A svéd jótevő, akinek a szobra Debrecenben lelt békére

Debrecen egyik hányatott előéletű szobra a Pallagi úti gyógyszergyár előtti parkban lévő alkotás. A Kígyóölő című kompozíció Raoul Wallenberg (1912. augusztus 4. – 1947. ? ?) svéd diplomatának állít különleges emléket, és Pátzay Pál készítette, aki a Piac utcai felszabadulási emlékműnek is alkotója.

A talapzat felirata. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Szűcs Ernő helytörténeti leírása szerint a mű eredetileg a budapesti Szent István parkban állt volna, és 1949. január 17-én, Wallenberg eltűnésének évfordulóján avatták volna fel. „Erre az alkalomra százával jöttek az egykori üldözöttek, valamint a svéd követség tagjai. Azt kellett azonban tapasztalniuk, hogy a szobor a talapzatával együtt az előző éjszaka eltűnt. Ki adott erre utasítást? Napjainkig nem tudni.” A sérülései miatt restaurált szobrot végül 1953-ban állították fel a mai helyén, azaz a debreceni Pallagi úton, akkor még egyfajta egészségügyi szimbólumként. 

2021 novemberében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kotricz Tünde műlapja szerint az eredeti budapesti avatóünnepség 1949. április 9-én lett volna (tehát nem január 17-én).  A ledöntés és elszállítás közben megsérült alkotást a Fővárosi Képtárba vitték. Abban már mindkét helytörténet-kutató egyetért, hogy a Kígyóölőt 1953-ban adták át Debrecenben, valamint, hogy a mű másolatát 1999-ben leplezték le az eredeti területen, a budapesti Szent István parkban.

1978-as albumban. Kiadó: HBM Tanács, IPK Vállalat

Ez május 2-án délelőtt volt szakadó esőben, s mivel a közelben volt dolgom, a HBN-nek én küldtem fotós tudósítást a fővárosi ünnepségről. A Pallagi úti gyógyszergyár régi nagy szökőkútjánál álló szobor békére lelt, a környezetét szépen rendben tartják. Igaz, különösebb itteni megemlékezésekről ritkán hallani.

Közelkép a férfiaktról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A száműzött Sellő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• A Békás-tó spriccelős ivókútja
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• A Nagyerdőben elásott Sesztina-padok
• Mini Debrecen-szobor a főtéren

Debrecen legmagasabb szökőkútja volt a Pallagi úton

A debreceni Pallagi úti gyógyszergyár előtti parkban álló Wallenberg-emlékműről szóló összeállításunk Facebook-posztjához többen is hozzászóltak. Közülük Erdei Virág arra emlékeztetett, hogy az alkotás közelében, az üzem kerítésén belül régebben volt egy nagy szökőkút. Ez elevenítjük meg az archív képeinken, melyeket a Biogal című 2008-as gyártörténeti albumból repróztunk. Ezeken a fotókon az is kitűnik, hogy a szükőkút a magasságát tekintve Debrecen legnagyobb ilyen létesítménye volt.

A szökőkút és a környezete

A fent említett Facebook-posztunkhoz Katona Krisztián olvasónk a létesítménnyel kapcsolatban leszögezte: „Az nem szökőkút! Bár tényleg úgy néz ki! Hivatalosan vízvisszahűtő. A gépek hűtővizét volt hivatott visszahűteni. De laikus szemnek szökőkútnak tűnhet!”

A főkapu és a szökőkút

A szintén ehhez hozzászóló olvasónk, Nagy Csaba kifejtette azt is, hogy a szökőkút a hűtővízrendszer visszahűtésének a része volt, majd a technológiák fejlődésének köszönhetően a hűtővíz visszahűtésére hatékonyabb módszert vezettek be. Mint rámutatott, ennek következtében a szökőkút kiiktatódott a hűtővíz-recirkulációs technológiából.

A szökőkút napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már tehát nem működő építmény a fentiek ellenére még megvan az eredeti helyén. A víz nélküli medencéket, valamint a – hajót formáló? – tornyát a fenti képen örökítettük meg. Fényes Leó olvasónk egyébkéntazt javasolta: „Ha úgyse használják, akkor tegyék át olyan helyre, ahol jobban szem előtt van és hasznosabb. Pl. a Petőfi térre!” Köszönjük az észrevételeket, Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagyerdőbe telepített gyógyszergyár

Debrecenben a Pallagi úton működő gyógyszergyár a Debreceni Gyógyszergyár és a Hajdúsági Gyógyszergyár 1952-es fúziója, majd a Hajdúsági Gyógyszergyár és a Rex-gyógyszerüzem 1960-as egyesítésével jött létre.

A szobor és a gyár fotója. Fotó: HBM Tanács, IPK Vállalat

A galéria a képre kattintva is megynyitható!

A tablettázóüzem 1968-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A gyógyszergyárat a legenda szerint azért építették a Nagyerdőbe, mert ott jó a levegő.

A szökőkút felülről. Fotó: a Biogal album

Mostani összeállításunk fekete-fehér fotóit a Biogal című albumból repróztuk, melyet Kedves Olvasónk, a könyv készítésében közreműködő Erdőháti Erzsébet bocsátott rendelkezésünkre.

A szökőkút. Fotó: a Biogal című 2008-as albumból reprózva

A Biogal fő profilja a penamecillin (Maripen) előállítása volt.

A drazsírozóüzem 1968-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A gyárat 1995-ben vette meg egy külföldi tulajdonos, és azóta ez a cég üzemelteti, más néven.

A „Kémikusok” a gyárfalon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyógyszergyárhoz kapcsolódó érdekességként a benti szökőkútról itt írtunk, a kint található Wallenberg-emlékmű hihetetlen története pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel.

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára közzététel céljából! 

A gyógyszergyár egykori főkapuja. Fotó: Biogal album

Múltidézéseink debreceni gyárakról sok régi képpel:

• Csapágygyár
• Barnevál
• Húsipari vállalat
• Ruhagyár
• Dohánygyár
• István-gőzmalom
• Kefegyár
• Szalag- és zsinórgyár

A vízvisszahűtő szökőkút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Wallenberg-emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó spriccelős ivókút romjai a Nagyerdőben

A debreceni Nagyerdő 2013-as átépítése előtt a kirándulók kedvelt szomjoltója a régi Békás-tó mellett álló dupla csöves ivókút volt. A megnövelt tó és az átépített park következő évi átadása óta már hiába keressük ezt az öntöttvas szerkezetet. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt Békás-tavi kút párja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lebontott és eltűnt kis kút korábban tavasztól őszig működött, és az is jellemzője volt, hogy folyamatosan bugyogtak a vízsugarak a két függőleges csövéből. Sokan, főként a gyerekek, azért kedvelték, mert ha befogták az egyik csövét, akkor a másikból magas(abb)ra lövellt a víz. Az pedig kellemesen hideg és ízletes volt. A kút helyett ma több helyen is vannak erdei szomjoltóink, de azok krómozottak, egyágúak, nyomógombosak, és lefelé folyik belőlük a víz.

A 2013-ban eltüntetett ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokan tapasztalhatták, illetve emlékezhetnek arra is, hogy a Békás-tó mellől eltűnt spriccelős kútnak van egy párja is a Nagyerdei Víztorony mellett, a klinikák felől, de az szegény össze van törve már, és emberemlékezet óta nem működik. Utolsó képeinken ismét ezt, a Pallagi úti szociális otthonnal szemközt található relikviát, mementót idézzük meg a mai állapotával és 1957-ből, amikor még jó volt. Ildomos lenne legalább ezt megjavítani, és ismét üzemeltetni – nagyon sokan örülnének neki!

A Pallagi úti kút romja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1957-es fotó: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben

KLTE, Új élet parki ABC, pöttyös ház, a lezárt Vörös Hadsereg útja... – Debrecen 1969-es retro képeken

Debrecen 1969-es életére csodálkozhatunk rá azokon a lélegzetelállító retro felvételeken, amiket a Fortepan debreceni kollekciója tett közzé. Az első képen a Kossuth Lajos Tudományegyetem előtti medencés park akkori arca, valamint a még óra nélküli templom elevenedik meg, a következőn pedig a Pallagi úti szociális otthon főkapuja.

A Pallagi úti szociális otthon főkapuja 1969-ben. Fotó: Fortepan / Főfotó

A gyógyszergyár közelében működő intézmény napjainkban arról is „nevezetes”, hogy már alig van valami a Nagyerdei körúti falát díszítő sgraffitoból.

