Debrecen különleges formájú modern épülete a nagyerdei Kohászüdülő (más néven vasas üdülő), amit Schmidt Tibor tervezett. Előbb, 1963-tól az alacsony része épült, aztán 1968-ra a tornya is kész lett. Közel volt/van hozzá a csónakázó és Újvigadó, a strand, valamint a szabadtéri színpad, továbbá a vidámpark és az állatkert is. Ezúttal a korabeli Hajdú-bihari Naplóból idézünk, amelynek például az 1970 februári riportja szerint az üdülőben a lift már akkor is 5 másodperc alatt vitt fel a 10 (+1) emeletes, háromszögletű torony tetejére. A hét lábon álló épületből a kilátás ma is gyönyörű.
 |
| Tollasozás a parkban, 1970-ben. Fotó: HBN |
A színes életképekkel illusztrált cikkből megtudható az is, hogy az ország legkülönbözőbb tájairól 260 vendéget fogadtak turnusonként, amelyek két hétig tartottak. Az étterem főszakácsa azt az alapelvüket is kifejtette, hogy egy üdülőben a jó közérzethez nélkülözhetetlen a jó étkezés. Az ételválaszték elég bő volt a hotelben, ebédre például kétfajta leves és négyfajta utóétel közül választhattak a vendégek.
 |
| Az üdülő éttermében. Fotó: HBN |
A cikk szerint akkor a Kohászüdülő legkedveltebb étele az alföldi módra készített töltött káposzta volt, a levesek sztárja pedig a scsi. Ehhez burgonya, vegyes zöldség, marhahús, csemegeuborka, kapor, rántás és tejföl kell. De az olyan különlegességek sem hiányoztak az étrendből, mint a hamburgi tokány vagy a jércemell csőbe sütve. (A hotel ma is működik, csak más névvel és tulajdonossal.)
 |
| A Kohászüdülő fürdője. Fotó: HBN |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 |
| A Kohászüdülő egyik hallja. Fotó: HBN |
