Debrecen egyik fontos vízfolyása a Kondoros, mely a parlaghi (pallagi / dombostanyai) és a napkeleti bellegelő (Új földek) csapadékát levezető, kanyargós, többször szétterülő sekélyes vízmeder – lásd összeállításunk képein, melyek Debrecenben készültek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok
Zoltai Lajos 90 évvel ezelőtti leírása szerint a Kondoros szedi fel Parlaghon a Feketerét, lejjebb a Csukás, Perzse és Kondoros laposainak, a Szélesrét (a Homokkert mögött), a Csonkási lapos és a péresi laposak vizeit. Elhagyván a debreceni földet, a mikepércsi határban egy darabig a vasút és az országút közt folydogál. A pércsi vasúti megállótól 1080 méterre átmegy a vasút alatt, s onnan két kilométernyire a Tócóval egyesül.
Attól a résztől már Tekeresnek is nevezik, de a katonai térképrajzolók még a szováti földön is Kondorosnak hívták. A folyó hosszúsága Parlaghtól a Tócóval egyesüléséig 27,85 km, melyből 22,45 km esik a debreceni határra. Esését kilométerenként másfél méternek mérték. Folyása tehát jóval sebesebb, mint a Hortobágyé, Kadaresé, meg mint a középső és alsó Tócóé.
Zoltai Lajos utalt arra is, hogy a Kondoros partjain is feltünedeznek az ős- és népvándorláskori népek emlékei: például a pályi út menti nagy szőlőtelep ültetésekor sok bronzkori edény került elő. Mikepércs felé, a ref. egyház földjén népvándorláskori sírok lappanghatnak. Mert onnan egy öreg juhász többször vitt be a múzeumba homokban talált római pénzeket, gyöngyöket, apró bronztárgyakat, temetkezések szokott mellékleteit. A Kondoros közelében éltek azok az ősemberek is, akiknek hagyatékából az Átkosföldön Szántay Aladár és Kovács János tanár az 1870-es években kovaszilánkot, késpengét és más kőszerszámot szedegettek össze.
Az Árpád-kori magyarság is megülte a Kondoros mellékét. Zoltai Lajos a Kondoros partján, a katonai térkép Kapéci-tanyája körül, Bot István birtokán ismerte fel Pac (Poch) falva temploma helyét is. A városi levéltár egyik középkori oklevele Kondoros (Kondros), másik Facsát (Fachat) nevű birtokról is tud. Amaz Zsigmond király 1429, emez 1435. évi oklevelében említtetik. Mindkettő a Kondoros vize közelében fekhetett. E víz mellett a török világban nem egyszer táboroztak török és magyar seregek, s a kurucok is Bercsényi vezérlete alatt. A debreceni gubások a XIX. század elején a Kondoros egyik mellékágára építették a kallójukat; ezek helyét ma is sokan ismerik még – írta Zoltai 90 évvel ezelőtt...
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése