Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megszüntetés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megszüntetés. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. április 23., szerda

Múltidéző vetítés a régi Zsolnay-szökőkútról (1960–65)

Debrecen legendás hajdani szökőkútjának, a főtéri Zsolnay-szökőkút rövid létének történetéről hangzik el vetített képes előadás az újkerti könyvtárban 2025. április 28-án 14 órától.



A díjtalan múltidéző program érdekessége, hogy az érdeklődők az egykori oázis környezetének változásait is megismerhetik, akárcsak azt, hogy hol van most a híres kerámiagyűrű, és hogy mi lett a debreceni vizes látványosság vidéki párjaival. Az összejövetel Facebook-eseménye itt tekinthető meg további tudnivalókkal. A 65 éve átadott vidámparkról szóló május 13-i, szintén ingyenes beszélgetés előzetese idelátogatva olvasható. Jó időutazást Mindenkinek!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. április 3., csütörtök

A rövid életű Zsolnay-szökőkút Debrecen főterén



Debrecenben 1960 áprilisa és 1965 augusztusa között egy különleges Zsolnay-szökőkút színesítette a belvárost az Aranybika előtt. A park íves, nagy gyepszőnyegében két medence volt, köztük pedig vidám, dekoratív zuhatag is elbűvölte a korzózókat és a villamosra várókat. Az attrakciót 1960. április 3-án este avatta fel Barta Károly, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Akkor adták át a felszabadulás tiszteletére Debrecenben a Petőfi téri szökőkutat is.

Még kerámia nélkül. Fotó: FNYV 23. Telep, 1960

A korabeli sajtóhír felidézi: a Nagytemplom előtti park szökőkútját a vízügyi igazgatóság, a Titász és a Debreceni Vízművek készítette. „A tervezés munkájáért Szilágyi Lajost és Zalánffy Lászlót, az elektromossági és színtechnikai tervezésért pedig Molnár L. Jánost, Rácz Sándort és Kiss Imrét illeti dicséret. Minden elismerést megérdemelnek ezenfelül a két vállalat dolgozói, akik közül sokan társadalmi munka formájában vették ki részüket a szökőkút elkészítésében.”
Csodálatos volt! Fotó: Bakonyi Béla, 1962

A kompozíció a következő esztendőben, Debrecen mezővárosi címének 600. évfordulója alkalmából kapta meg a híres Zsolnay-kerámiás burkolatát (Török János szobrász-keramikus alkotását), amit szocialista realista életképek díszítenek a munka, a tanulás és a szórakozás pillanatait ábrázolva a korszak jellegzetes stílusában.

A Cartographia 1965-ös térképleporellójában

A szökőkút sokak visszaemlékezése szerint sajnos zavarta az Aranybika lakóit a zenéje miatt. Ugyanakkor a Napló 1965. július 11-én már arról írt, hogy 1967-re megújul a Vörös Hadsereg útja, ahol a déli főgyűjtő csatorna építése zajlott akkoriban. Onnan építették tovább a Hatvan utca, Bethlen utca, Tanácsköztársaság útján a Március 21. térig.

Egy igazi oázis. Fotó: Bakonyi Béla, 1962

A szökőkutat mindezek miatt 1965 augusztusában megszüntették, és megkezdődött az elbontása. A cél azonban az volt, hogy ne sérüljön, és később máshol is felállítható legyen.

A díszpark 1962-ben. Fotó: Horváth Zoltán

A szökőkút megmaradt kerámiagyűrűje kalandos úton, egy szeméttelepen is eltöltött időszak után került az egyik helyi pártszervezet Széchenyi utcai székházának parkjába. Ott a gondnok kékre festette, és a gyűrű háborítatlanul feküdt úgy, évtizedekig. A 2023 áprilisi ottjártunkkor azonban már nem volt ott.

Mindenhol zöld... Fotó: Bakonyi Béla, 1963

A Kossuth tér és a környéke 2001 óta sétálóövezet, és immár két szökőkútja van. Az átadás előtt néhány napig az Aranybika Hotel előtti medencét díszítette a Sellő szobor, amit eltávolítottak, majd tíz évvel később végül Nyíracsád főterén állítottak fel. Érdekesség továbbá, hogy a debreceni Zsolnay-szökőkútnak volt egy párja Pécs–Tettyén. Ott 2009-ben bontották le a szökőkutat, Török János és Bolgár Edit szobrász-keramikus alkotását. Azt, hogy hova került a debreceni szökőkút kávája a Széchenyiről, és hol van egy másik párja is, ebben a cikkünkben írtuk meg.

Tettye, Bolgár Edit alkotása. Fotó: KAKV


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. március 31., hétfő

Ma 55 éve álltak szolgálatba a pallagi villamosokat is helyettesítő Ikarusok

A Debrecen Városi Tanács 1969 nyarán jóváhagyta azt a tervet, amely a villamosszárnyvonalak fokozatos megszüntetését irányozta elő. Ez alapján az első lépésként 1970. április 1-jén leállították a Pallagig közlekedő 3-as, 12-es, valamint az Auguszta-szanatóriumig közlekedő 7-es járatokat. A Napló 1970. március 6-i cikke tudatta azt is, hogy a forgalmat autóbuszok bonyolítják le majd.

1970. március 31. Fotó: Helytörténeti Fotótár
 
Ennek érdekében 1970. március 31-én a Tóthfalusi téri ünnepségen átadták a debreceni 6. számú Autóközlekedési Vállalatnak azt a 25 Ikarus autóbuszt, amik Debrecen tömegközlekedésének fejlesztése jegyében voltak hivatottak gazdagítani a vállalat autóbusz-állományát. Az ünnepélyes alkalmon az autóbuszokon kívül 15 Warszawa Volán taxit is átvettek a cég és a város képviselői. (A kép hátterében az épülő Dollárház.) A fenti archív kép forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.


A járatok megszüntetésének szükségessége kapcsán a megkérdezett illetékesek elmondták: Amikor a debreceni villamosok – a századforduló után – megindultak, a város lakossága alig haladta meg a 80 ezret. Ma már Debrecenben csaknem 160 ezren élnek, az ezredfordulóra pedig – előreláthatóan – 300 ezerre nő a lélekszám. A villamosvonalak a felújított 1-es kivételével korszerűtlenek. A pallagi vonalat 1970-ben fel kellett volna újítani, mivel már nem volt biztonságos. A 6 kilométeres szakasz teljes rekonstrukciója 7–8 millió forintba került volna, de csak néhány évre oldotta volna meg a gondot. Dönteni kellett tehát, hogy hosszú távon milyen megoldás látszik korszerűnek és gazdaságosnak. A döntést a cikkben nyilatkozók szerint több éves vizsgálódás előzte meg. Az mindenképpen világos volt, hogy a pallagi és szanatóriumi vonalon második vágány építése nem lett volna gazdaságos. Másként pedig a teljesítőképesség növelése nem volt megoldható, nem beszélve arról, hogy az óránkénti járatsűrűség messze elmaradt az igények mögött. Az újsághír közölte azt is, hogy a villamosforgalom 55 százaléka az 1-es vonalon bonyolódott le, míg a pallagi és a szanatóriumi két vonalra csupán 5 százalék esett. Az utazási sebesség pedig óránként 18 kilométer, ami a legjobb indulattal sem nevezhető igazi, városi tömegközlekedési eszköznek. A pallagi vonalon naponta 113 diák utazott a középiskoláig, s rajtuk kívül a bérletes utasok száma 28 volt. Természetesen ennél jóval több az esetenként utazók száma. A Biogal Gyógyszergyár dolgozói közül 380-an utaztak bérlettel. A két vonalon a napi utasforgalom 1800–2000-re tehető. (Debrecen összes villamosain utazóké pedig eléri a napi 110–120 ezret.) Arra a kérdésre, hogy miként helyettesítik a villamosokat, kifejtették: az Autóközlekedési Vállalat autóbuszokkal bonyolítja le a forgalmat. A buszok a klinikáktól Pallagig közlekednek (13-as jelzéssel), így a menetidő majdnem felére csökken. A buszok az addigi egy órával szemben félóránként közlekednek majd – jelezték a szakemberek –, az eddigi 10-es autóbusz vonalát pedig meghosszabbítják a szanatóriumig. Ugyanakkor két autóbuszjárat is indult április 1-jén, s ezek az útvonalak az igényeknek megfelelően alakultak ki: a 12-es jelzésű a Nagyállomástól a Biogalig megy, a másik (a 16-os járat) autóbuszai a Hajnal utcától közlekednek a gyógyszergyárig – vetítette előre a cikk, így folytatva: azok tehát, akik például a Dobozi-lakótelep környékéről a Nagyerdőre, a klinikákra akarnak menni, nem kell előbb a központba utazniuk, hanem felényi idővel eljutnak úticéljukhoz. De hasonló az előnyük a Kisállomás környékén lakóknak is. Az új tarifákról ez jelent meg: Az autóbusz kényelmesebb, gyorsabb, de sajnos drágább is, mint a villamos. A jeggyel utazóknak a duplája, vagyis 1 forint helyett 2 forint lesz a tarifa. Az egyvonalas buszbérlet a 25 forintos villamosbérlettel szemben 50 forint egy hónapra. Az összvonalas bérlet ára havi 80 forint. Nagyon sokan lesznek olyanok – főleg a külsőségekben lakók –, akik az új járatok bekapcsolódása révén költségemelkedés nélkül, majdnem felényi idő alatt jutnak el a gyógyszergyárba, a Nagyerdőre és környékére. Végül a cikkben bejelentették: az Autóközlekedési Vállalat április 1-től 7 új Ikarus 66 típusú buszt állít forgalomba, melyekben 80 utas fér el. 

Az 1970. március 6-i és április 1-i cikkek

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. március 7., péntek

55 éve, a pallagi és a szanatóriumi tuják leállításával vette kezdetét a villamosvonalak felszámolása

A Debrecen Városi Tanács 1969 nyarán jóváhagyta azt a tervet, amely a villamosszárnyvonalak fokozatos megszüntetését irányozta elő. Ez alapján az első lépésként 1970. április 1-jén leállították a Pallagig közlekedő 3-as, 12-es, valamint az Auguszta-szanatóriumig közlekedő 7-es járatokat. A Napló 1970. március 6-i cikke tudatta azt is, hogy a forgalmat autóbuszok bonyolítják le majd.


A járatok megszüntetésének szükségessége kapcsán a megkérdezett illetékesek elmondták: Amikor a debreceni villamosok – a századforduló után – megindultak, a város lakossága alig haladta meg a 80 ezret. Ma már Debrecenben csaknem 160 ezren élnek, az ezredfordulóra pedig – előreláthatóan – 300 ezerre nő a lélekszám. A villamosvonalak a felújított 1-es kivételével korszerűtlenek. A pallagi vonalat 1970-ben fel kellett volna újítani, mivel már nem volt biztonságos. A 6 kilométeres szakasz teljes rekonstrukciója 7–8 millió forintba került volna, de csak néhány évre oldotta volna meg a gondot. Dönteni kellett tehát, hogy hosszú távon milyen megoldás látszik korszerűnek és gazdaságosnak. A döntést a cikkben nyilatkozók szerint több éves vizsgálódás előzte meg. Az mindenképpen világos volt, hogy a pallagi és szanatóriumi vonalon második vágány építése nem lett volna gazdaságos. Másként pedig a teljesítőképesség növelése nem volt megoldható, nem beszélve arról, hogy az óránkénti járatsűrűség messze elmaradt az igények mögött. Az újsághír közölte azt is, hogy a villamosforgalom 55 százaléka az 1-es vonalon bonyolódott le, míg a pallagi és a szanatóriumi két vonalra csupán 5 százalék esett. Az utazási sebesség pedig óránként 18 kilométer, ami a legjobb indulattal sem nevezhető igazi, városi tömegközlekedési eszköznek. A pallagi vonalon naponta 113 diák utazott a középiskoláig, s rajtuk kívül a bérletes utasok száma 28 volt. Természetesen ennél jóval több az esetenként utazók száma. A Biogal Gyógyszergyár dolgozói közül 380-an utaztak bérlettel. A két vonalon a napi utasforgalom 1800–2000-re tehető. (Debrecen összes villamosain utazóké pedig eléri a napi 110–120 ezret.) Arra a kérdésre, hogy miként helyettesítik a villamosokat, kifejtették: az Autóközlekedési Vállalat autóbuszokkal bonyolítja le a forgalmat. A buszok a klinikáktól Pallagig közlekednek (13-as jelzéssel), így a menetidő majdnem felére csökken. A buszok az addigi egy órával szemben félóránként közlekednek majd – jelezték a szakemberek –, az eddigi 10-es autóbusz vonalát pedig meghosszabbítják a szanatóriumig. Ugyanakkor két autóbuszjárat is indult április 1-jén, s ezek az útvonalak az igényeknek megfelelően alakultak ki: a 12-es jelzésű a Nagyállomástól a Biogalig megy, a másik (a 16-os járat) autóbuszai a Hajnal utcától közlekednek a gyógyszergyárig – vetítette előre a cikk, így folytatva: azok tehát, akik például a Dobozi-lakótelep környékéről a Nagyerdőre, a klinikákra akarnak menni, nem kell előbb a központba utazniuk, hanem felényi idővel eljutnak úticéljukhoz. De hasonló az előnyük a Kisállomás környékén lakóknak is. Az új tarifákról ez jelent meg: Az autóbusz kényelmesebb, gyorsabb, de sajnos drágább is, mint a villamos. A jeggyel utazóknak a duplája, vagyis 1 forint helyett 2 forint lesz a tarifa. Az egyvonalas buszbérlet a 25 forintos villamosbérlettel szemben 50 forint egy hónapra. Az összvonalas bérlet ára havi 80 forint. Nagyon sokan lesznek olyanok – főleg a külsőségekben lakók –, akik az új járatok bekapcsolódása révén költségemelkedés nélkül, majdnem felényi idő alatt jutnak el a gyógyszergyárba, a Nagyerdőre és környékére. Végül a cikkben bejelentették: az Autóközlekedési Vállalat április 1-től 7 új Ikarus 66 típusú buszt állít forgalomba, melyekben 80 utas fér el. 

Az 1970. március 6-i és április 1-i cikkek

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. szeptember 30., hétfő

Utazás a síneken Nyulasig: volt egyszer egy 5-ös tuja

Debrecen egyik legendás villamosjárata, az 5-ös villamos 1973. szeptember 30-án közlekedett utoljára. Ebben az összeállításunkban erre  a vonalra emlékezünk sok régi képpel. A Régifotók.hu alábbi képmásolatán például az látható, amikor az 1911-es villamosítás előtt (és után is, mivel a postapalota 1931-es) még gőzvonat járt a Hatvan utcai 5-ös pályán:

Gőzvonat a Hatvan utcán. Fotós: Ismeretlen

Az 5-ös villamosok az Aranybika Szálló (később a Hatvan utca) és Nyulas között közlekedtek. Az első vonalszakasz az Aranybika és a Baromfivásártér között működött, eleinte lóvontatással.

Hatvan utca, 1932. Fotó: Fp / Flanek-Falvay-Kováts

Később ezt bővítették a Böszörményi úton át Nyulasig, a villamosítás pedig itt is 1911-ben történt meg.

Vörös Hadsereg útja,1959. Fotó: Képzőműv. Alap Kiadóv.

A Wikipedia szerint az 1920–30-as években volt egy 5A-s is, ami a Hortobágy Malomig járt.

Vörös Hadsereg útja, 1961. Fotó: Járai

1906 és 1950 között a Baromfivásártér és Nyulas közötti szakaszát a Debrecen–Nyírbátori HÉV is használta. Nyulasi szakaszán túl egy nem villamosított vágánykapcsolata volt a későbbi 7-es villamoshoz (itt közlekedett a HÉV).


A fenti képen a Pesti utcai villamosmegálló látható a Hortobágy Malomnál, dr. Barcsay László felvételén. A fotómásolatot a Bihari Múzeumtól kaptuk. A következő kép a Pesti utca túlsó felét mutatja az 5-ös villamossal, és Pecze János töltötte fel a Facebook-oldalunkra.

Az alábbi felvételen a Segner téri megálló, majd az 5-ös villamos kitérője elevenedik meg, amelyik a Böszörményi út és a József Attila utca kereszteződésénél volt. Ezt a képmásolatot, valamint a Hatvan utcai végállomást visszaadó nyitóképünket a Nosztalgia és történelem című oldal közölte.

Ikerkocsi a Segner téren. Fotó: Villamosok.hu

Kitérő a József A. utcánál. F.: Nosztalgia és történelem

Az 1973. szeptember 30-án megszüntetett 5-ös villamosok helyett a 28-as autóbuszokat állították forgalomba.

Ikerkocsi a Nyulasi végállomáson, 1971-ben. Fotó: villamosok.hu


Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

Nyitóképünk teljes méretben. F.: Nosztalgia és történelem

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Bika 5-ös villamossal. Fotó: Járai

2023. szeptember 28., csütörtök

Az 1973 szeptember végén megszűnt 5-ös villamos

Debrecen egyik legendás villamosjárata, az 5-ös villamos 1973. szeptember 30-án közlekedett utoljára. Ebben az összeállításunkban erre  a vonalra emlékezünk sok régi képpel. A Régifotók.hu alábbi képmásolatán például az látható, amikor az 1911-es villamosítás előtt (és után is, mivel a postapalota 1931-es) még gőzvonat járt a Hatvan utcai 5-ös pályán:

Gőzvonat a Hatvan utcán, az 1931-ben átadott postapalotánál. Fotó: Ismeretlen Szerző, Régifotók.hu

Az 5-ös villamosok az Aranybika Szálló (később a Hatvan utca) és Nyulas között közlekedtek. Az első vonalszakasz az Aranybika és a Baromfivásártér között működött, eleinte lóvontatással.

Ötös villamos a Hatvan utca 6. szám előtt, 1932-ben. Fotó: Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts

Később ezt bővítették a Böszörményi úton át Nyulasig, a villamosítás pedig itt is 1911-ben történt meg.

A Vörös Hadsereg útja látképe 1959-ben az Aranybikánál, 5-ös villamosokkal. Fotó: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

A Vörös Hadsereg útja látképe 1961-ben az Aranybikánál, 5-ös villamosokkal. Fotó: Járai

A Wikipédia leírása szerint az 1920–30-as években létezett egy 5A-s vonal is, ami a Hortobágy Malomig közlekedett. 1906 és 1950 között a Baromfivásártér és Nyulas közötti szakaszát a Debrecen–Nyírbátori HÉV is használta. Nyulasi szakaszán túl egy nem villamosított vágánykapcsolata volt a későbbi 7-es villamoshoz (itt közlekedett a HÉV).


A fenti képen a Pesti utcai villamosmegálló látható a Hortobágy Malomnál, dr. Barcsay László felvételén. A fotómásolatot a Bihari Múzeumtól kaptuk. A következő kép a Pesti utca túlsó felét mutatja az 5-ös villamossal, és Pecze János töltötte fel a Facebook-oldalunkra.

Az alábbi felvételen a Segner téri megálló, majd az 5-ös villamos kitérője elevenedik meg, amelyik a Böszörményi út és a József Attila utca kereszteződésénél volt. Ezt a képmásolatot, valamint a Hatvan utcai végállomást visszaadó nyitóképünket a Szocializmus hagyatéka (új nevén: Nosztalgia és történelem) című oldal közölte.

Ikerkocsis 5-ös villamos a Segner téren, az 1960-as évek végén. Fotó: Villamosok.hu

Az egykori 5-ös villamosok Böszörményi úti kitérője a József Attila utcánál. Képforrás: Szocializmus hagyatéka

Az 1973. szeptember 30-án megszüntetett 5-ös villamosok helyett a 28-as autóbuszokat állították forgalomba.

Ikerkocsis 5-ös villamos a Nyulasi végállomáson, 1971-ben. Fotó: Villamosok.hu


Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

Az egykori 5-ös villamosok előbb a Bikától, majd a Hatvan utcáról indultak. Képforrás: Szocializmus hagyatéka

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vörös Hadsereg útja 1961-ben az Aranybikánál, 5-ös villamossal. Fotó: Járai

2020. október 11., vasárnap

Erdei mementók: öntöttvaskút és téglavilla

Debrecen megszüntetett értékei közé tartozik a bal oldali fotón látható, egykori kút is, ami a Nagyerdei körút és a Pallagi út sarkán található. Olvasóink között van, aki még ivott belőle. Volt egy párja is a Békás-tónál, de azt a parkerdő 2014-ben befejezett átépítésekor eltüntették. Pedig jó volt a vize, és hőség idején spriccelő gyerekjátéknak is kiváló volt.

Szuper volt, mégse kell. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagy-nagy szomorúság a Békás-tó melletti Medgyessy sétányon lévő, két régi városi villa állapota is. Az 1. és a 3. szám alatti épületek évek óta üresek, de a tervek ellenére eddig még se felújítás nem történt, se új lakók, bérlők nem költöztek be. Sürgető lenne mindkettő, hiszen egyre kétségbeejtőbb állapotban leledzenek.

A borostyán a saját testével védelmezi a kiüríttetett lakot. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

És bizony 2013 óta az Oláh Gábor utcai koripálya is egy régi kedves emlék csupán. Fotó: © Debreceni Képeslapok