A Batthyány-sarki ház, ahol Petőfiék pajtája állt

Debrecen egyik legszebb lakóháza a Szent Anna és a Batthyány utca sarkán tör büszkén a magasba. Az 1926–1927-ben épített palota helyén korábban az az épület állt, ahol színészként Arany János és Petőfi Sándor is fellépett. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Az újonnan átadott társasház (bal felső kép), valamint a II. világháborús sérülései... 

A 2022-ben már 95 éves, gyönyörű épület nem sokkal az elkészülte után, 1944-ben máris súlyos károkat szenvedett a szőnyegbombázások következtében – igaz, korántsem akkorát, mint amilyen veszteség érte a Nagyállomás környékét és az utcaoldal többi épületét a Piac utca vonaláig. A fenti összeállítás archív képeinek eredetijei az egyetemi könyvtárnak, valamint az aktív posztolónk V. Pákozdi Károly Zoltán gyűjteményeinek a részei. (Folytatás a fotó alatt...)

A lenyűgöző társasház és az egykori Ludas Matyi Presszó napjainkban. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A hétszintes lakóház megvalósítását egyébként annak idején élénk vita övezte, hiszen nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel azt, hogy egy ily nagy tömböt emeljenek az óvárosias környezetbe (jóllehet, a Szent Anna templom már csaknem 200 éve ott állt akkor). A cizellált homlokzatokat az építés évszámai mellett ma is Debrecen-címer és csodás kovácsoltvas-kompozíciók ékesítik.

A Szent Anna utca a Batthyány-sarki bérpalotával, a piarista gimnázium felől. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

Sőt, emléktábla örökítette meg a Csokonai Színház előtti időszakot, amikor a palota helyén lévő házban színházi előadásokat tartottak – méghozzá Arany János és Petőfi Sándor szereplésével! Akkor még nem Batthyány utca, hanem Harmincados köz volt az utca neve, azelőtt pedig Kis-Varga.

Ezt a beszédes, szép és nagyon fontos emléktáblánkat is a ,,Béke 19." iskolának köszönhetjük. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szent Anna utca a Batthyány-sarki bérpalotával, a piarista gimnázium felől. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

A ma százöt éve meggyilkolt Tisza István miniszterelnök és az Egyetem téri szobrának viszontagságos története

A Debreceni Egyetem alapítójának, a cívisváros egykori diákjának, gróf Tisza Istvánnak a szobra immár az oktatási intézmény főépülete előtt áll: az alkotást ide helyezték át, és avatták fel ünnepélyesen 2016. október 31-én. Az idevezető út azonban korántsem volt ennyire egyszerű.

Az Egyetem téri végső helyén felállított Tisza-szobor leleplezése 2016. október 31-én. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A néhai miniszterelnököt (1861. április 22. – 1918. október 31.) ábrázoló bronzalakot az a Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette, aki később a budapesti Szabadság-szobrot is megalkotta. A mű 1926. október 26-tól eredetileg az orvostudományi egyetem központi palotája előtt volt, s 1945 áprilisában diákok döntötték le. Aztán a Déri Múzeumban őrizték az ezredfordulóig, amikor az akkori tevékeny városvédő egyesület kezdeményezésére kerülhetett vissza a Nagyerdei körútra.

Balról: a szobrot 1926-ban Klebelsberg Kunó miniszter avatta fel. Jobb felső sarok: Ferenc József és Tisza István.
Jobbra lent: Gróf Tisza István szobra 1945-ig állt az orvospalota előtt

Ez azonban továbbra is csupán ideiglenes hely volt, mivel az igazi szándék már a kezdetekkor is az volt, hogy a merényletben elhunyt gróf Tisza István szobra az egész egyetem főépülete előtt álljon. Ez a főépület 1932-ben készült el, tehát 14 évvel később, mint az orvosegyetemi palota.

A Tisza-szobor koszorúzása amikor még az orvospalota előtt állt (nyitóképünk teljes méretben)

Kilencven év után azonban a kompozíció – amit Győrfi Lajos restaurált – a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére immár az őt megillető téren tekint le az utókor emberére.

(Összeállításunk archív képeit az újraavatás előtti konferencia fotótárlatán repróztuk.)

Gróf Tisza István szobra nemzeti lobogóval letakarva az Egyetem téren, a 2016. október 31-i újraavatás előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A palota, hol Petőfi pajtája állt

Debrecen egyik legszebb lakóháza a Szent Anna és a Batthyány utca sarkán tör büszkén a magasba. Az 1926–1927-ben épített palota helyén korábban az az épület állt, ahol színészként Arany János és Petőfi Sándor is fellépett. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Az újonnan átadott társasház (bal felső kép), valamint a II. világháborús sérülései... 

