Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kaszanyitzky. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kaszanyitzky. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. augusztus 28., csütörtök

Múltidéző est a Piac utcai Kaszanyitzky-üzletről

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-féle üveg-porcelán üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte.

A messze földön híres kereskedés kirakata

Az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította.

Az épület napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felejthetetlen boltról és a családról Kaszanyitzky András mesél a Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában 2025. szeptember 9-én 17 órától. A részletes eseményleírás idelátogatva olvasható.

A Kaszanyitzky-ház üvegkupolája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A beszélgetés díjtalanul tekinthető meg, azonban a szervezés könnyítése érdekében a házigazdák azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Az összejövetel plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

További kereskedelmi összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 27., hétfő

Az üveg-porcelán Piac utcai Mekkája: a „Kaszanyitzky”

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

A messze földön híres kereskedés kirakata a hőskorban és napjainkban – lásd a következő képen

Az egykori Kaszanyitzky-üzletben az utóbbi években könyvesbolt működött. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

Ebben a korábbi cikkemben a cégalapító dédunokája, (IV.) Kaszanyitzky András zenetanár felidézte azt is, hogy az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította. Ő idős korában gyógyíthatatlan beteg lett, nem akart senkit kitenni a szenvedésének, ezért önkezével vetett véget az életének. Fia, Andor egy vadászaton lett rosszul, és hunyt el 1935-ben. Az ő fia pedig, András volt az, akinek el kellett viselnie az államosítást.

Ez az üzleti dokumentum jól tükrözi a bolt külsejének és készletének pazar színvonalát. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

A Piac utca 57. szám alatti üzlet épületegyüttese ma már csak részben van meg (tervezett bevásárlóközpont-építés miatt megcsonkolták), és könyvesbolt működött benne. (Mellette magasodik a hasonló okból üres, pusztuló Steinfeld-ház, a debreceni Arany ember letakart épülete.)

Kaszanyitzky-emblémás porcelánok fotói, melyeket olvasónktól, Tóth Zoltántól kaptunk. Köszönjük szépen!

A Kaszanyitzky-ház 1852-ben még földszintes, három lakószobás épületként a '48-as tábornok, Bernáth Józsefé volt. Az ott működő Kossuch és Kuhinka Üveggyári lerakatot vásárolta meg Kaszanyitzky Endre, aztán 1874-ben a házat is megvette, és a legkorszerűbb emeletes üzletházzá fejlesztette.

A Kaszanyitzky-ház üvegkupolás részében ma olvasó- és előadóterem van. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

Náluk dolgozni rangot jelentett (itt volt alkalmazott Ady titkos rajongója, Kíváncsi Illi, azaz Varga Ilona is), megbecsülték a munkásokat. Fent ebédlő is volt, a festményes, üvegkupolás terem pedig török dohányzóként funkcionált. A helyiséget az állami tulajdonba vétel után fürdőszobának használták, és bedeszkázták a tetejét.


Sokan emlékezhetnek a család nevére a Simonyi út 31. szám alatti, egykori villájuk miatt is, ahol később a sportorvosi rendelő működött (fotóját lásd a cikk végén). Kaszanyitzky András (1907–1979) a tócóskerti Tüdős-villában lakott 1941-től. A Tócóskerti lakótelep építése miatt 1978. december 21-én el kellett költözniük az Aczél utca 6. szám alól. Az üzlet épületét (nem sokkal a felújítása után) már korábban, 1952-ben kisajátította az állam. Megrázó történetükről itt írtam részletesebben.

A Kaszanyitzky- és a Steinfeld-ház lebontott, de végül ezidáig beépítetlen belső tere. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A családi képek nagy reprodukciói a könyvesboltban is megcsodálhatók. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

2023. szeptember 13., szerda

A Piac utcai „Kaszanyitzky-szellemház” rejtett titkai


Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött a Kaszanyitzky-üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a város érdekében tett önzetlen áldozataiért is kiérdemelte.

A Kaszanyitzky-ház lépcsőháza, amikor könyvesbolt működött itt. Fotók: © Bányai Sándor

Mostani összeállításunkban a fenti friss külső képen kívül belső felvételeket mutatunk az épületről abból az időből, amikor még könyvesbolt működött a falai között. A képeket Kedves Olvasónk, Bányai Sándor bocsátotta rendelkezésünkre.

A Kaszanyitzky-házban a könyvesbolti időkben fotókat is kiállítottak az eredeti tulajdonos családról. Fotók: © Bányai Sándor

A patinás épület napjainkban sajnos lakatlan szellemház, miután nemrég kiköltözött belőle a korábbi könyvkereskedés. És sajnos a ponyvával letakart szomszédos Steinfeld-ház szintén „kísértettanya”.

A Kaszanyitzky-ház emeleti üvegkupolás török dohányzójának üveg- és festményrészletei. Fotók: © Bányai Sándor

Az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította. Az eredetileg földszintes, három lakószobás épületet 1874-ben fejlesztették a legkorszerűbb emeletes üzletházzá. A Piac utca 57. szám alatti üzlet épületegyüttese ma már csak részben van meg, miután egy tervezett bevásárlóközpont-építés miatt megcsonkolták.

A Kaszanyitzky-ház lépcsőházi szobrai közül kettő alkotás. Fotók: © Bányai Sándor

A Kaszanyitzkynál dolgozni rangot jelentett, megbecsülték a munkásokat. Itt volt alkalmazott a híres Varga Ilona is, aki nem más, mint Ady titkos rajongója, Kíváncsi Illi. Fent ebédlő is volt, a festményes, üvegkupolás terem pedig török dohányzóként funkcionált. A helyiséget az állami tulajdonba vétel után fürdőszobának használták, és bedeszkázták a tetejét.

A Kaszanyitzky névre utaló díszítés a lépcsőházban. Fotó: © Bányai Sándor

Köszönjük szépen a képeket és a figyelmet! Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. április 11., kedd

Sírig hű, titkos szerelem Ady iránt

Debrecen egykori, elfeledett nagy szülöttei között van egy olyan, csodálatra méltó nő is, akinek a története annyira bámulatos, hogy külön romantikus nagyregénybe, filmre kívánkozik. Ő volt ugyanis Ady Endrének az a ,,Kíváncsi Illiként" szereplő, titkos rajongója, aki  a hosszú és bensőséges levelezésük ellenére – sohase fedte fel a kilétét még a költőnek se. Amikor pedig ezt a nyilvánosság számára megtette, nem sokkal később elhunyt. Több kérője is volt, de soha nem ment férjhez.

Ilyen volt a Debrecenben tanuló és újságíróskodó, ifjú Ady Endre, akinek 1899-ben, a cívisvárosban jelent meg az első verskötete, melyből a jobb oldali fotón szereplő ,,Kíváncsi Illinek" is küldött. A portrét a lánynak dedikálta, és ma a Debreceni Irodalom Házában csodálható meg. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

– Ötvennyolc évvel ezelőtt szívembe zártam egy drága érzést, s egy kazettába gyűjtöttem össze és rejtegettem ennek az érzésnek drágagyöngyeit. Úgy gondoltam, ez a titkom elkísér a síromig. Most mégis kitárom lelkem lecsukott ablakát, felnyitom a titkokat rejtő kis kazetta zárját, előveszem belőle az én egyetlen, drága, örök Szerelmem, Ady Endre leveleit, emlékeit, és átadom féltve őrzött kincsemet az irodalomtörténetnek, jelezve, hogy: Kíváncsi Illi én vagyok – olvasható a könnyfakasztóan szép vallomás, amelyet 1958-ban jegyzett le Gyurói Nagy Lajos és Kovalovszky Miklós. (Az ezt az elbeszélést is magában foglaló, ötkötetes mű 1961-ben jelent meg, Emlékezések Ady Endréről címmel.)

Illi csodás visszaemlékezése az alábbiak szerint folytatódik. ,,Valahogy így történt: Fiatal lány voltam, s ábrándos leányszívvel úgy éreztem, valami nagyon szépet tartogat számomra a Sors. Úgy éreztem, hogy valami csodálatos kéz kiemel az élet szürkeségéből, föl a magasabb régióba. Lelkem szárnyai megrebbentek, s írogatni kezdtem. Apróbb írásaimból Jázmin álnév alatt küldöttem is a Debreczeni Hírlap szerkesztőségének, amelynek akkor Ady Endre debreceni jogász is munkatársa volt. 
A lapban megjelent versei lelkembe ivódtak. Akaratom ellenére is foglalkoztatni kezdettek. Ady Endre alakja is megjelent előttem. Szép hullámos haja, beszédes nagy szeme s fájdalmas költészete babonásan hatott rám. Nem tudtam szabadulni tőlük. Valamiképp úgy éreztem, hogy lelkemnek bele kell az ő lelkébe kapcsolódni, s ez az a Szépség, amit részemre az élet rejteget. Így íródott meg Kíváncsi levele a Debreczeni Hírlap szerkesztőségéhez: miért olyan szomorú, miért olyan keserű hangú Ady Endre költészete? Persze lelkem legmélyén egy szent sejtelmet éreztem, hogy én mily boldoggá tudnám tenni..."


Ady és a lány között egyre mélyebb hangvételű, bensőséges érzelmekkel teli kapcsolat alakult, amely azonban nem lépett túl a rendszeres levelezés keretein. Ady többször találkozni szeretett volna Illivel, de ő beérte ennyivel, a plátói szerelemmel, s ugyanakkor a csalódástól is óvta magát és az ábrándjait. Féltette az ideálját, hiszen azt is jól tudta, hogy az ifjú tollforgató nem él igazán makulátlan életet. Levelezésüket (melyet így is az izgatott érzelmek tüze fűtötte) naponta koronázta meg azzal, hogy a szemközti szerkesztőségbe tartó Ady Endrét személyesen leshette meg a Piac utcai munkahelye, a Kaszanyitzky-féle üveg- és porcelánkereskedés ablakából.

,,Kiváncsi Illi" híresen szép, legendás munkahelye a Piac utca 57. szám alatt

Ady Endre végül Nagyváradra ment, és bár azután is sok levelet váltottak, már egyre inkább eltávolodtak egymástól Illivel. A lány a városban az első sorból nézte végig a költő egyik előadását, és megvásárolta az 1908-as, friss portréját is. Ez a felvétel a halála után is a hajdúszoboszlói otthona falát díszítette (szecessziós keretbe foglalva) a megannyi Ady-ereklye mellett, melyeket csak 1977-ben fedeztek fel a Déri Múzeum muzeológusai. Ez a páratlan kompozíció is megcsodálható a Debreceni Irodalom Házában. Mi pedig végre eláruljuk, hogy a lélegzetelállító sorsú leány neve: Varga Ilona. 

Ady első kötete, Kiváncsi Illinek dedikálva
Varga Ilona titkáról tehát nem mellékesen csak sok-sok évvel a szerelme, Ady Endre halála után lebbenhetett fel a fátyol, amikor egy evangélikus lelkésznek elmesélte a történetét. Ő győzte meg arról, hogy igen jó szolgálatot tenne az irodalomtörténetnek, ha felfedi a kilétét.

Kovalovszky Miklós, Ady kutatója 1958. augusztus 20-án vette át a fantasztikus ereklyéket: a dedikált Ady-köteteket, fényképeket, leveleket. A relikviákat a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi.

,,Az emlékek őrzője feltárta titkát, kiadta kezéből a kincseket, amivel a mesének és életének is vége lett. Kíváncsi Illi fél évvel később elhunyt" – fogalmaz a Maszol.ro nagyszerű Ady-összeállítása, ahonnan a Varga Ilonát ábrázoló, fenti másolatokat is vettük.
A Debreceni Irodalom Háza – Ady Endrét és Varga Ilonát is bemutató – kiállítása kapcsán végül egy másik, szintén nagyon különleges kincsre is szeretnénk felhívni a figyelmet. Az utolsó fotónkon ugyanis az a régi szekrény látható, amit kedves barátunk családja adományozott az intézménynek. Az ő Mester utca 4. szám alatti, egykori házukban lakott ugyanis 1896-ban Ady Endre, aki többek között ezt a bútort használta náluk. A másik ilyen szekrényük sajnos megsemmisült a II. világháborúban. Gyönyörű múltidéző Ady-históriájuk idekattintva olvasható.

Ezt a szekrényt használta Ady Endre 1896-ban,
a Mester utca 4. szám alatti lakásában. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!