Debreceni Képeslapok: egyetem

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyetem. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 12., vasárnap

A legbizarrabb debreceni szobor

Debrecenben az egyetem kémiai tömbje előtt fénylik egy sokágú, amorf fémtest. A Köztérkép szakportál szerint ez egy szobor, amit Segesdi György készített 1972-ben Térplasztika címmel.

A kompozíciót 2026. július 11-én tanulmányoztuk közelebbről, s ekkor készítettük róla a most megosztott felvételeket is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szeretjük a szobrokat, ám ebben az esetben csak találgatni tudunk például abban a tekintetben, hogy ez a valami mitől szobor, mit akar kifejezni, és miért van kiállítva ennyire kiemelt helyen több mint 50 éve.

Sajnálattal és értetlenül vagyunk kénytelenek megfogalmazni azt is, hogy ez a valami, ami még rendes címet se kapott (talán nem véletlenül), nemcsak meghökkentő, hanem balesetveszélyes is.

Több helyen ugyanis hosszú hegyes részek állnak ki belőle éppen kb. emberi fejmagasságban – lásd a képeken. Remélhetőleg ezek még senkinek sem okoztak sérülést.

Mindenesetre esetleg érdemesebb lett volna a Professzor című szobrot itt felállítani annak idején, mivel azt gyakran veszik körbe autók, itt pedig zavartalanabbul tekinthetne az egyetemi polgárokra. Evidens, hogy a Térplasztikát pedig kevésbé kiemelt helyre kellene vagy kellett volna tenni, ha már valakik szerint mindenképpen közszemlére méltónak tekinthető.

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. július 11., szombat

Hogyan kaphatott toronyórákat az egyetemi templom végül csak ötven évvel az átadását követően?

Az egyetemi templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Egyetem templomát Borsos József tervezte, és 1942-ben szentelték fel. A gyülekezeti hely egyik érdekessége az, hogy a tornyán kialakított órahelyekbe csak a templom átadását követő 50 év elteltével kerültek órák. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A templom újonnan. Fotó: Fortepan / Tordai György

Ez a 35 évvel ezelőtti diáknapokon indult egyik diákpártnak köszönhető! A kezdeményező fiatalok nagyszerű története a kép alatt olvasható.

A templom főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A toronyórák históriáját Kedves Olvasónk, Tóth Zsolt írta le nekünk: „1989-ben pártot alapítottunk arra, hogy óra kerülhessen a toronyba, Torony Párt néven. Igaz, az egyetemi napok alatt ezt a célt nem sikerült elérnünk, de a gyűjtésünkből, az egyetem felajánlásából és toronyórás cég felajánlásából megszületett az óra (talán '92-ben). Én voltam az ötletgazda és a párt szóvivője, a pártelnök Zsótér Zsolt, a hangulatért Korbel Péter volt a felelős. Zsótér és én vegyész, Korbel angol–magyar szakos volt (és így is végeztünk), de számos vegyész, kémiaszakos és bölcsész segítette a pártot. Sajnos a diákrektor-választást nem nyertük meg, de az idő minket igazolt” – fogalmazott Tóth Zsolt.

A főkapu címere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2026. május 15., péntek

A Debreceni Egyetem 1932. május 15-én átadott főépülete

Az egyetemi főépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legszebb palotája a Debreceni Egyetem főépülete a Nagyerdőnél. A tudományok fellegvárát Korb Flóris tervezte, és 1932. május 15-én nyílt meg. Az unideb.hu cikke szerint az eseményen a kormányzót Petry Pál, a kormányt Szily Kálmán államtitkár képviselte. Vendégként megjelent az ünnepélyen gróf Klebelsberg Kunó nyugalmazott kultuszminiszter is, akinek jelentős szerepe volt a központi épület kivitelezésében. Fotók, videók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A neobarokk stílusú létesítményben működő intézmény Tisza István, majd Kossuth Lajos nevét viselte, a mai nevét pedig a 2000-es felsőoktatási integráció nyomán kapta.

Az Egyetem tér 1967-ben. Fotó: Tulok Ferenc

Az előtte elterülő, prédikátorszobros franciakert – mint oly sok minden a cívisvárosban – elsősorban Borsos József zsenialitását dicséri. Az Egyetem téri park kettős medencéje eredetileg vízeséses tükörtó volt, és szobrok, szökőkút csak 1964, illetve 1965 óta vannak itt.

Hiszen ma már nem a sziklakoszorúkból törnek elő a sugarak, és sajnos az esti színes reflektorok sincsenek meg – lásd a fenti múltidéző válogatásunk szép képein.

Díszablak az aulában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fotók: Bakonyi Béla, Csobaji Előd, Fényes Tamás, Hapák József, helytörténeti fotótár, Horváth Zoltán, Jármai Béla, Képzőművészeti Kiadó, Lukács Tihamér, „Panoráma”, Papp Jenő, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás, Wikipédia. Videónk a 90 éves egyetemről és a dísztérről itt látható.

A főépület előcsarnoka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

DBKL

2026. május 8., péntek

Volt egyszer egy Nagyerdő (II.)

Debrecen parkerdejének 2014 nyarára történt meg a második legnagyobb átalakítása. Ezáltal új arculata lett, és sok régi helyét is megszüntették. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Immár új stadion szolgálja a futballt és a virágkarneválokat, ám atlétikai és motorversenyzői része nincs. Elbontották a Csónakázó-tavat és az Újvigadót is, s a helyükre mélygarázst és „vízi ködszínházat” építettek. A Békás-tavat megnagyobbították, leszerelték a régi fahidat, s felújították a szabadtéri színpadot és a következő évre a víztornyot is. Ma már hiába keressük például a fagylaltosbódét, a spriccelős ivókutat és a kosárlabdapályát.

A régi stadion kapuja az állatkertnél

Vannak viszont új szökőkutak s járhatatlan zúzott kővel borított szürkeségek is. Régóta üresen állnak a Rózsakert Vendéglő és a nyári tábor területei, s egyre romosabbak a Medgyessy sétány kiürített villái... – az alábbi válogatásban a csendes elmélkedés jegyében azt mutatjuk meg, hogy pár éve milyen volt az erdő. Mára lett Székelyek parkja is, ahol nagy ünnepségen zászlót állítottak. Felemás a kép. Eltűntek a békák, és csónakázni sincs hol. Lebontották a strandot, 2020 nyarára újat építettek, és szálloda is szerepelt a tervek között. A XX. század eleji Nagyerdőnk képei idekattintva csodálhatók meg...

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. április 10., péntek

A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya 125 éves története

A Debreceni Egyetem Kassai Úti Campusának épületegyüttese eredetileg nem oktatási célokat szolgált, hanem a Vimos Huszárlaktanyának épült immár 125 esztendővel ezelőtt.

Az egyik pavilon napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megyeri-Pálffy Zoltán leírása szerint a munkálatok 1898 őszén kezdődtek, és 1899 végéig tartottak. Az építkezés költségeit a város állta, amelyhez ún. nagykölcsönt vett fel.

A képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük!

„A lovassági laktanya főbejáratát a Hadházi (ország)útra, a mai Kassai útra nyitották meg, s erre a tengelyre szimmetrikusan helyezkedtek el az épületek jobbra, illetve balra egyaránt. A főtengelyben az ún. törzsépület helyezkedett el, amelyet korabeli képeslapokon Tiszti kaszinóként is neveztek.”

A képeslapot V. Pákozdi Zoltán Károlynak köszönjük!

Megtudható a leírásból az is, hogy az alakulótér törzsépülettel átelleni oldalán helyezkedtek el a lovardák. „A Vilmos huszárlaktanyában két-két nyitott, valamint fedett lovardát építettek. A fedett lovardák között a földszintes markotányos- és fürdőépület állt.” Ez ma az Egyetem Kancelláriájának III. sz. épülete (amit a Campuson csak laposnak hívnak). A lovardák közül egy maradt meg, és felújítva, átépítve egyebek között szórakozó-, konferencia és kulturális helyként működik.

Az egykori kaszinóépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A II. világháború után a laktanya neve Bocskai-könyvtár cikke szerint Gábor Áron volt, s a szovjetek az 1950-es években vették birtokukba a műemlék jellegű épületeit. Ma a Debreceni Egyetem intézményei találhatók itt. Velük szemközt pedig a régi szép tisztviselőtelep terül el, amit itt mutattunk be.

A képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük!

A campuson működik a jogi és államtudományi kar, a népegészségügyi kar, valamint könyvtár, diákszállók és a Lovarda is. A mindezek között elterülő – Zöld hullám nevű – parkot 2012-ben adták át, akárcsak az informatikai kar épületét.

Egykori kapuszolgálati épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem mellékes adalék még, hogy a Laktanya előtti úton, a Hadházin (Szabadság útján) járt a legendás hatos villamos 1911. március 16. és 1971. május 31. között. A kaszárnya mellett, a mai Főnix Aréna helyén pedig a felejthetetlen kisfürdő és a Szikla Presszó szolgálta a kikapcsolódni vágyókat.

A Zöld hullám park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. március 13., péntek

A mesés Nagyerdő és a felejthetetlen strand

Debrecen zöldövezetében a Nagyerdei Strand és a környéke az 1990-es évek elejéig ragyogott igazán.

Nagyon sok – hazai és külföldi – turista kapcsolódott ki itt a helyi családok mellett, így ennek köszönhetően igen szép képeslapok is őrzik ezt a csodás időszakot. Íme a vidámpark Li-2-es gépe:

A vidámpark Li2-es gépe. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

2014-re új köntöst kapott a terület, hiszen az önkormányzat – a kultúrpark kivételével – átépíttette a parkerdőt, a Békás-tavat, a szabadtéri színpadot és a stadiont is. Mindemellett megszűnt a csónakázó-tó, s a helyén immár mélygarázs és „vízi ködszínház” található. 2020 nyarán átadták az új strandot is, erről itt található képes összeállításunk.

A Pallagi úti strandépületek. Fotó: Tulok Ferenc

Az Egyetem tér és a fürdőkapu egykori díszkivilágítása, valamint a régi vidámpark mellett további lenyűgöző példát is tudunk mutatni képeslapjaink segítségével a közelmúlt strandjára és erdejére!

A debreceni Nagyerdei Strand pancsoló- és ugrómedencéi a tejivóhoz vezető „diadalívvel”, az 1960-as évek végén. Az átjárókapu boglyaformája és klinkertéglás burkolata egyértelműen a korabeli főépítészünk, Borsos József munkásságát hirdeti. Ezt az építményt is lerombolták 2002-ben, az élményfürdő létrehozásakor. Fotó: Horváth Zoltán.

A debreceni Nagyerdei Strand termálvizes medencéje az 1970-es években, az akkor még megvolt fűzfás napozószigetekkel. Megjegyzem, kissé furcsa, hogy itt még pirosas a víztorony kupolája, a következő képen viszont már patinásan zöld. Fotó: Tulok Ferenc.

A debreceni Nagyerdei Strand még osztott pancsolómedencéje a csónakázó-tó felőli oldalon, az 1960-as években. Fotó: Bakonyi.

A strand hullám- és gyermekmedencéi az 1960-as évek végén. Még megvan a csúszda, a bal oldalon pedig az akkor népszerű Sicc díszíti a falat. Gyerekkoromban a legmenőbb fickók a csúszdát tartó gépház tetőkorlátjára álltak, és úgy ugrottak fejest a vízbe... Fotó: Csobaji Előd.

És íme a strand kimeríthetetlen témaköréhez még egy felvétel. A klinikák felőli öltözőépület (1971) mögötti parkot mutatja, ami akkor még tiszta és gondozott volt. A multikomplex épületben büfé, fodrászat és mozi is működött, a tetején pedig zuhanyzós napozó és persze kilátó. Fotó: Horváth.

A strandra egyébként két helyen mehetett be a közönség: a csónakázó és a klinikák felől. Nekem az előbbiről vannak lapjaim, és ezek azért is érdekesek, mert a ma már sajnos nem működő fedett uszoda épülete és a régi KTSZ Szolgáltató Ház is látható rajtuk. A homlokzaton pedig négy nyelven tudatták a neonfeliratok, hogy a Debreceni Nagyerdő Gyógyfürdőnél vagyunk. Mindkét kártyát Tulok Ferenc fotózta az 1970-es években.

A nagyerdei Békás-tó Debrecenben, az 1970-es évek végén. Pazar „őserdő” és még kis fahíd fogadta a látogatókat!

Egyikőtök megfogalmazása szerint ide azért is volt jó kijönni, mert olyan volt, mintha elmentünk volna a városból... Fotó: Csobaji Előd.

A debreceni nagyerdei Újvigadó és csónakázó-tó esti fényei. Mindkettőt 2013/14-ben bontatta le az önkormányzat, s a helyükre mélygarázs és „vízi ködszínház” épült. Fotó: Csobaji Előd.

Egyetem tér, 1963. Fotó: Csobaji Előd

Debrecenben a XX. század második felében már csak három strand működött: a Nagyerdei mellett a Szabadság, valamint a Kerekestelepi fogadta a kikapcsolódókat. A Szabadságot 2001-ben lerombolták, a helyén áll a Főnix Csarnok (ugyanakkor a városhatáron kívüli Látóképnél tófürdő nyílt 1982-ben). A három strandot a Debreceni Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat üzemeltette az 1990-es évekig, és erről a birodalmáról a lenti szuper térképes képeslapot is megjelentette.

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

DBKL

2026. február 22., vasárnap

Így közlekedtünk Debrecenben az 1960-as években

Debrecenben 50–60 évvel ezelőtt a villamosok és a kerékpárok, meg persze a gyaloglás voltak a fő helyi közlekedési eszközök. Autó még akkor is nagyon kevés volt, ugyanakkor lovas szekerek is poroszkáltak az utakon (ezek a járművek 1961 óta ki vannak tiltva a belvárosból, pl. a lócitromok miatt). A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Kirándulóbuszok az Aranybika Hotelnél, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Összeállításunkban a Fortepan debreceni kollekciójából válogatunk. A fenti képeken a Vörös Hadsereg és a Dimitrov utca sarkának jelenete látható, aztán pedig az Aranybika előtti turistabuszok.

A Vörös Hadsereg útja páratlan oldalának forgalma a Simonffy-saroknál, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A következő felvétel a korabeli főutca esti életét eleveníti fel, majd pedig a Bengálik is besiklanak a múltból...

Esti életkép korzózókkal a Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Bengáli villamos a Vörös Hadsereg útján, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Taxi a Vörös Hadsereg útja és a Dimitrov utca sarkán, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Váti

Rendőrségi Trabi szélvédőmosása a Vörös Hadsereg útján, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Gyalogosok a Vörös Hadsereg útján a tanácsháza előtti zebrán és járdán. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1970

Az Aranybika alatti villamosmegálló 1965-ben. Fotó: Fortepan / Márton Gábor

Az 50–60 évvel ezelőtti fotósok a belvároson túli életetet is dokumentálták, lássuk ezeket!

A 4-es villamosok 1962-ig a Kossuth utcán át mentek a Vágóhíd utcára. Fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán, 1961

Négyes villamos a Béke útján, az Attila térnél. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr, 1962

A Béke útján itt volt a 4-es villamosok végállomásaa. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1970

A formálódó Petőfi tér és az új Nagyállomás szintén hálás témákkal szolgált, szuper képek születtek.

A még macskaköves Petőfi tér. Fotó: Fortepan / Váti, 1966

Élet a Petőfi téri nagy zsinagóga helyére épített szalagháznál, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Váti

A Petőfi téri villamosforduló 1961-ben. Fotó: Fortepan / Nagy Gyula

A Nagyállomás új főépületének építése a régi palota elé, 1961. Fotó: Fortepan / Uvaterv

A következőkben az Egyetem tér és az Új élet park után még távolabbi városrészekbe kirándulunk.

Tanári Merci a Kossuth-egyetem főépülete előtt, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Skoda az Új élet parki Ifjúság utcai kanyarban, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Uvaterv

Benzinkút és vendéglő az István út és a Déli sor sarkán, 1962-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Skoda a Monostorpályi úti konzervgyár előtt, 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az utolsó képeken a repülőtér és a hajdani Vámospércsi úti Kondorosi Csárda elevenedik meg...

Csehszlovák kisrepülő és katona a reptéren, 1967-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

DBKL

Lovas szekér a Vámospércsi úti csárdánál, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Keresés ebben a blogban

2026. július 12., vasárnap

2026. július 11., szombat

2026. május 15., péntek

2026. május 8., péntek

2026. április 10., péntek

2026. március 13., péntek

2026. február 22., vasárnap