A Hosszúpályi úti népművészeti alkotóház

Debrecen remek kiránduló- és művészeti helye volt a Hosszúpályi úti egykori Borsos József-féle iskolaépületben létrehozott alkotóház. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A ház 2025 húsvétján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyi sajtó 1982 augusztusában adta hírül, hogy népművészeti alkotóház lesz az iskolaépület, amit a városi tanácstól a Kölcsey Művelődési Központ kapott meg. A házat a jövőben átalakítják népművészeti alkotóházzá, ami megfelelően illeszkedik a Vekeri-tó környékén elterülő üdülői komplexumba – fogalmazott a cikk, így folytatva: „A művelődési központ tárgyalkotó stúdiójának mintegy tizenöt tagja jelenleg az országút felőli kerítést készíti. Mint látható, a kerítés faanyagának díszítése megyénk népművészeti emlékeinek ízlését idézi.”

A Napló 1982 és 1983 augusztusi cikkei

A 2025 húsvéti ottjártunkkor emberekkel nem találkoztunk itt, de az látható volt, hogy rendben van tartva az ingatlan. A terület mellett kivágták a fákat, csak a telek körül maradtak. Korábban itt egyébként nemcsak alkotótáborok működtek felnőtt népművészeknek, hanem gyerekeknek is rendeztek kézművestáborokat ezen a helyen. Remélhetőleg ez a jó szokás napjainkra se szakadt meg! Aki megáll itt, annak érdemes megnéznie a közelben „Szarka kapitány” síremlékét is (lásd a cikk végén is).

A bungalók az irtás felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink sok fotóval:

A Vekeri-tó 2025 húsvétján

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

A volt Víg-kend Major 2025 húsvétján

Az egykori nyári napközis tábor

A hajdani Ifipark

A lebontott Nagyerdei kemping

Szarka kapitány emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mézeskalácsos népművészeti ünnep a Dósa nádor téren

Debrecenben csodás népművészeti és mézeskalácsos forgatagot varázsolt a Dósa nádor térre a hajdú-bihari népművészeti egyesület. Fotók, videók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A 2024. szeptember 20-21-i hagyományőrző vásári vigasságot a második napján látogattuk meg, és ekkor készítettük a most megosztott fotóinkat és videónkat.

Szalmakalap és dísztárgyak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A díjtalanul látogatható mulatságnak az égiek is kedveztek, és csodás idő várja az érdeklődőket.

Faragott használati eszközök. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az időjárás mellett természetesen a rendezvény főszereplői, a résztvevő népművészek is gondoskodnak a kitűnő hangulatról és választékről.

Hímzett ruhák, terítők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vannak ruhakészítők, szalmafonók, keramikusok, bőrdíszművesek és gyertyakészítők is.

Ruhák és kiegészítők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor több standon is gyönyörködhetünk a tradicionális és a modern ötletes mézecskalácsokban is. Mellettük kedves bábok, valamint díszes faragott szaruk is gazdáikra várnak.

Vidám bábfigurák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint a fenti videónkban is kitűnik, a tér közepén népi játszótéren szórakozhatnak kicsik-nagyok.

Szép gyertyák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben most vannak a Nagy táncválasztó programjai is, melyek egyik helyszíne a Dósa nádor tér. Tehát akár össze is köthető a két rendezvény megtekintése.

Gyerekek is kipróbálhatják. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De marad érdekesség vasárnapra (szeptember 22-re) is, hiszen aznap például a 445. régiségvásár, no meg persze a Vágóhíd utcai Zsibogó is felkereshető.

A fenti videónkban a vasárnapi régiségvásárba nyújtunk bepillantást (cikkünk frissítéseként).

Miska és a családja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gazdag gyöngyválaszték. Fotó: © Debreceni Képeslapok

No de gyönyörködjünk tovább a mostani szép alkotásokban!

Formás-színes gyertyák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Klasszikus mézeskalácsok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kellemes kikapcsolódást, nézelődést és a legszebb portéka megtalálását kívánjuk MIndenkinek!

Újszerű mézesek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jó program körbenézni. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Míves kések és szaruk. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ősi debreceni kézművesek otthona: a Tímárház

1942-es felvétel az egyik tímárműhelyünkről. A fotót Gesztelyi Nagy Zsuzsannától kaptuk, akinek a nagyapja dolgozott ebben az üzemben

Debrecen egyik legszebb ipartörténeti, építészeti és kulturális emlékhelye a Nagy-Gál István utcában található, az egykori Tímár utcában. A XX. század elején emelt épületegyüttesben tímárcsaládok lakóháza és műhelye volt.

A Tímárház főhomlokzata a Nagy-Gál István és a Szombathi István utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tradicionális debreceni bőrkikészítő mesterségnek az uralkodó szélirány miatt a délkeleti övezetben, a Bárány, a Cser és a Félszer varga utcákban (későbbi nevükön Teleki, Vígkedvű Mihály és a Tímár utcában) volt a kijelölt helye.

A Tímárház emléktáblája a Nagy-Gál István utcai főkapu mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ipart a II. világháború végéig űzhették itt. 1945 után ugyanis az államosítás miatt már nem végezhettek önálló tevékenységet, és a bőrművesség a gyárakba kényszerült. A háború idején még 108 maszek dolgozott a cívisvárosban a négy bőrgyár mellett. Sőt, az országban nálunk volt a legtöbb tímár, s ez a nehéz fizikai mesterség apáról fiúra szállt.

Sárga István, majd Fazekas László műhelye a Tímár utca 6. szám alatt, a mai Tímárházban.
A képet a Tímárház történeti tárlatán fotóztuk. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Portékáik a hazai termelés 40%-át tették ki, és a termékeik Bécs és Krakkó piacain is kaphatók voltak. Ma már a Tímárház épülete az egyetlen, amelyik szinte az eredeti formájában maradt meg. Mellette egy másik épület is megvan (Domján Imre egykori lakása és műhelye) a Vígkedvű Mihály utca felől.

A Tímárház udvara a Nagy-Gál István utca felől bepillantva. Archív fotó: © Debreceni Képeslapok

A mai Wesselényi nevű városrészünkben működő Tímárház honlapja szerint az itt folyó munkának az a célja, hogy a hagyományos népi kézműves mesterségeket megismertetessék, átadják, népszerűsítsék. Kiállításaik, jeles napokhoz kötődő programjaik, táboraik, szakmai továbbképzéseik is ennek szellemében igyekszenek minél szélesebb körben felkelteni a népi kézművesség iránti érdeklődést.

Kemence és pihenőhely a Tímárház udvarán. Archív fotó: © Debreceni Képeslapok

Regionális hatókörű, népi kézműves alkotóház feladatát látják el, mely egyben a Debrecenben valaha volt nemzetközi hírű tímármesterség elemeit gyűjtve, rendszerezve állít emléket a népi kézművesség egyik legsajátosabb válfajának – ismerhető meg a Tímárház bemutatkozásából. Összeállításunk végén még egy muzeális és egy újabb fotó is megcsodálható erről a nagyszerű helyről.

Ez volt anno Domján Imre tímármester lakása és műhelye a Vígkedvű Mihály utca 65. szám alatt.
A képet a Tímárház történeti tárlatán fotóztuk. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Csendélet ágassal a Tímárház udvarán. Archív fotó: © Debreceni Képeslapok

Ősi mesterségtárunk: a Tímárház

Debrecen egyik legszebb ipartörténeti, építészeti és kulturális emlékhelye a Nagy Gál István utcában található, az egykori Tímár utcában. A XX. század elején emelt épületegyüttesben tímárcsaládok lakóháza és műhelye volt.

1942-es felvétel az egyik tímárműhelyünkről. A fotót Gesztelyi Nagy Zsuzsannától kaptuk,

akinek a nagyapja dolgozott ebben az üzemben

A tradicionális debreceni bőrkikészítő mesterségnek az uralkodó szélirány miatt a délkeleti övezetben, a Bárány, a Cser és a Félszer varga utcákban (későbbi nevükön Teleki, Vígkedvű Mihály és a Tímár utcában) volt a kijelölt helye. Az ipart a II. világháború végéig űzhették itt. 1945 után ugyanis az államosítás miatt már nem végezhettek önálló tevékenységet, és a bőrművesség a gyárakba kényszerült.

Sárga István, majd Fazekas László műhelye a Tímár utca 6. szám alatt, a mai Tímárházban.
A képet a tímártörténeti tárlaton repróztuk

A háború idején még 108 maszek dolgozott a cívisvárosban a négy bőrgyár mellett. Sőt, az országban nálunk volt a legtöbb tímár, s ez a nehéz fizikai mesterség apáról fiúra szállt. Portékáik a hazai termelés 40%-át tették ki, és a termékeik Bécs és Krakkó piacain is kaphatók voltak. Ma már a Tímárház épülete az egyetlen, amelyik szinte az eredeti formájában maradt meg. Mellette egy romos épület is megvan még (Domján Imre egykori lakása és műhelye), ennek telke a Vígkedvű Mihály utca felől közelíthető meg. Fotóit lásd lejjebb.

A porta mai arca a Nagy Gál István utca 6. szám alatt. Fotók: Debreceni Képeslapok

A mai Tímárházban egy állandó tímártörténeti kiállítás is található. A tárlat anyagát szinte egészében tímárcsaládok leszármazottai ajánlották fel, és a Déri Múzeum munkatársai rendezték be.

Domján Imre tímármester egykori lakása és műhelye 2020 júliusában, a Vígkedvű Mihály utca 65. szám alatt

Az épületegyüttesben ugyanakkor debreceni kézművesek is bemutathatják az alkotásaikat, a műhelysoron pedig látványműhelyek találhatók.

DBKL

Ez volt anno Domján Imre tímármester lakása és műhelye a Vígkedvű Mihály utca 65. szám alatt.
A képet a tímártörténeti tárlaton repróztuk

A Tiszta Forrás népművészete

Debrecen és ország-világ egyik legrégebben működő kézművescsoportja mutatta be az alkotásait a Belvárosi Galériában. A tárlaton főként hímzésekben és csipkékben gyönyörködhetünk, míves kiegészítőként pedig Sándor Katalin népművészeti kerámiái gazdagítják a programot.

A kiállító Tisza Forrás Hímző Kör 40 esztendeje, 1975 októberében alakult meg tizenkét taggal a Hajdú Volán könyvtárában. A Papp Lajosné könyvtárvezető és Lyackovics Józsefné szakkörvezető által megszervezett műhely 1993-ig viselte a cég nevét.

A jeles évforduló alkalmából, 2015. szeptember 4-én megnyitott tárlaton a látogatók olyan ruhákat, ágyneműket, falvédőket, terítőket stb. csodálhatnak meg, amiket a csoport tagjai készítettek nagy türelmet és figyelmet igénylő, aprólékos munkával. A Kossuth utca 1. szám alatti közösségi házban felvonultatott művek közös jellemzője a kézműves díszítés: például a hímzés, a keresztszemes és a csipke.

A Molnár Tiborné által vezetett kör csütörtökönként 14-től 16 óráig tartja a foglalkozásait a Tímárházban, s az alkalmaikra várják azokat is, akik szívesen csatlakoznának hozzájuk. A csoport minden évben kirándulást szokott tartani, valamint szakmai gyűjtőúton is részt vesz. A mostani tárlat október 2-ig látogatható.

Szöveg és fotók:

Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok