Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagytemplom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagytemplom. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 19., vasárnap

130 éves a magyar képeslapkiadás


A Debrecenben is nagy múltra visszatekintő képeslapok 2025-ben nemzetközi szinten már a 155. éves jubileumot tudhatták magukénak. Itthon pedig a Magyar Posta 1896-ban, a május 2. és október 31. közötti Millenniumi Kiállítás alkalmával hozott forgalomba először képes levelezőlapot, méghozzá színes kivitelben. A sorozat a magyar történelem emlékeit eleveníti meg.


Anno a nemzetközi 100. évforduló alkalmából 1970. július 12-én a Napló is szép megemlékezést közölt, ezt alább mutatjuk be. Előtte még hadd utaljunk arra, hogy az első képes levelezőlap a francia–porosz háború idején látott napvilágot: 1870. július 16-án, a német mozgósítás napján August Schwarz oldenburgi könyvkereskedő az Észak-Német Posta Unió által forgalmazott postai levelezőlap címzési oldalának bal alsó sarkába egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta.


A „Háromszék” cikke azt is felidézi, hogy az újdonság gyorsan népszerű lett, ám az eleinte eltérő formátumú és méretű lapok kézbesítése és a változó díjszabás sok problémát okozott. A Postaügyi Világunió 1878-ban szabványosította az üdvözlőlapok méretét, és találta fel az egységes díjszabást. Innen számítják a képeslapok megszületését.


Az ünnep tiszteletére mi most Debrecen 1900-as évek eleji arcát idézzük meg korabeli képeslapokkal, melyek másolatait Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük a gyönyörű felvételeket! A Kossuth utca környékéről például a fentieken kívül is több kópiát kaptunk, íme még egy:

A gyűjtő a régi Piac utcáról is bőséges mennyiségű felvételt osztott meg az olvasóinkkal.


A képeket nézegetve az Aranybika Hotel, valamint a Steinfeld-ház körüli élet is megelevenedik, sőt, a főutcán masírozó lovas katonákat is felfedezhetünk.



Az alábbi üdvözlőkártyán a Bika és a Hatvan utca közötti épületsor is feltárul, amit 1973-ban bontottak le, és felejthetetlen üzletek, sőt sporttelep is működött ott. A helyén ma a hotel új szárnya és az egykori Unió Áruház tömbje magasodik.



A régi Hal köz után a kereskedelmi akadémia palotájában is gyönyörködhetünk.


A Csáthy Kiadót ebben az összeállításunkban mutattuk be.


A hajdani képeslapok a hagymakupolás Kistemplomot is megőrizték.



A következő két képeslapmásolaton a mai Piac utca 77. szám környéke elevenedik meg.



A képeken a mai Petőfi tér környékének 100 évvel ezelőtti arcában is gyönyörködhetünk, felidézve többek között a törvényszék (és csillagbörtön), továbbá a Deák utcai nagy zsinagóga történetét.



A kiadványok a belvároson túli Debrecent is bemutatják, például a 2026-ban 120 éves bábaképezdét, valamint a mai Dobozi-lakótelep körzetét is a Demkével.



A következő képünkön a toronysisakos Kistemplomról látható egy páratlan képeslap. Végül az ígért Napló-cikket osztjuk meg. Boldog születésnapot!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 14., kedd

A Nagytemplom melletti aluljáró (1979—1986)

Debrecenben a hajdani Kálvin téri gyalogos-aluljárót 1979. január 5-én adták át a halálkanyarnál. A megnyitásról szóló Napló-tudósításban Kovács István, a Debrecen Megyei Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztályának csoportvezetője az alábbiakat mondta el:

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Az aluljáró építése 1977 közepén kezdődött, s a munkálatok közben sokan feltették a kérdést, hogy miért éppen ide terveztek gyalogos-aluljárót elsőként Debrecenben, amikor a városközpontban a Kálvin térinél nagyobb gyalogos- és járműforgalmú csomópont is található. A Kálvin téri aluljáró előretekintő beruházásnak számít, ugyanis az igazi rendeltetésének csak akkor felel meg, ha végérvényesen átrendezik a Kálvin teretMai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az aluljáró maradéka (24.11.07.)  Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cikk kifejtette továbbá, hogy az aluljáró a rendezési tervnek megfelelően a jövőben a nagyszámú gyalogosforgalom számára zavartalan közlekedési lehetőséget biztosít. Természetesen baleset-biztonsági okok is közrejátszottak abban, hogy végül is ide került Debrecen első aluljárója. A Közmű- és Mélyépítő Vállalat generál kivitelezésében elkészült aluljáró (ami mintegy 5 és félmillió forintba került) teljes hossza 44 méter, szélessége 5 méter, 25 lépcső vezet le az aluljáróba, melynek padozata csúszásmentes gumiból készült. Óránként egyszerre 8 ezren közlekedhetnek az új létesítményben — ismertette az 1979. január 10-i beszámoló. A helyet azonban sajnos alig használták az emberek, sokan ugyanis ebbe az aluljáróba is lusták voltak lemenni, majd ismét lépcsőzni. Közben az is szárnyra kapott, hogy az aluljáró miatt megrepedtek a Nagytemplom falai.