A 2022-ben már 95 éves, gyönyörű épület nem sokkal az elkészülte után, 1944-ben máris súlyos károkat szenvedett a szőnyegbombázások következtében – igaz, korántsem akkorát, mint amilyen veszteség érte a Nagyállomás környékét és az utcaoldal többi épületét a Piac utca vonaláig. A fenti összeállítás archív képeinek eredetijei az egyetemi könyvtárnak, valamint az aktív posztolónk V. Pákozdi Károly Zoltán gyűjteményeinek a részei. (Folytatás a fotó alatt...)

A lenyűgöző társasház és az egykori Ludas Matyi Presszó napjainkban. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A hétszintes lakóház megvalósítását egyébként annak idején élénk vita övezte, hiszen nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel azt, hogy egy ily nagy tömböt emeljenek az óvárosias környezetbe (jóllehet, a Szent Anna templom már csaknem 200 éve ott állt akkor). A cizellált homlokzatokat az építés évszámai mellett ma is Debrecen-címer és csodás kovácsoltvas-kompozíciók ékesítik.

A Szent Anna utca a Batthyány-sarki bérpalotával, a piarista gimnázium felől. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

Sőt, emléktábla örökítette meg a Csokonai Színház előtti időszakot, amikor a palota helyén lévő házban színházi előadásokat tartottak – méghozzá Arany János és Petőfi Sándor szereplésével! Akkor még nem Batthyány utca, hanem Harmincados köz volt az utca neve, azelőtt pedig Kis-Varga.

Ezt a beszédes, szép és nagyon fontos emléktáblánkat is a ,,Béke 19." iskolának köszönhetjük. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szent Anna utca a Batthyány-sarki bérpalotával, a piarista gimnázium felől. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

Békebeli idők míves szódásszifonja

Debrecenben több szikvízüzem is működött az 1800-as évek végétől. Akkoriban még gyönyörű üvegekbe töltötték az innivalót, és hasonlóképpen mívesek voltak a nyomófejek is.

A most bemutatott remekművünkben Szliuka István forgalmazta a buborékos vizét, amit a ,,Hortobágyi Szikvizüzem Debreczen"-ben állított elő. Maga a csodás szifon egy budapesti műhelyben készült (sajnos a neve olvashatatlan), és szerepel rajta a dátum is: 1926. Mennyivel másabb volt kánikula idején ilyenből spriccolgatni az itókát! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csatos üvegek is művésziek születtek anno... Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A ma 105 éve meggyilkolt Tisza István miniszterelnök és az Egyetem téri szobrának viszontagságos története

A Debreceni Egyetem alapítójának, a cívisváros egykori diákjának, gróf Tisza Istvánnak a szobra immár az oktatási intézmény főépülete előtt áll: az alkotást ide helyezték át, és avatták fel ünnepélyesen 2016. október 31-én.

A néhai miniszterelnököt (1861. április 22. – 1918. október 31.) ábrázoló bronzalakot Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. A mű 1926. október 26-tól eredetileg az orvostudományi egyetem központi palotája előtt volt, s 1945 áprilisában diákok döntötték le. Aztán a Déri Múzeumban őrizték az ezredfordulóig, amikor a városvédő egyesület kezdeményezésére kerülhetett vissza a Nagyerdei körútra. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Balról: a szobrot 1926-ban Klebelsberg Kunó miniszter avatta fel. Jobb felső sarok: Ferenc József és Tisza István. Jobbra lent: Gróf Tisza István szobra 1945-ig állt az orvospalota előtt

Ez azonban továbbra is csupán ideiglenes hely volt, mivel az igazi szándék már a kezdetekkor is az volt, hogy a merényletben elhunyt gróf Tisza István szobra az egész egyetem főépülete előtt álljon. Ez a főépület 1932-ben készült el, tehát 14 évvel később, mint az orvosi.

Kilencven év után azonban a kompozíció – amit Győrfi Lajos restaurált – a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére immár az őt megillető téren tekint le az utókor emberére. (A fenti archív képeket az avatás előtti konferencia tárlatán repróztuk.)

A kompozíció 1933-ban. A másolatot Kenyeres Ilona küldte
a családi archívumukból. Fotó: Tóth Gyula

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Gróf Tisza István szobra nemzeti lobogóval letakarva az Egyetem téren,
a 2016. október 31-i újraavatás előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok