Ma 24 éve adták át a debreceni belvárosi korzót

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte. A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el. A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Egyetem sugárút
• Nyíl utca
• Füredi út
• Thomas Mann utca 
• Huszár Gál utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Mester utca
• Főtér
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Pacsirta utca
• Rakovszky utca

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 11 éve volt az első bajnoki meccs az új stadionban

Debrecenben 2014. május 10-én játszották az első futballmecset az új Nagyerdei Stadionban, amit a Sajó István által tervezett, és 1934. június 3-án átadott régi stradion helyére építettek a 2013. január 29-én megkezdett bontást követően. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az immár atlétikai és salakmotoros részek nélküli, új stadiont többek között Bordás Péter építész tervezte. Összeállításunkban a 10 éves stadion első meccsét idézzük fel az akkori fotóinkkal.

A lokisták érkezése. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2014. május 10-i ünnepi futballmérkőzésen a Loki az Újpestet fogadta.

Így kezdődött a mérkőzés. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mieink itt ezen az alkalmon léptek pályára először, hiszen az előző hazai, 2014. április 26-i meccsüket még az Oláh Gábor utcai pályán játszották a Kecskemét ellen.

A meccs belépőjegye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A stadionavató összecsapáson a DVSC 3–1-re diadalmaskodott a lilák ellen.

A nyitómeccs végeredménye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azóta a labdarúgó-mérkőzéseken kívül virágkarneváli, valamint egyetemi programokat is rendeznek itt.

Az újpesti szektor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Amikor a Debreceni Dózsa lett a bajnok
• A Loki első kupagyőzelme
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• A debreceni sport bölcsője
• 70 éves a „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban
• „Loki–Nyíregy” Csontival
• A Nagyerdei Stadion története
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• A Loki kézilabdázóinak EHF-kupagyőzelme

A stadion díszkivilágítása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az újkerti szánkódomb és Barátság park

Debrecen Újkerti lakótelepének mai szánkózódombja és környéke eredetileg a Barátság park nevet viselte, és 1979. október 19-én adták át a város „felszabadulásának” 35. évfordulóján. A fenti fotó a 2022. január 8-i havazás után készült. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Múltidézésünk archív fotói a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származnak. Mint látható, az avatáson esett az eső, s a gyerekek, a katonazenekar és a díszvendégek is megáztak. A boldogság azonban így is határtalan volt!

A mellékelt cikkmásolatból az is megtudható, hogy a játszó- és pihenőhely társadalmi összefogással készült a kertészeti vállalat szakmai felügyelete mellett. Sőt, az is kiderül, hogy szintén 1979. október 19-én avatták fel a Bocskai-iskola uszodáját.

Az újkerti szöcske (1987). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt, hogy most milyen ez a hely, Olvasónkra bízzuk: látogassanak ki ide! Nézzék meg a szomszédos Máltai Játszóteret és szöcskeszobrot is!

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• A Lehel utcai óratorony
• Úttörőmúzeum az ÚÁMK-ban
• Csodakert a Borbíró téren: a Nagy Katalin emlékpark
• Az újkerti fémforgó
• Az újkerti csillagda
• Az újkerti lakótelep színes házai a magasból
• Így látszik a BMW-gyár építése az Újkertből
• Újkerti mozaikok
• Volt egyszer egy Ifjúsági Park
• A Jubileumi Játszótér
• A Jancsi és Iluska Játszótér
• A Sámsoni úti tankúsztató

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Bocskai-iskola uszodája is ekkor nyílt meg

A Fényes udvar, Tanács, Boka Károly, Karácsony György utca 1973-ban, Debrecen új, első paneles lakótelepén

Debrecen első házgyári paneles lakótelepéről, a Dobozi újabb részét képező Fényes udvarról, valamint a hozzá tartozó Boka Károly és Karácsony György utcáról találhatók gyönyörű képek a Méliusz Központi Könyvtára Helytörténeti Részlegének fantasztikus gyűjteményében.

 

Ebből válogatva, elsőként a Tanács (ma Víztorony) és a Bocskai-iskolának is helyet adó Munkácsy utcák sarka tűnik fel 1973-ból, amikor még csontokat is rejtett a föld az itteni egykori temető miatt.

Utána pedig ugyanennek a háztömbnek a belső részét idézzük meg a parkolóval, mégpedig az 1972-es építés és az 1973-as átadást követő időszakból.

A fenti felvételen már a korabeli Boka Károly utca látható, míg az alábbi képen a Tanács (Víztorony).

 

És ilyen volt a Fényes udvar 9–18. szám alatti épületnek a vasúti pálya felőli fertálya 1972-ben (ekkor még nem volt felüljáró, akárcsak kiserdő):

Végül ismét a Boka Károlyon tehetünk egy időutazást, ahol ebben az időben még nem működött az óvoda és a bölcsőde, ám például a sínen túl még létezett az Olajütő nevű városrész. A zárójelenet tanulmányozása közben érdemes a fotósnak a kocsiját is közelebbről szemügyre venni.

 

 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 

DBKL

Az újkerti szánkódomb és Barátság park ('79. X. 19.)

Debrecen Újkerti lakótelepének mai szánkózódombja és környéke eredetileg a Barátság park nevet viselte, és 45 éve, 1979. október 19-én adták át a város „felszabadulásának” 35. évfordulóján.

A park dombja ilyen volt a 2022. január 8-i nagy havazás után:

Az újkerti szánkózódomb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Múltidézésünk archív fotói a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származnak. Mint látható, az avatáson esett az eső, s a gyerekek, a katonazenekar és a díszvendégek is megáztak. A boldogság azonban így is határtalan volt!

A mellékelt cikkmásolatból az is megtudható, hogy a játszó- és pihenőhely társadalmi összefogással készült a kertészeti vállalat szakmai felügyelete mellett.

Az újkerti szöcske (1987). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt, hogy most milyen ez a hely, Olvasónkra bízzuk: látogassanak ki ide! Nézzék meg a szomszédos Máltai Játszóteret és szöcskeszobrot is!

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• A Lehel utcai óratorony
• Úttörőmúzeum az ÚÁMK-ban
• Csodakert a Borbíró téren: a Nagy Katalin emlékpark
• Az újkerti fémforgó
• Az újkerti csillagda
• Az újkerti lakótelep színes házai a magasból
• Így látszik a BMW-gyár építése az Újkertből
• Újkerti mozaikok
• Volt egyszer egy Ifjúsági Park
• A Jubileumi Játszótér
• A Jancsi és Iluska Játszótér
• A Sámsoni úti tankúsztató

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Bocskai-iskola uszodája is ekkor nyílt meg

Ma 10 éve avatták fel az új Nagyerdei Stadiont

Debrecenben 2014. május 10-én játszották az első futballmecset az új Nagyerdei Stadionban, amit a Sajó István által tervezett, és 1934. június 3-án átadott régi stradion helyére építettek a 2013. január 29-én megkezdett bontást követően. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az immár atlétikai és salakmotoros részek nélküli, új stadiont többek között Bordás Péter építész tervezte. Összeállításunkban a 10 éves stadion első meccsét idézzük fel az akkori fotóinkkal.

A lokisták érkezése. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2014. május 10-i ünnepi futballmérkőzésen a Loki az Újpestet fogadta.

Így kezdődött a mérkőzés. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mieink itt ezen az alkalmon léptek pályára először, hiszen az előző hazai, 2014. április 26-i meccsüket még az Oláh Gábor utcai pályán játszották a Kecskemét ellen.

A meccs belépőjegye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A stadionavató összecsapáson a DVSC 3–1-re diadalmaskodott a lilák ellen.

A nyitómeccs végeredménye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azóta a labdarúgó-mérkőzéseken kívül virágkarneváli, valamint egyetemi programokat is rendeznek itt.

Az újpesti szektor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A stadion díszkivilágítása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Munkácsy festménye, a Golgota 30 éve van Debrecenben

A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet). Fotó: Hapák József

Debrecen büszkesége a Munkácsy-trilógia az 1930. május 25-én átadott Déri Múzeumban. Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásait Krisztus-trilógiaként is ismerheti a nagyközönség. A múzeum megnyitásakor, a Déri-hagyaték révén, még csak az „Ecce homo” (1896) volt a díszteremben a három alkotás közül.

A Munkácsy-terem 1965-ben, amikor még csak az Ecce Homo volt itt a Trilógiából. Fotó: HBM Idegenforgalmi Hivatal

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című kompozícióját fejezte be, 1896-ban. Érdekes adalék, hogy a festő soha nem láthatta együtt ezt a három képét! A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be...

A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum a virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festmény (1881) a Déri Múzeum képeslapján. Fotó: Lukács Tihamér

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények számunkra követhetetlenül jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. Az azonban biztos: a 2019. január 9-i bejelentés szerint a magyar állam immár mindkettőnek a tulajdonosa.

Az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) a Képzőművészeti Kiadó 1985-ös képeslapján. Fotó: Schiller Alfréd

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A három monumentális, lenyűgöző kompozíció. Fotó: Déri Múzeum

15 éves a korzó

A debreceni Kossuth tér látképe a Nagytemplommal. Fotó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecenben a belvárosi sétálóövezet első ütemét éppen 15 esztendeje, 2001. július 7-én adta át Orbán Viktor miniszterelnök és Kósa Lajos polgármester. Múltidéző összeállításunk idekattintva lapozható föl...