A Nagytemplom előtti lépcső. Fotó: HBN

Aztán 1986. július 14-én a következő sajtóhír jelent meg: Ma építési munkálatok kezdődnek Debrecenben, a Nagytemplom körül: lebontják az aluljáró korlátait, majd lefedik az aluljárót. Mint dr. Debreczeni Ferenc, a Debrecen Megyei Városi Tanács elnökhelyettese elmondotta, a tanács és a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetői megkülönböztetett felelősséget éreznek a Nagytemplom sorsáért, hiszen az építészeti remekmű nemcsak egyházi kegyhely, hanem a magyar történelem egyik legimpozánsabb emlékhelye is. Ettől a gondolattól vezérelve 1986. január 30-án megállapodás született, figyelembe véve a sokoldalú szakértői véleményeket, hogy a Nagytemplom körül kiépített romkertben öt méter hosszú szakaszon az alapot ellennyomással látják el. Bár jelenleg a templom állapota nem ítélhető szilárdsági, stabilitási szempontból veszélyesnek, a fenti intézkedés mégis szükséges, hogy lehetősége se merüljön fel a templom állékonysága csökkenésének. Ez azt jelenti, hogy a Református Kollégium felé eső oldalon a kőtárat betemetik, mert az hosszabb távon esetleg veszélyeztetné a templom állagát, stabilitását. Az egyház kegyeleti okokra hivatkozva kérte az aluljáró megszüntetését. A kérésnek a városi tanács helyt ad, így az aluljárót lezárják, a korlátokat lebontják, vasbeton panellel befedik és aszfaltozzák. Megállapodás született abban is, hogy a Romkertet a podeszttel összekötő rézsű letaposott részén a tanács lépcsőt építtet.

Az új aluljáró belseje. Fotó: HBN

A cikk hangsúlyozza: a Romkert továbbra is megmarad. A városi tanács feladatának érzi, hogy megkülönböztetett figyelemmel gondoskodjék a Nagytemplom és környéke, a Romkert és az Emlékkert rendjéről, tisztaságáról. A munkálatok legkésőbb augusztus 25-ig befejeződnek. A városi tanács meg van győződve arról, hogy a templom sorsa minden debreceni lakó, hívő és nem hívő számára egyaránt fontos, és reméli, hogy ezzel a megoldással, amely a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetőségével a legteljesebb egyetértésben született, a templom biztonsága miatt egyetért.

U. i.: Radnai Pál városi főépítész a Napló 1990. március 5-i cikkében az aluljáróval kapcsolatban leszögezte: a templom nem az aluljáró miatt repedt meg. Az jól van ott, ahol van. Most ugyan le van zárva, de ha szükség lesz rá, újra meg lehet nyitni. Az aluljárót azóta sem nyitották meg, csak az üzletház felőli lépcsője használható Pázmándi Antal kerámiafalánál, ahol pinceüzletek működnek. A végső megoldást a belvárosi sétálóövezet kialakítása jelentette.

A Petőfi téri aluljárót '84.X. 24-én adták át

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 13., hétfő

Enigma az ősi kapukon

Debrecenben bóklászva nemcsak az épületeket érdemes közelebbről szemügyre venni, hanem a kapuikat és a zárjaikat is: némelyik kifejezetten különleges, sőt „titkos üzenet” is megjelenik rajta!

Az Árpád téri református templom kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tudtad, hogy az Árpád Téri Református Templom kilincse halformájú? Ezen a tenyérbeillő, sima remekművön ráadásul szövegek is találhatók. Az enigma a következő: IXΘYΣ. Ami pedig azt jelenti, hogy hal, s ez a megkeresztelt embernek is szimbóluma. Ha pedig a „hal” betűit kezdőbetűkként alkalmazzuk, akkor máris megkapjuk a kereszténység egyik alapmondatát: ΙΗΣΟΥΣ ΧΡΙΣΤΟΣ ΘΕΟΥ ΥΙΟΣ ΣΩΤΗΡ – magyarul azt, hogy Jézus Krisztus, Isten fia, Megváltó. Mindez azért szerepel a kapun, mert Jézus így szól a Bibliában: „Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál.” Kedves Olvasónk, Dobos Piroska hozzászólásából azt is tudjuk, hogy a kilincset az édesapja, Dobos Lajos készítette. A hal farkán az ő monogramja látható.

A Piac utcai Generali-ház kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonlóan talányos és pazar kilincs sárgállik a Generali (eredetileg Csanak) Házon is, a Piac és az Arany János utcák sarkán. Ezen az ékességen – utalva a velencei kötődésre és a város védőszentjére – egy tekintélyt parancsoló oroszlán szegezi szúrós szemét a betérőkre. A mancsával nyitott könyvet tart, annak lapjaira pedig ez vagyon írva: Pax tibi Marce, evangelista meus. Azaz: Béke neked, Márk, én evangélistám. Azt mondják, szerencséje lesz annak, ki e kilincset megérinti! De örülhet az is, aki felfedezi a Nagytemplom míves kapuinak fantasztikus zárjait és kilincseit! Ezek az ódon szerkezetek ugyanis valósággal tobzódnak a szimbólumokban. Fentről lefelé sorakozik rajtuk egy-egy angyal, oroszlán, sas, csillag és ember, s ezek Máté, Márk, Lukács és János előtt tisztelegnek. A Nagytemplom kapui azonban kétszárnyúak, tehát mindegyiken párban pompáznak ezek az aranyozott csodák. Sőt, a Nagytemplomnak nem csak egy kapuja van. Így tehát annyiszor kettő angyal, oroszlán stb. övezi, mint amennyi helyen ki-be léphetünk rajta. Hogy pontosan mennyi is? Legyen ez egy kis cserkészfeladvány: számolja meg, aki arra jár! (További csodás zárak ebben az összeállításunkban.)

A Nagytemplom kapuinak kilincsei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 11., csütörtök

Az 1802. június 11-i debreceni nagy tűzvész


Debrecenben gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része, valamint például Csokonai Vitéz Mihály szülőháza is. Ezt örökítette meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fent látható „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal. Reprodukciók, fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az András-templom és Verestorony Zoltai Lajos festményén

1802. június 11-én a lángok egy pálinkafőző disznóóljában csaptak fel. Akkor már hetek óta óriási hőség volt, s az erős szél olyan gyorsan továbbvitte a lángokat, hogy alig 5 óra alatt 1500–2000 épületet pusztított el. Az ugyancsak megsemmisült Nagytemplom (András-templom) mellett a Verestorony nevű hangtorony állt, ahol a Rákóczi-harang szolgált. Az 5600 kilogrammos harang a faállvány égése miatt lezuhant. Ezt vízzel locsolták, ám a hirtelen hőtágulás miatt megrepedt, és elvesztette a hangját.

A Rákóczi-harangból kivágott címer a Kollégium tárlatán

A város lakói akkor még többnyire náddal fedett, fából készített viskókat építettek (ráadásul sűrűn egymás mellé), tehát elég volt egy szikra, és a tűz gyorsan terjedhetett.

 A régi Kollégium, Gáborjáni Szabó Kálmán freskója

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diáktűzoltóknak köszönhetően jött létre, elsőként Magyarországon. Ha tűz ütött ki, félreverték a harangokat, és riasztották a főbírót. A tűz irányát nappal vörös zászlóval, éjjel lámpával jelezték a templom tornyából. Minden utcában volt őrház, ami kutakkal és tűzoltó eszközökkel (vízipuska, vödör, létra, bot, horog) rendelkezett.

A régi Kollégium, Kallós Kálmán főiskolai rajztanár rajzán

Igenám, de a város sokszor küzdött vízhiánnyal. A tűz terjedését emiatt gyakran a veszélyeztetett házak tetejének lebontásával próbálták megállítani. Erre szolgált a kollégiumi diákok kis- és nagybotja, a gerundium is, melyek hét-, illetve nyolckilósak. Tűzoltófecskendőt, machinát először 1764-ben szereztek be, amiket a Református Kollégium melletti Machináriumban tárolták.


Az 1802. évi nagy tűzvész után a város vezetői fontos tűzmegelőzési javaslatot dolgoztak ki, és előírták a téglaépítkezést is. Péchy Mihály javaslatára téglavető helyeket jelöltek ki (lásd: Tégláskert), emellett a túlzsúfoltság megszüntetését szolgáló városrendezést is végeztek.

