyen.

A Deszkatemplom közelében, a 280 éve elhunyt Kelemen Didák nevét viselő utca mellett található a város sok gyülekezeti helye közül a Miskolci Nagyboldogasszony Minorita Templom, valamint a Földes Ferenc Gimnázium szép épülete is.

A belváros sétálóutcájában egy mutatós villamost is megörökítettünk.

A Szinva-terasznál található a híres mentőkutya, Mancs emlékműve is. Az alkotást Szanyi Borbála készítette, akinek a debreceni Dósa nádor téren felállított Szent István-szobrot is köszönhetjük.

Érdekes színfolt és gesztus a „Villanyrendőr” is Miskolc belvárosában. A fémtorony környéke ugyanis egykor népszerű találkozóhely volt, s 2024 nyarán állították fel újra mint nosztalgikus látványosságot.

A Herman Ottó Múzeumhoz tartozó Pannon-tenger Múzeumban a Dinók Földjén – MezoZOOikum című kiállítást is megcsodáltuk. A lenyűgöző tárlatot mindenkinek jó szívvel ajánljuk!

Mindebből az is érződik, hogy Miskolchoz (de még csak Lillafüredhez se) nem elég egy nap, ha valamelyest meg akarjuk ismerni. Az újbóli látogatáshoz kiváló alkalom a téli időszak is, amikor a sokszoros díjnyertes fényvillamosban is gyönyörködhetünk és utazhatunk. Bizony, meríthetnének pár ötletet a miskolci példából a debreceni fényvillamosok készítői is.

Az antik holmik kedvelői minden hónap első vasárnapján a régiségvásár forgatagában is nézelődhetnek, s a belvárosban bóklászva a paloták homlokzatain is érdemes végighordoznunk a tekintetünket.

Sok jó vendéglő és a Miskolci Nemzeti Színház is itt működik. Aki pedig vonattal érkezik, feltétlenül vegye szemügyre az állomás főépületét.

A palotát ugyanis ugyanaz a Pfaff Ferenc tervezte, akinek a debreceni Nagyállomás régi főépületét is köszönhettük. De aki oly szerencsés, hogy több napnyi ideje is van, látogasson el akkor vagy máskor a szintén Miskolchoz tartozó Miskolctapolcára, Diósgyőrbe és Lillafüredre is...

Turisztikai cikkeink sok fotóval:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. július 15., szerda

Az 1932. július 15-én megnyílt Debreceni Köztemető

2026. május 29., péntek

Vigyázat, két helyen beszakadt a Vágóhíd utcai temető!

2026. február 6., péntek

„Szellemidézés” mesterséges intelligenciával a hajdani Dobozi-temetőben

2025. február 27., csütörtök

A Kossuth, Dorottya, Vágóhíd, Rákóczi utca, Déli sor, Petőfi tér és Füredi út tavaszváró képei

2025. január 7., kedd

Az árnyas főtér, Zsolnay-szökőkút, ősvillamos, Vidoni-szalámigyár, „Fazék”... – a Tőletek kapott fotókon

2024. november 10., vasárnap

A hegyi temetők és a Szinva városa: Miskolc, ahol Mancs-szobor és dinómúzeum is van