Keresés ebben a blogban

2024. április 22., hétfő

A Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred laktanyája, ahol a Göcs és kötöttárugyár is működött

A Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred laktanyájának épületszárnya a Nyugati utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Nyugati utcán áll az 1869-ben (akkor még századként) létrehozott Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred laktanyája, aminek ma is több épületrésze megvan még. Az alakulat öltözete az 1939-es emlékkönyve szerint eredetileg így épült fel: buzérvörös fehérforgós csákó, vöröszsinóros fehérprémes sötétkék mente, sötétkék zubbony, buzérvörös nadrág. Az ezred első parancsnoka gróf Vay László alezredes volt. „Ő Felsége” 1874. március 18-án rendelte el, hogy 4-4 századból egy ezredet alakítsanak. Ezredünk a 20. (Jászberény), a 33. (Karcag), a 17. (Nagyvárad) és a 16. (Debrecen) honvéd lovasszázadból alakult meg, és az 1918. november 28-i összeomlásig létezett.

A Debreceni Kötöttárugyár ma is meglévő felirata a Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred Nyugati utcai kapuján,
ahol 1952-től a Göcs is működött. Fotó: © Debreceni Képeslapok


A II. világháború után a laktanyában kezdte meg a működését az 1952-ben létrehozott Göcs. Itt 1974-ig folyt a termelés „Kis Göcs” valamint „Göcs II.” néven, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. Kedves Olvasónk, Bánszegi Lajos múltidézéséből tudjuk, hogy „a kaputól balra, az utca fronti részen kezdte meg 1965-ben a müködését a Számitástechnikai és Ügyvitelszervező Szervező vállalat debreceni részlege is. A SZÜV a korszak számtástechnikáját hozta el Debrecenbe (majd több nagy városba), ez volt Hollerith-féle lyukkártyarendszer,, aminek a 80 oszlopos lyukkártya volt az adathordozója. A megbízó vállalatok ügyvitelét gépesítettük a rendszerrel, pl. anyagügyvitel, bérszámfejtés, értékesités stb. A gazdasági események bizonylatait legelőször rögziteni kellett a lyukkártyára, amit az adatrögzítő lányok (asszonyok) végeztek el, két műszakban, megközelítőleg százan.”

A Nyugati utcai retró gyárépület a hátsó parkolóból. (2024 ápr.) A fotót Fekete Ferenc töltötte fel a Facebook-oldalunkra, köszönjük szépen!

Nézzünk további hozzászólásokat! Mester István: „Az új, emeletes kék épületben a Debreceni Kötöttárugyár üzemelt, a földszinten kötőde, az első emeleten szabászat és egyéb kiszolgáló egységek, a második emeleten varroda volt. Fénykorában kb. 1500-an dolgoztunk itt.” Tóth Imre: „Itt játszottam a Fantoms együttesben 1968-ban. Shadows-gitárszámokat és Kinks-, Yardbirds-nótákat.” Dévainé Kluka Adrienne: „A Göcs énekkarát, vegyeskarát vezényelte, vezette Ternyei Bandi bácsi.” Ilona Dihenné Hreskó: „Én arra emlékszem, hogy régen a lottó nyertes szelvényeit itt válogatták kézzel. A Göcs Klubra is emlékszem.”  Dihen István: „Én meg itt születtem. Valamelyik régi épületben akkor szükséglakások voltak a kibombázott családoknak. Aztán itt töltöttem a nyári gyakorlataimat kétszer is a kis Göcsben, amikor a gépipariba jártam. Aztán itt zenéltek Tikász Sanyiék is valamikor. Ki hitte volna?”

A kötöttárugyár felirata a Nyugati utcán, közelebbről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok fotóval:
Déri téri lány az 1973-as divat szerinti felsőben, melyet a Budapesti
Finomkötöttáru-gyár debreceni leányvállalata készített. Az üzem ekkor költözött
a Nyugati utcai kis Göcs telepére. Fotó: HBN


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése