Keresés ebben a blogban

2026. január 26., hétfő

Az eldugott öreg kovácsolt kapu históriája, amit 1906 óta őriz négy oroszlán a debreceni Vágóhíd utcán


Debrecenben a Vágóhíd utcai volt Kati Kocsma és az egykori Barnevál közelében, a hajdani húsüzem főkapujára merőlegesen bújik meg egy díszkapu. A kis és nagy szárnyakkal is rendelkező, míves kompozíció nem igazán illik a környezetébe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

 A kapu teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A remekműről akkor tudhatunk meg többet, ha elolvassuk az emléktábláját. Eszerint a műemlék jellegű kaput Piros Béla épület- és műlakatos készítette 1906-ban. Kiderül a Mester címe is: Péterfia utca 14. szám. Az alkotást 1986-ban restaurálták, és állították fel a mai helyén.

A Vágóhíd utcai kovácsolt díszkapu személyi átjárójának egyik kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves olvasónk, Tóth Tamás hozzászólása szerint ez a kapu a régi vágóhíd bejárati kis- és nagykapuja volt, a régi felújítása után meghagyták. Szegedi Péter leírta: „Piros Béla gépészmérnök lakatosüzeme az 1880-as években nyílt meg, a Péterfia utcán volt, de a 32. szám alatt (ő elhunyt 1945-ben, az üzemét később államosították). Bizonyára megrendelésre készítette a kaput, a Péterfia u. 14. háznak. Ha jól sejtem, a házat a Hunyadi utca létrehozásakor bonthatták le, aztán másfél évtized múlva restaurálták, addig pihent valahol.”

A kapu emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:
Az oroszlánfejek egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 25., vasárnap

Retrós délelőtt a január végi Zsibogóban



Debrecen kedvelt használtcikk-piaca, a Vágóhíd utcai Zsibogó 2026 januári nagy havazást követő olvadáskor is fogadta az érdeklődőeket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Zsibi főkapuja 2026. január 25-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezen a helyen tettünk egy beszerzéssel és nézelődéssel egybekötött sétát a téli hónap utolsó vasárnapján, amikor is már nem volt fagy, és kifejezetten jólesett a levegőzés.

Igazi bolhapiaci árudömping. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Klassz retro piros telefonokat is találtunk az asztalokon.

Szobadísznek is kiváló régi telefonok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor olvasni- és hallgatni való régi kiadványok is beszerezhetők voltak a Zsibiben.

Pihenéshez remek kellékek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hátul nyitva volt a nagy hordó.

Finom nedűk tárháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Meglepetésünkre egy plüss Darth Vaderrel is találkoztunk.

Micsoda páros! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összességében nem volt nagy Zsibi, de időtöltésnek szuper volt a kellemes időben, és így is sok mindent be lehetett szerezni. Egy hét múlva már itt a február, márciusban pedig a régiségvásár is!

Tömeg nélkül is jó volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Múltidéző zenei kazetták! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 24., szombat

Élt 35 évet: a Csapó utcai Debrecen Áruház

Debrecen Áruház (1970–2005), kockaköves Csapó utca.

Debrecen második nagy üzlete, a város nevét viselő emeletes áruház a Csapó utca 28–32. szám alatt nyílt meg 1970. január 24-én, amikor még javában itt közlekedtek a 6-os villamosok. A Debrecen Áruház átadása előtt a Vörös Hadsereg útján működő Centrum Áruház volt a megyeszékhely szupermarkete. A fenti képet a Városházi Archívumból kaptuk, köszönjük szépen!

A nyitás előtti hirdetés 1970. január 23-án

A HB Napló beharangozó cikke szerint „az ABC- és ezer apró cikk részlegen, a műszaki, a méteráru-, lakástextil-, a női-férfi és gyermekkonfekció-, a rövid-, kötött- és divatáru-, valamint a cipőosztályon összesen mintegy 22 millió forint értékű holmi várja a vásárlókat. A tervek szerint az áruház földszinti részén vasárnaponként is árusítanak 7 órától 10 óráig. A tartós fogyasztási cikkek, rádiók, televíziók, mosógépek, hűtőszekrények hazaszállítását ingyen vállalja az áruház. Úgyszintén szolgáltatásként az itt vásárolt konfekcióárukat kívánságra ingyen méretre igazítják.”

Napló-tudósítás, 1970. január 25.

A helyi lap a nyitás után így fogalmazott: a jó felkészülést bizonyítja az is, hogy már a „Debrecen Áruház” emblémával ellátott papírzacskókba csomagolták azokat az árukat, melyek több százezer forint értékben a megnyitás napján gazdát cseréltek. Balogh Sándor, a Debreceni ÁFÉSZ elnöke az átadási ünnepségen hangsúlyozta: a debreceni és a balmazújvárosi szövetkezet azért hozta létre az új áruházat, hogy ezzel is segítse a lakosság számára a bevásárlást, növelje a választékot a „külsőleg is figyelemre méltó, modern szövetkezeti áruház” révén, ahol presszó is szolgálta a betérőket. No meg a szomszédos piaci épületben a Pulykakakas Ételbár. A lenti kép forrása: Szocializmus hagyatéka című Facebook-oldal.

A kockaköves Csapó utca a 6-os villamos vágányával

A vegyipari szakközépiskolával szemközti Debrecen Áruházat végül 2005 tavaszán bontották le a piactömb-rehabilitációnak nevezett építkezés első részeként. Utolsó fotóinkon megidézzük a Debrecen Áruház bontását és a következő évben eltávolított szomszédos vásárcsarnok utolsó napjait a Kedves Olvasónktól, Palincsár Zoltántól kapott exkluzív képekkel. Kedves Olvasóinkat ugyanakkor továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A bontás 2005-ben. Fotók: Palincsár Zoltán

További régi boltjaink és vásáraink sok fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 22., csütörtök

Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel! – Kölcsey Ferenc, a Himnusz költőjének debreceni emlékhelyei


Debrecen 14 éven át volt otthona Kölcsey Ferencnek, aki az itteni Református Kollégiumban tanult, és az intézmény melletti házban lakott. A magyar kultúra január 22-i napja alkalmából a magyar Himnusz költője előtt tisztelgünk a debreceni mai és korábbi emlékhelyei bemutatásával. Nyitóképünket Faragó György készítette 1979-ben a régi művközpontnál, a fotót a Fortepan őrzi.

Rátonyi József 1978-as műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme az 1973-ban lebontott lakóháza a Baltazár Dezső és a Hüvelyes utca sarkán, ahol a Református Kollégiumi tanulóévei alatt élt 1801 és 1814 között. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

A Kollégium melletti kis ház

A Wikipédián olvasható életrajza szerint Kölcsey Ferenc költő, politikus stb. Sződemeteren született 1790. augusztus 8-án, és Szatmárcsekén hunyt el 1838. augusztus 24-én. Édesapja, a nemesi származású Kölcsey Péter (aki az álmosdi birtokán gazdálkodott) 1796. augusztus 9-én elhunyt, s ezt követően az édesanyja, Bölöni Ágnes a hatéves Ferencet Debrecenbe küldte tanulni.

A szobor régi helye. Csobaji Előd, 1986

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” című nagy költeményét, amely aztán Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. Ezt a napot 1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napjaként.

A régi művközpont. Fotó: Faragó György, 1979

Kölcsey Ferenc emlékét Debrecenben utca és több szobor, dombormű is őrzi. Szobra a Péterfia utcai Református Főgimnázium előtt, valamint a Kossuth utcán működő Csokonai Színház homlokzatán is van, míg domborműve a Református Kollégiumban.

Az új művközpont. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ő nevét viseli Debrecenben a Hunyadi utcai konferencia-központ is, melynek helyén 1978 és 2003 között a Kölcsey művelődési központ állt. Mindemellett szintén Kölcsey nevét viselte a tanítóképző főiskola is, ami a Péterfia utcai Református Főgimnázium palotájában működött.

A Református Főgimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az álmosdi Kölcsey-ház ma is áll, és múzeumként, kulturális emlékhelyként működik.

Az álmosdi Kölcsey-ház. Fotó: HBM Tanács / IPK

A régi művközpont. Fotó: Csobaji Előd, 1981

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 21., szerda

Hazánk első női presszója Debrecenben: az Éva


Debrecen nemcsak a páratlan (stadioni, egyetemi, művész, klinikai) mozik úttörő kitalálásában járt élen hajdanán, hanem például abban is, hogy itt nyílt meg az ország első női vendéglátóhelye is, mégpedig az Ady parki, illetve Liszt utcai Művész espresso helyiségében. Ez volt az Éva Presszó. A mostani múltidézésünk fotóját Bauer Sándor készítette, és a Fortepan őrzi. A cikkeket a HB Napló közölte.


Az 1970. január 21-i kapunyitáson fehérnemű-bemutató, öltözködési tanácsadás, valamint női bárzene, virágkiállítás és diétásnak gondolt finomságok nyalakodása is szórakoztatta az egybegyűlteket, akik csakis nők lehettek. A nyugati férfiklubok ellentéteként is értelmezhető „kaszinó” nem volt hosszú életű, mindenesetre az első alkalom hirdetése kifejezetten kellemes látványt nyújtott: 


Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A DMVSC női kézilabdacsapatának 1986. január 21-i kupagyőzelme az FTC ellen


A Debrecen nevét viselő női kézilabdacsapat, a DMVSC 1986. január 21-én történelmi diadalt ért el: megnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát az FTC elleni hazai visszavágón. Fotók, cikkmásolatok: HBN

A riport 1. része. Folytatás a következő képen!

A Napló beszámolója szerint a Fradi az első meccsen, hazai pályán négygólos előnyre tett szert, ám a debreceniek erre itthon nyolc plusztalálattal válaszoltak. Ezáltal a DMVSC összesítésben 35–31-es gólkülönbséggel hódította el a kupát. A mérkőzés lefújását követően óriási karneváli hangulat alakult ki a lelátókon, s a széksorokat zsúfolásig megtöltő hazai szurkolók szűnni nem akaró ovációval éltették a debreceni sportolókat. A Komáromi Ákos edző vezette lányaink pedig (Tóth I. – Szilágyi – Nagy Zs., Tóth R., Szántó, Kádárné, Szarvas – csere: Bojtor, Törökné) a kupagyőztesi cím birtokában már a nemzetközi porondon, a KEK-ben is szerepelhettek. Sőt, 1995-ben az EHF-kupát is megszerezték a piros–fehérek!


További sportos cikkeink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Nyitóképünk teljes méretben. Fotók: HBN / Iklódy János

2026. január 20., kedd

Volt egyszer egy kis trafik a Szoboszlói úton


Debrecen legöregebb trafikja volt az a jellegzetes áruda, ami 1923. január 20. és 2014. január 3. között szolgálta a vásárlókat a Szoboszlói úton. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A trafik a mentőállomás építésekor. Fotó: DBVK, 1970

A kedves külsejű, sokszögletű kis épületet 1923. január 20-án nyitották meg – mutatta meg nekem a trafik utolsó üzemeltetője. Azt is tudjuk, hogy ki az első tulaj: a hadi özvegy Schnierer Istvánné. Akkor még sima faházikó volt, s majd csak az 1980-as években kapta a bádogborítását.

Az utolsó üzemeltető, Ildikó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az általános iskola, a Volán-telep, a mentőállomás és a híres kefegyár közelében működő üzlet utolsó tulajdonosára ma is sokan emlékeznek meleg szívvel (lásd a kommenteket ide kattintva). A pavilonban dohánytermékeket, újságokat és édességeket is árusított, de az autósképek és a focistamatricák is népszerűek voltak.

A trafik belseje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csúcstetős trafik küszöbére kis szerencsepatkót szögeztek, ám az áruda sorsát a „dohánykoncesszió” mégis megpecsételte: az üzlet nem kapott árusítási engedélyt. A sokat látott, közkedvelt épületet 2014. január 3-án távolították el – mintegy négyórányi bontás után. Tekintsék meg a lenti emlékező galériánkat a trafikról és a lebontásáról! Debrecen egyetlen még meglévő, az egykori Szoboszlói úti árudához hasonló klasszikus sokszögletű trafiképülete a vasúti sín mellett található Faraktár utcai Sándor-villa kertjében.

                                             

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!