Az 1932. július 15-én megnyílt Debreceni Köztemető

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

A ravatalozó / krematórium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna...

Csak később jelölték ki a nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő, 100 holdas „téglalapot”. A fenti fantasztikus felvétel, melyet az intézmény tárlatán fotóztunk, a nyughely kialakításának egy utolsó fázisát örökítette meg a fásítás előtt. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A munkákat 1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a kész ravatalozót.

A köztemető alkotói. Repró: © Debreceni Képeslapok

Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A legrégebbi elhuny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald.

Fazekas Mihály sírja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor például az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó előtti tükörtónál a Halas fiú című bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.

Régi koporsószállító. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Említést érdemel az is, hogy a kertészek a sok-sok egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek.

A Déri téri Merengő párja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt. A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

A Sesztina-sír, részlet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József szerény külsejű sírja a köztemető ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak, valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a sok más híresség
és „névtelen” elhunyt mellett...

Tarányi József sírja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Itt nyugszik Zoltai Lajos. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Így tündököl a nagyerdei temető az áprilisi napsütésben

Debrecen egyik legszebb helyét és épületét, a nagyerdei köztemetőt és a ravatalozóját is meglátogattuk a 2024. április 27-i túránkon. A most megosztott felvételeinken a Borsos József által tervezett létesítményt örökítettük meg a díszpark tükörtavánál. A sírkert története ebben az összeállításunkban idézhető fel régi képekkel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni Köztemető díszparkja a medencében tükröződő ravatalozópalotával, 2024. április 27-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Őszi barangolás a gyönyörű Debreceni Köztemetőben: építése története, híres sírhelyei és az ünnepi programok

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

Az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobor, mely Némethy László alkotása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal a 2023-as Mindenszentek ünnepe és halottak napja alkalmából idézzük fel a sírkert történetét az itteni híres elhunytakkal, s a cikk végén az ünnepi programok is megismerhetők. 

A Debreceni Köztemető alkotói az 1932. július 15-i megnyitás alkalmából. Középen a csokornyakkendős, fehér öltönyös férfi: Borsos József tervező. (A régi fotókat a temető történetét bemutató tárlaton repróztuk.)

A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna. Csak később jelölték ki a nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő, 100 holdas „téglalapot”.

A Debreceni Köztemető ravatalozójának varázslatos látványa a tükörtó nevű medencében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A munkákat 1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a kész ravatalozót. Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket.

Sgraftitok a ravatalozó falán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat egyaránt debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald. Ugyanakkor például az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó előtti tükörtónál a Halas fiú című bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.

A köztemető egyik legrégebbi elhunytjának sírköve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kertészek a sok-sok egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek. A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt.

A ravatalozó gyönyörű debreceni klinkertégláinak és Zsolnay-kerámiáinak részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

Fazekas Mihály költő, botanikus sírköve a Debreceni Köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József szerény külsejű sírja például a köztemető ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak, valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a sok más híresség és „névtelen” elhunyt mellett.

Egy eredeti szép virágárusító pavilon és egy sírbolt az Ady úti kapunál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023-as ünnepi héten a temető ezúttal is hosszított nyitva tartási időben fogadja a vendégeket: október 23. és november 2. között 7-től 19 óráig. Ez alól kivétel az október 30. és november 1. közötti időszak, amikor 7-től 20 óráig van nyitva a temető.

Ugye, milyen ismerős? A szobor különlegessége, hogy ugyanaz a Debreczeny Tivadar készítette, mint aki a Déri téri Merengőt és a Medgyessy sétányi Gyalogezred-emlékművet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az üzemeltető társaság 2023. november 1-jén 14.30 órától rendezi meg az emlékműsort a II. számú ravatalozó előtti területen. (eső esetén a II. számú ravatalozóban). A program a következő. 14.30 ó: Az öröklét karja vár – Dánielfy Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, Dánielfy Gergely színész, énekes és Dánielfy Dia közös műsora. 15 ó: a református egyház megemlékezése. 15.30 ó: a római katolikus egyház megemlékezése. 16 ó: a görögkatolikus egyház megemlékezése

Egy szép tavaszi jelenet tulipánokkal a ravatalozóról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További programok, forgalomkorlátozások, valamint az ünnepre vonatkozó behajtási rend és a gépjárművek behajtási díjai az AKSD oldalán ismerhetők meg.

A Debreceni Köztemető tervezőjének, Borsos Józsefnek a sírja a ravatalozó közelében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Sesztina család sírhelyének részlete. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Barangolás a Köztemetőben

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

A krematórium és a tükörtő látványa. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az egyetlen köztemető megépítésének története dióhéjban a következő. A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna...

Csak később jelölték ki a nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő, 100 holdas „téglalapot”. A fenti fantasztikus felvétel a nyughely kialakításának egy utolsó fázisát örökítette meg a fásítás előtt. Reprodukció: Debreceni Képeslapok

A létesítményt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A munkákat 1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a kész ravatalozót.

A Debreceni Köztemető alkotói az 1932. július 15-i megnyitás alkalmából. Középen a csokornyakkendős, fehér öltönyös férfi: Borsos József tervező. (A régi fotókat a temető történetét bemutató tárlaton repróztuk.)

Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A köztemető legrégebbi elhunytjának sírköve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat egyaránt debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald.

Ugyanakkor például az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó előtti tükörtónál a Halas fiú című bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.

Gyászhuszár-hintó a temetkezés hőskorából, a köztemető északi szélén

Említést érdemel az is, hogy a kertészek a sok-sok egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek.

Ugye, milyen ismerős? A szobor különlegessége, hogy ugyanaz a Debreczeny Tivadar készítette, mint aki a Déri téri Merengőt és a Medgyessy sétányi Gyalogezred-emlékművet

A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt. A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

A Sesztina család sírhelyének részlete. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Borsos József szerény külsejű sírja a köztemető ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak, valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a sok más híresség
és „névtelen” elhunyt mellett...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szeretteink emlékkertje

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

Tűzvörös tulipánok sora a ravatalozó előtt. Nagyításért kattints a képre!

Az 1932. július 6-án átadott Köztemetőt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald.

A parkokban ugyanakkor például a kertészek 908 fenyőfát ültettek, s az I. számú táblába is 354 bokorrózsát telepítettek. A krematóriumot csak 1951-től lehetett használni, míg a többi temetőben (az izraelita kivételével) a Köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés. Napjainkban, 2016 áprilisában már víz csillog a tükörtó medencéjében, és színpompás tulipánok szegélyezik a szomszédos dísz-sírkertet. Zöldülnek a bokrok és a fák – pünkösd közeleg.

DBKL

A medencében már friss vizet fodroz a tavaszi szél. Fotók:© Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok