Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: uszoda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: uszoda. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 24., vasárnap

Az úszóélet hőskora Debrecenben

Debrecenben 1805-ben vetődött fel annak gondolata, hogy nyílt uszodát kellene létesíteni a cívisvárosban – írta Béber László az 1971. május 23-án megjelent cikkében. A HB Naplóban közölt múltidézés szerint a Kollégium tornatermében 1874. július 5-én tartott értekezleten Somogyi Pál tanítóképző intézeti tanár, a hét évvel korábban alakult DTE alelnöke hangoztatta az uszoda szükségességét. Ezt mindenki elismerte, a kérdés csak az volt, hogy hol legyen. Szóba került a Geréby-ház nagy kertje: ez a telek a későbbi Deák Ferenc utca 13. szám alatt, a mai Petőfi téri park délkeleti sarkán terült el. Mások a vízbőség miatt a Boldogfalvi kertet tartották alkalmasabbnak, ott létesült majd – a II. világháború után feltöltött – csónakázótó a Csónak és a Gázgyár utcák táján. A Nagyerdő csak utolsósorban jött számításba a nagy távolság miatt, hiszen a kisvasút egy évtized múlva indult meg a Nagyállomás és a Nagyerdő közötti vonalon. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt versenymedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az értekezlet végül kimondotta, hogy 10 forintos részvényeket bocsátanak ki a költségek fedezésére, de úgy látszik, nem gyűlt össze elég tőke, mert az uszoda ügye akkor a tervezgetésnél nem jutott tovább. Csak az 1890-es években lett meg Debrecennek az első nyílt uszodája a mai Füredi út jobb oldalán, a Margit-fürdőben. Ezt csak férfiak látogathatták. Aztán kubikgödrök helyén létesült az első olyan nyílt uszoda, melynek már valóban strandjellege volt: 1919 nyarán a budapesti és a létai vasút szétágazása által képezett háromszögben, a Balogh–Vértessy Téglagyárnál. Az egyik tulajdonos, Vértessy Lajos nemrég tért haza a háborúból, évekig szolgált a dalmát tengerparton, ott megkedvelte a vízi sportot, s itthon is szerette volna űzni. Így alakította meg a DKASE úszószakosztályát, a már kitermelt kubikgödrök mellett nagy öltözőt építtetett, s megkezdődtek az edzések. Nehezen lehetett megközelíteni, a várossal semmiféle összeköttetése sem volt (csak később járatott egy magánvállalkozó lófogatú omnibuszt), s ráadásul a síneken is át kellett kelni. Ez azonban nem zavarta a közönséget, felnőttek és fiatalok, úszni tudók és vízben tapicskolók megszállták a strandot, ahol egymás után nőttek ki a földből az öltözők. Kedélyes hely volt, tágas, mintegy négy katasztrális holdnyi, a vízfelületeket itt-ott homokszigetek szakították meg. Akinek kedve volt, süthetett, főzhetett bográcsban, a következő években meg, amidőn Aczél Imre buzgólkodásával megalakult a Debreceni Úszó Egyesület is, vízi karneválokat rendeztek. Az első úszóversenyt 1919. augusztus 16-án tartották. Két másik strand követte hamarosan az elsőt. Az inflációs időkben a Hitelbank számos más vállalatához megszerezte a Margit-fürdőt is, és korszerűsítve, immár strandként visszaadta a forgalomnak az uszodát. A családias hangulatú, divatos strand kedvelt és látogatott volt, amíg a város 1925-ben a Nagyerdei Fürdőhöz kapcsolva megnyitotta az első 60x20 méteres medencével a kommunális strandot.

A Margit-fürdő kinti medencéje

Ez az első medence lett a fürdőtelep magva. Eredetileg közvetlenül homokos volt a környéke, csak később betonozták. A kabinsora folytonosan bővült, a fejlődésnek azonban a nagy lökést az adta meg, hogy 1932-ben megfúrták az első hőforrást a Sámsoni úton. A városi közgyűlés február 12-én kimondotta, hogy „a Nagyerdőn fürdőtelepet, a keleti részen pedig olcsóbb népfürdőt kell létesíteni”, és május 3-án már vállalatba is adta a munkálatokat. Akkor létesült a két meleg gyógyvizes medence, 300 új kabin, a nagy közös öltöző s a fedett medence, amiből a terv módosításával fedett uszoda lett, és a tetőn a női napozó. A Kassa úti népfürdő helyéül eredetileg a 35. számú régi sintértelepet tűzték ki, végül is a tüzérlaktanya mellett épült fel 2 és fél katasztrális holdon, egy hideg és egy meleg vizes medencével. Itt problémát jelentett a közlekedés is, mert a villamos-végállomástól a fürdő majd' 400 méterre esett, ezt a kérdést azonban a 6-os villamos vonalának a Köztemetőig történt meghosszabbítása a fürdőzők számára is megoldotta. Valóságos rohammunkával készült el a két strand, ugyanis június 12-én már meg is nyíltak. Pedig különleges akadályok is adódtak, így sok gondot okozott a meleg vizes medencékben meghagyott néhány pompás példány ősi tölgy. Ezek valóban rendkívül mutatósak voltak a kis betonszigeteiken, de minden próbálkozás ellenére sem sikerült őket megvédeni a jódos víz hatásától, kipusztultak. Ez lett a sorsuk a strand vizével táplált csónakázótóba beépített tölgyeknek is.


A két strand létesítésének összes költsége 898 484 pengő 30 fillért tett ki, ami a gazdasági világválság korában igen komoly összeg volt. A strandok azonban már az első esztendőben rentábilisnak bizonyultak, mivel 111 nap alatt 220 000 látogatójuk volt; az ideális környezetű, jól felszerelt nagyerdei strand hamarosan népszerű lett, és a népfürdőnek is kialakult a közönsége. A folytonosan fejlődő nagyerdei strand már a második világháború előtt idegenforgalmi nevezetességgé vált; a propagandája ugyan sohasem volt megfelelő, de a látogatók így is messze földön elterjesztették a hírét. Megérdemelten, hiszen az ősi Nagyerdő gyönyörű fái alatt festőien szép, párját ritkító erdei strand épült ki. A felszabadulás után az eredetileg öt holdnyi területet megsokszorozták, ismét a parkból kiszakított résszel, és új létesítmények egész sorát emelték, köztük a versenyuszodát is. A szerényen indult strand, ahol kezdetben a nők szinte egyenruhaszerűen hordták az egyrészes fekete, egyébként elegáns fürdődresszt, s a férfiaknak rendőrileg tilos volt meztelen felsőtesttel mutatkozniuk, ma a nők bélyegnyi bikinije megszokott, és nem feltűnő a férfiakon a fecske sem.

Kerekestelep megújult strandja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lényegesen kibővült a Szabadság úti strand is, és nem hiába sejtették 100 évvel ezelőtt a város déli részén a vízbőséget, mert a Kerekestelepen fúrt hőforrásnál is strand létesült, gyógyfürdő jelleggel, érdekes színfoltjaként a város peremének – idézi fel Béber László 1971. május 23-i cikke. Azt már mi tesszük hozzá, hogy 1932. november 19-én este 7 órától országos ünnepségek keretében a Pallagi úti fedett uszoda is megnyílt, majd pedig 1982-ben a Látóképi Tófürdő.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 11., vasárnap

Az 1969. január 11-én átadott Bocskai általános iskola

A suli eredeti homlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Dobozi-lakótelep általános iskoláját 1969. január 11-én, szombaton adták át a Munkácsy Mihály utca 4. szám alatt, a víztorony mellett. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az átépítés előtti iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkori, 1969–70-es tanévtől Lakatos János igazgató vezette az iskolát, az átadási ünnepséget pedig Bazsa Ernő igazgatóhelyettes nyitotta meg . A korszerű létesítmény több mint 20 éves problémát oldott meg.

Régi épület a Rakovszkyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új épületegyüttes átadásáig ugyanis mindössze 13 tantermük, 2 napközis és egy gyakorlati foglalkoztatótermük volt. A másnapi HB Napló szerint az új létesítmény építése 12,5 millió forintba került, s a felszerelése 650 ezer forint volt. A komplexumban 350 személyes konyha, központi fűtés, ifjúsági szoba, beépített szekrények és – akkor még egy – tornaterem is helyet kapott. A megvalósítás a szülők, nevelők, tanulók és különböző intézmények kétezer órás társadalmi munkájának is köszönhető.

A 2020-as felújítás után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A típusterv alapján épült, 16 tantermes létesítményben a Pacsirta utcai iskola tanulói és nevelői találtak új otthonra. A Munkácsy Mihály nevét viselő utcában található épület átadása után még a Pacsirta és mai Ótemető utcai egységben is működtek napközik. A testnevelésre szakosított tantervű osztályok is az 1969–70. tanévtől működnek, Debrecenben ugyanis akkor a Bocskai-iskola adta a tornasport bázisát.

A Víztorony utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény híres testnevelő tanára volt mások mellett dr. Kasza Lajosné és Nagy Jenő, valamint mellettük R. Fehér Csaba is. A tanuszodát az 1978–79. tanévben kezdte építeni a HÁÉV. Az ebbe az iskolába egykor járók élményeket őrizhetnek még a felejthetetlen Baranyi házaspárról is, akik az iskola gondnoki teendőit látták el.

Az 1979. X. 19-i uszodaavatás cikke a HB Naplóban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 19., szerda

A nagyerdei fedett uszoda

Debrecen első fedett uszodáját 1932. november 19-én este 7 órától országos ünnepségek keretében nyitották meg a Nagyerdei Vigadó mellett. A különleges atmoszférájú sportlétesítmény sajnos nagyon régóta zárva van, pedig legutóbb 2021 áprilisában bejelentették a felújítását.

Úszásoktatás az 1990-es években. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mélyülő aljú medencét, öltözőket és zuhanyzókat is magában foglaló épületet – Rácz Zoltán debreceni építész leírása szerint – Borsos József tervezte. A pazar uszoda fő jellegzetessége a belső bordás boltozatos tetőzete, aminek ötletét a margitszigeti uszoda adta. Azt egyébként nem kisebb alkotó, mint HajósAlfréd tervezte, és három évvel korábban nyílt meg. A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a fedett uszodát a meglévő régi nagyerdei kád- és gőzfürdő, valamint az 1931-ben épült vasbeton napozó közé ékelték, így a szélessége 17 méter, a teljes vízfelületé pedig 9,7 méter. A medence versenyhossza 33,3 méter. A medenceteret 8,1 méter fesztávolságú, 7,25 méter magas vasbeton boltövek által hordott üreges téglafödémmel fedték, és a teljes uszodát három síkban húzódó födémekkel, bazilikáris megvilágítással látták el.

Az uszoda épületegyüttese. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A medence alacsonyabb szintje a betegek céljait szolgálja, míg a magasabb szint az úszók céljaira épült. Ezt úgy alakították ki, hogy a padokon ülők nyakig vízzel legyenek takarva, míg a másikban például vízipóló közben se lehessen a fenékre állni. E kettős cél kielégítése érdekében 1,1 méter és 1,9 méter mélységű vízállás tetszés szerinti előállítása vált szükségessé, s ezt a megfelelő magasságokban elhelyezett le- és túlfolyók segítségével érték el. A gyógycélokat szolgáló részen 40 fokos víz volt, úszáshoz pedig 26–28 fokosat állítottak elő. 

A főhomlokzat Tulok Ferenc képeslapfotóján

A fedett uszoda medencéje a működése utolsó évtizedeiben már feszített víztükrű volt, és szaunája is működött. Régi teleken a kinti nagy pancsoló és a négyméteres medence is használható volt (még sötétben és hóesésben is), és egy sárga fóliafolyosó vezetett ki hozzájuk a fedettből. A szebb napokat megélt fedett uszoda azonban már évek óta élőhalottként, víz nélkül és úszók nélkül szomorkodik. A hírek szerint ennek műszaki hiba, a víz elfolyása az oka... Nagy kár, hiszen a Zákány utcai városi sportuszoda megnyitása ellenére is nagyon sokan szerettek itt lubickolni, arról már nem is beszélve, hogy mennyi-mennyi gyerek tanulhatott itt úszni. Mellette pedig a Régi Vigadó, az egykori kádas fürdő, valamint a korábbi KTSZ Szolgáltatóház és persze a Nagyerdei Strand található. Helyesebben 2003 óta már nem pont a strand, hanem egy meghagyott parkdarab és az élményfürdő üvegcsarnoka, amit a dögönyözős és a négyméteres medencék helyére építettek. Viszont ehhez is ki lehet menni a régi kádas rész folyosóján is. Patinás fedett uszodánknak nem csak a boltíves mennyezete a jellegzetessége: sokan Rentka László úszásoktató miatt is szeretettel, nosztalgiával gondolnak rá. Ma már ő sincsen velünk, ahogyan a fia sem. A Debrecen lexikon című könyv szerint egyébként a nagyerdei uszoda helyén korábban a híres és szép Dobos-cukrászda állt.

A Pallagi úti emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 20., hétfő

Amikor elkészült a Bocskai-iskola uszodája

 A debreceni Dobozi lakótelepen működő Bocskai általános iskola 2024-ben ötös jubileumot ünnepelhetett: a mai épületegyüttese akkor 55 éve (1969. január 11-én) nyílt meg, emellett 45 esztendeje (1979. október 19-én) avatták fel az uszodáját a város „felszabadulásának” 35. évfordulóján, míg az utcája névadója, Munkácsy Mihály 180 éve született; a Rakovszky utcai előző iskolaépület 110 éves volt, a Bocskai-felkelés pedig akkor 420 éve tört ki.

A nyugati homlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cikkünk tárgyát képező uszodát (mely a víztorony szomszédságában bújik meg) mi is meglátogattuk, s ekkor készítettük a most megosztott felvételeinket. Álljon itt a Napló korabeli beszámolója is, amely szerint a gyerekek már az átadási ünnepség után birtokukba vették a medencét, és játékos vízi bemutatót is előadtak a vendégeknek. Nem mellesleg aznap, 1979. október 19-én az újkerti Barátság parkot is átadták a gyerekeknek.

A keleti fal és az öltözők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:
Az avatás az 1979. X. 20-i Naplóban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. szeptember 12., péntek

Az Újkerti Általános Művelődési Központ

Debrecenben 1981. augusztus 31-én adták át az Újkerti Általános Művelődési Központot. A 138 millió forint értékű beruházás építéséhez évekkel azelőtt kezdtek hozzá, s fokozatosan adták át az intézmény részlegeit: az általános iskolások már a harmadik tanévet kezdték. Ebből az alkalomból a HB Naplóban két héttel később az alábbi értékes beszámoló jelent meg:



„Az újkerti lakótelep felépítésében a tervezők és a kivitelezők szemmel láthatóan igyekeztek hasznosítani a korábban szerzett tapasztalatokat, így a megelőző építkezéseket kísérő sok kritikai észrevétel sem volt hiábavaló. Az új városrész 7500 lakásából 6900 már felépült, s 28 kivételével (ezekben most az építők öltözői, irodái vannak) a hátralevő 600-at is átadják idén. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a lakásokkal immár szinkronban készültek el a kommunális létesítmények is, olykor a lakások beköltözését is sikerült megelőzni, így lesz ez a legújabb, 120 személyes bölcsődével is, aminek az átadása várhatóan ugyancsak megelőzi az utolsó lakások átadását. Ami a kommunális beruházásokat illeti, az Újkert kétségkívül legimpozánsabb létesítménye az augusztus 31-én átadott Újkerti Általános Művelődési Központ, aminek 32 tantermes iskolájához (ide máris kétszer annyi gyerek jár, mint amennyire az épületet tervezték), könyvtárához, kollégiumához (ami 160 kisdiáknak ad otthont), óvodájához, konyhájához, étterméhez, úttörő-, ifjúsági és művelődési házához idén készült el a tornacsarnok és az uszoda. Az Újkerti Általános Művelődési Központ kerítésén belül 9 ezer négyzetméter lett beépítve, 22 ezer négyzetméter pedig a mozgást, a játékot, a levegőzést biztosító szabad terület. A tornacsarnok és uszoda 1500 négyzetméternyi alapterületen épült fel. A városi sportcsarnokkal azonos méretű tornacsarnok négy tornateremmé alakítható.”

A Napló-cikk első része

Érdekesség, hogy a II. emeleten kialakított úttörőmúzeumot már 1981. június 1-jén, az úttörőmozgalom 35. évfordulója alkalmából átadták. Napjainkban az ÚÁMK (ÚNOK) épületegyüttesében többek között középiskola, kollégium, könyvtár, uszoda, valamint közösségi ház működik. Ha meglenne még a gyűjtemény, akkor ma egy szuper retromúzeum sokakat érintő nosztalgikus része is lehetne.

A Napló-cikk második része

Újkerti múltidézéseink sok fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 20., vasárnap

A Hadházi út

2025. július 19-i fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik leghosszabb utcája a Bem teret és a Kassai utat köti össze. A neve értelemszerűen arra utla, hogy Hajdúhadház felé vezet. Ennek az utcának a látványát örökítettük meg 2025. július 19-én a Nyíl utca felől. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2013-as fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hadházi út a rendszerváltás előtt Lefkovits Vilmos baloldali politikus nevét viselte, míg korábban Kis- Hadházi és Hadházi utca is volt a neve. Érinti a Nagyerdő, a Nagyerdőalja és a Szentlászlófalva nevű városrészeket is. A Hadházi út mentén található a Méliusz-könyvtár, a Térey-emlékház (amit a Nyíl utcai könyvtár épületében alakítottak ki), a versenyuszoda, a Hunyadi általános iskola, valamint a Köztemető is. A Hadházi útból nyíló Homok utcát ebben a cikkünkben mutattuk be képekkel és videóval.

2012-es fotó: © Debreceni Képeslapok

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 20., vasárnap

45 éves a Bocskai általános iskola uszodája

A debreceni Dobozi lakótelepen működő Bocskai általános iskola 2024-ben ötös jubileumot ünnepelhet: a mai épületegyüttese 55 éve (1969. január 11-én) nyílt meg, emellett 45 esztendeje (1979. október 19-én) avatták fel az uszodáját a város „felszabadulásának” 35. évfordulóján, míg az utcája névadója, Munkácsy Mihály 180 éve született, ugyanakkor a Rakovszky utcai előző iskolaépület 110 éves, a Bocskai-felkelés pedig 420 éve tört ki.

A nyugati homlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cikkünk tárgyát képező uszodát (mely a víztorony szomszédságában bújik meg) a megnyitása 45. évfordulója alkalmából mi is meglátogattuk, s e vasárnap délután készítettük a most megosztott felvételeinket. Álljon itt a Napló korabeli beszámolója is, amely szerint a gyerekek már az átadási ünnepség után birtokukba vették a medencét, és játékos vízi bemutatót is előadtak a vendégeknek. Nem mellesleg 1979. október 19-én az újkerti Barátság parkot is átadták a gyerekeknek.

A keleti fal és az öltözők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:
Az avatás az 1979. X. 20-i Naplóban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2024. augusztus 28., szerda

A barokk Eger fényűző strandja


Debrecenből az Egerben pompázó strandon „hawaiioztunk” 2024. augusztus 25-én, midőn Noszvajt és a szintén közeli Szilvásváradot is meglátogattuk. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Az egriek és a vendégeik igazán nem panaszkodhatnak a fürdőzési lehetőségek miatt se, hiszen a hatalmas és gyönyörű strandon kívül az ugyancsak méltán híres törökfürdő (lásd lentebb), valamint két káprázatos uszoda is szolgálja a vizek kedvelőit és a sportolókat.


A részlegesen télen is üzemelő strandon fedett medencék is találhatók a kinti medencék mellett. Próbáltuk megszámolni a kintieket, de ez nem könnyű, hiszen valóban igen sok van belőlük: mintegy másfél tucat. Mindenesetre a fenti videónkban és az alábbi montázsban is szereplő barlangfürdős dögönyözős medence egészen lélegzetelállító:

A dögönyözős barlangfürdő. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az egri strandon nemcsak fürdőmedencék, hanem díszmedencék is ámulatba ejtik a vendégeket. Jelesül például a vízi növényes és a teknőcös medence is egyaránt nagy kedvencnek számít itt.

Törökfürdő, banánfák. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett fantasztikusan ötletes, látványos és tágas a gyermekmedence, ugyanakkor szintúgy szuper az úszó- és a csúszdás medence is!

Barlang és teknőctó. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A medencék közti területeket sok-sok gyep és árnyat adó bokor, fa borítja. Az alábbi képpár kupolája alatt pedig kinti medence és benti medence is megbújik...

A második kép kupolája alatt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az említett díszmedencék önálló kertészeti műalkotásokként is brillíroznak!

Barlang és dísztó. Fotók: © Debreceni Képeslapok



A következő képen bemutatott úszó- és csúszdás medencék szintén szerepelnek a fenti videóban.

Úszó- és csúszdamedencék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt, a medencék között különféle szobrok is felfedezhetők. Mi nagy forróságban vendégeskedtünk itt, de a medencék fölötti napvitorlák révén éppúgy található árnyékosabb rész, mint a lomboknak köszönhetően.

A törökfürdő részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kellemes kikapcsolódást és nagyon jó élményeket kívánunk az idelátogató Debrecenieknek is!

Utalás a török korra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bónuszképeinken a gyönyörű Egernek a strandon kívüli nevezetességeiből szolgálunk ízelítővel...

Agria Park és bazilika. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok fotóval:
A püspökség udvara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!