A Pallagi úti szociális otthon főhomlokzata 1969-ben. Fotó: Fortepan / Főfotó

A fenti képen az idősek háza teljes főhomlokzata tárul föl, aztán pedig átruccanunk az Ibolya utcai iskola és bolt környékére, az Új élet parkba.

Az Ibolya utca az ABC-nél és az általános iskolánál 1969-ben. Fotó: Fortepan / VÁTI

A lakótelep felvételein az 1960-as évek jellegzetes járművei is felismerhetők. De láthatjuk azt is, hogy eredetileg milyen volt a híres pöttyös ház:

Az Új élet parki pöttyös ház 1969-ben. Fotó: Fortepan / Főfotó

Innen már az 1969-es belvárosba látogatunk, ahol is egyebek mellett a már Zsolnay-szökőkút nélküli főtér fogad minket. A Nagytemplomtól jobbra a Hungária Film- és Kamaraszínház is feltűnik.

A Kossuth tér 1969-ben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor

A következő kép tanűsága szerint akkoriban a Vörös Hadsereg útján óriási munkák zajlottak a vármegyeháza (1969-ben úttörőház) előtt: középre helyezték a villamosok síneit.

Villamospálya-építés a Vörös Hadsereg útján, 1969-ben. Fotó: Fortepan / Szács Lóránd

Válogatásunkból a tanácsházát, azaz a mai Régi Városházát se hagyjuk ki.

A Tanácsháza a Vörös Hadsereg útján, 1970-ben. Fotó: Fortepan / Főfotó

A közelben fogadta az árusokat és a vevőket a Rákóczi utcai piac.

A Rákóczi utcai piac 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Összeállításunkban még Holló László festőművész – mai tócóskerti piachoz közeli – otthonához is ellátogatunk, akit akkor kerti napfürdőzés és olvasgatás közben kapott lencsevégre a fotóművész. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Az Egyetem tér és a Kossuth Lajos Tudományegyetem 1969-ben (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Holló László festőművész a tócóskerti otthonánál, 1969-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A Nagyerdőbe épült gyógyszergyár: a Biogal

Debrecenben a Pallagi úton működő gyógyszergyár a Debreceni Gyógyszergyár és a Hajdúsági Gyógyszergyár 1952-es fúziója, majd a Hajdúsági Gyógyszergyár és a Rex-gyógyszerüzem 1960-as egyesítésével jött létre.

A szobor és a gyár fotója a Hajdú-Bihar című, 1978-as albumban. Kiadó: HBM Tanács, IPK Vállalat

A galéria a képre kattintva is megynyitható!

A tablettázóüzem 1968-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A gyógyszergyárat a legenda szerint azért építették a Nagyerdőbe, mert ott jó a levegő.

A szökőkút látványa anno a finomfeldolgozó tetejéről. Fotó: a Biogal című 2008-as albumból reprózva

Mostani összeállításunk fekete-fehér fotóit a Biogal című albumból repróztuk, melyet Kedves Olvasónk, a könyv készítésében közreműködő Erdőháti Erzsébet bocsátott rendelkezésünkre.

A még működő szökőkút és a környezete lentről megörökítve. Fotó: a Biogal című 2008-as albumból reprózva

A Biogal fő profilja a penamecillin (Maripen) előállítása volt.

A drazsírozóüzem 1968-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A gyárat 1995-ben vette meg egy külföldi tulajdonos, és azóta ez a cég üzemelteti, más néven.

Laborcz Ferenc 1964-es alkotása, a „Kémikusok” a gyár homlokzatán. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A gyógyszergyárhoz kapcsolódó érdekességként a benti szökőkútról itt írtunk, a kint található Wallenberg-emlékmű hihetetlen története pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel.

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára közzététel céljából! 

A gyógyszergyár egykori főkapuja, a kép jobb szélén a szökőkúttal. Fotó: a Biogal című 2008-as albumból reprózva

Múltidézéseink debreceni gyárakról sok régi képpel:

• Csapágygyár
• Barnevál
• Ruhagyár
• Dohánygyár
• Kefegyár

A gyógyszergyár egykori vízvisszahűtő szökőkútja. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A gyógyszergyár melletti Wallenberg-emlékmű. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok