 |
| Lótartás és lovaglás nincsen csikósok nélkül. Fotó: Csobaji Előd |
Debrecen egykori ló- és jószágtartó birtokára, a Hortobágyra látogatunk ezúttal. Utunk előtt azonban egy vicces feladvány: Meddig ló a ló?
 |
| A nagy hortobágyi csárda előtt – Haranghy György felvétele 1909-ből. Reprint: Csokonai Kiadó |
Miért is kérdezzük, hogy meddig ló a ló? Egyrészt azért, mert Debrecen bizony csipkelődő vagy gúnyolódó gondolatokban is szerepel (például
Ady Endre költészetében).
 |
| Hortobágy egyik jelképe, a Kilenclyukú híd. Fotó: Hapák József. Kiadó: Balázs és Társa Bt. |
Ezeknek az élcelődések egy részét a cívisvárosiak tájszólása szülte. A mára szállóigévé szelídült, fenti rigmus szerint a ló Debrecenig ló, mivel onnan már lú...  |
| Csontváry Kosztka Tivadar, 1903: A viharos Hortobágy. Képzőműv. Alap Kiadóváll. Bp., 1977 |
Az efféle szösszenetekből ugyanakkor minden bizonnyal az irigység is szól, hiszen Debrecen hagyományosan erős, meghatározó lótartó település (volt). A lovait és természetesen a másféle haszonállatait (marháit, birkáit, kecskéit stb.) pedig nem a városban, illetve a bellegelőn, hanem a közeli Hortobágyon tartatták a gazdák.
 |
| A Hortobágy természetesen más jószágok tartására is kiválóan alkalmas, például szürke marháéra. Fotó: Sehr Miklós |
Hortobágyért sokan rajonganak, ugyanakkor sokan nem értik, hogy mi a jó benne. Aztán, amikor ellátogatnak oda, a kétkedők többségének is megváltozik a véleménye. |
| A puszta és a lovasnapok közönsége 1978-ban. Fotók, kiadó: Megyei Tanács, IPK Vállalat |
A vidékben gyönyörködve jön rá csak az ember, hogy Hortobágyot nem csupán a puszta, a csárda (1781) és a Kilenclyukú híd (1833) alkotja. De ha csak ennyi lenne, akkor is érdemes olykor felkeresni.
 |
| A juhászok egyik viselete, a debreceni cifraszűr. Fotó: Déri Frigyes / Lukács Tihamér / Déri Múzeum |
Híres a mesés délibáb is, akárcsak az a legenda, hogy a debreceni
Nagytemplom toronycsillagjai (amik 61 méteres magasságban vannak) egy vonalba esnek a
Hortobágyi Csárda küszöbével.
 |
| Amikor a pásztorok megéheztek, bográcsban készítettek étket. Szerző: Ismeretlen. Dátum: 1953. |
Legyen bárhogyan is, az tény: itt található Magyarország első nemzeti parkja (1973-ban hozták létre), és ez a terület 1999 óta a Világörökségnek is része! |
| Szép Hortobágyunk az egykori Matávot is megihlette, s 2000-ben ezt a szép telefonkártyát jelentette meg |
A sok-sok emléknek ezzel azonban még nincs vége. Tovább lépegetve a puszta történetében, más érdekességeket is böngészgethetsz itt lentebb... |
| A fenti telefonkártya nem kevésbé mutatós hátoldala. Design: Fákó + Nyíri VaBank |
 |
| Ha Hortobágy, akkor lovas napok. Fotó: Sehr Miklós / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata |
Az élet egyébként a lovak körül se csak munkából áll, s a puszta népe a szórakozásra is alkalmat kerít. Az alábbi fotón a híres Rimóczi József hegedül, pipázó társa pedig a nedűt tölti.
 |
| Ecsedi István felvétele 1913-ból. Reprint: Csokonai Kiadó |
 |
| A messze földön híres Kilenclyukú híd, ami mellett a nagy múltú vásárok is zajlanak. Reprint: Uropath |
 |
| A Kilenclyukú híd napjainkban |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 |
| Cifraszűrben lovagló csikós – Haranghy György fotója, 1901. Reprint: Csokonai Kiadó |