Régi lovas szerkocsi a Böszörményi úti laktanya előtt

Kapcsolódó anyagaink sok fotóval:
Gáborjáni Szabó Kálmán: Könyvtármentés 1802


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 29., péntek

Rejtjelek a Nagytemplom legtetején

A Nagytemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen fő ékességének különlegességei közül most egyet emelünk ki: a nyugati toronyzászlóban – 60 méteres magasban – olvasható S betűk mibenlétét. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A nyugati torony zászlója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt nem nehéz kitalálni, hogy a fénylő csillag alatti csúcsdíszben valószínűleg monogram rejtőzik. Ez így is van, és azt is eláruljuk, hogy a két „S” valójában Simonffy Sámuel (1754–1821) emlékét hirdeti. Ő egy vagyonos posztókereskedőnk volt, aki a Református Kollégiumban ügyvédi oklevelet szerzett , s hosszú a sora azoknak a tisztségeinek, amelyeket viselt a cívisváros érdekében. Azt azonban mindenképpen leírjuk, hogy 21 éven át Debrecen főbírója is volt, és hathatós erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a Kollégium, a Nagytemplom és az Ispotály építéséhez.

Simonffy emlékei. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor az eklézsia kurátoraként 1804. január 29-én felhatalmazták a Nagytemplom újjáépítésének vezetésére. Hosszú, kitartó küzdelmet kellett folytatnia ennek során – mígnem a gyülekezeti hely már csak a halála után valósulhatott meg teljesen. A  megyei levéltár leírása szerint hittestvérei az érdemeit azzal ismerték el, hogy a még az életében elkészült nyugati torony gombzászlajában az ő monogramjával (S S) emelték az égbe, s örökítették meg a nevét. Simonffy Sámuel egyébként a mai Széchenyi utca 10. szám alatti barokk házban lakott, s ez azóta is áll; emlékét tábla is őrzi az 1770 körül emelt falakon. Érdemes felpillantani a Nagytemplom keleti tornyára is! Annak a zászlójában a templomépítés teljes befejezésének éve olvasható: 1827. A tornyokat 2026. május 28-án is fotóztuk, és sajnálattal állapítottuk meg, hogy a keleti zászló le van törve. Az alábbi képen még a helyén volt. (A Nagytemplom kapuinak enigmáit pedig ebben az összeállításunkban mutattuk be, azt pedig, hogy milyen volt, amikor a számlap rongálódott meg, idelátogatva idézhetik fel.)
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 3., vasárnap

Kossuth Lajos főtéri szobra Debrecenben

Debrecen a Kossuth Lajos iránti tiszteletét az 1914. május 3-án leleplezett főtéri szoborcsoporttal is kifejezte. A Nagytemplom előtt álló kompozíció azért is kimagasló, mert hat bronzalak alkotja.

Kossuth Lajos szobra (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinóban hunyt el élete 92. évében. Az őt is ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotta. Szemből nézve a művet, balról Szacsvay Imre, az Országgyűlés jegyzője és a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője látható, mellette a főrendiház másodelnöke, báró Perényi Zsigmond szobra. Mögöttük Könyves Tóth Mihály tábori lelkész bronzalakja áll. Jobbról egy anya és a tőle búcsúzó honvéd öltenek testet.

A Kossuth-szoborcsoport avatása 1914-ben. Fotó: Déri Múzeum

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 14., kedd

A debreceni trónfosztás és Függetlenségi Nyilatkozat

A debreceni Országgyűlés Kossuth Lajos vezetésével 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. 1849. április 19-én ezt a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásával erősítették meg. A kinyomtatott dokumentum és tartalma a lenti fotónkon tanulmányozható. Képünkön Kossuth Lajos és a képviselők a Református Kollégium Oratóriumában egy ottani freskón, melyet Gáborjáni Szabó Kálmán készített):

A trónfosztás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés a Református Kollégium Oratóriumában ülésezett, de a trónfosztást a Nagytemplomban jelentették be közfelkiáltással, egyfajta népünnepély keretében. A Függetlenségi Nyilatkozat egyebek mellett kimondta:
Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik, s ezen egész status területi egység eloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.

Kossuth Lajos ülőhelyének kis réz emléktáblája a Református Kollégium Oratóriumában: 

Itt ült Kossuth. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Függetlenségi Nyilatkozat. Fotó: © Debreceni Képeslapok