Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ének. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ének. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 16., vasárnap

Az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny


Debrecen az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt Gulyás György versenyigazgató vezetésével 1961. augusztus 15-től, kedd délutántól rendezte meg 11 nemzet 14 külföldi énekkara szereplésével. Száz magyar kórus közül jelölték ki a nemzetközi versenyen részt vevő 29 együttest. Szombaton Debrecenbe érkezett még további 27 énekkar az ország más vidékeiről, amelyek a válogatáson kijelölt énekkarokon kívül legjobban szerepeltek. Így szombat és vasárnap összesen 70 énekkar volt Debrecenben. Fotók: Hajdú-bihari Napló


A HB Napló augusztus 16-i és további beszámolói szerint kedden délután százak és százak sereglettek össze Debrecen lakosai közül az Aranybika előtti téren, hogy tanúi legyenek 2000 dalos színpompás felvonulásának. A zászlódíszbe öltözött hatalmas téren fegyelmezett sorokban vonultak fel a Debrecenbe érkezett külföldi és hazai kórusok, hogy együttes éneklésükkel kifejezésre juttassák a kórusfesztivál eszméjét, a népek közötti barátságot. A seregszemle első mozzanataként a Munkásőrség Központi Kórusa dallal köszöntötte a kórusokat és Debrecen lakosait. Felejthetetlen élményt nyújtott a 2000 dalos ajkáról felcsendülő ének.


Este 6-tól a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában hivatalosan is megnyitották a kórusversenyt. Az ünnepségen Jávor Nándor, a Debrecen Városi Tanács V. B. elnöke hangsúlyozta: – Büszke öröm tölt el bennünket, hogy a nemzetközi kulturális seregszemle a mi városunkban kerül megrendezésre akkor, amikor hazánk zenekultúrája, zeneművészete két kiemelkedő alakja, Liszt Ferenc és Bartók Béla születésének 150., illetve 80. évfordulóját ünnepli az ország. A városunkba jött szovjet, angol, francia, olasz, bolgár, csehszlovák és német együttesek tagjai hitet tesznek majd arról, hogy mennyire értették meg Bartók Béla géniuszát, szellemét, muzsikáját, aki egész életében a népek közötti megbékélés eszméjét hirdette – fogalmazott.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny megnyitójának különösen nagy, impozáns eseménye volt az Aranybika dísztermében megtartott díszhangverseny: a debreceni Kodály Kórus – amely mint vendéglátó, nem vett részt a versenyben – hangversenyt adott a hazai és külföldi részvevők üdvözlésére. Az egy hetes verseny végén minden kategóriában 3 díjat adtak ki. Az I. díj nemzetközi trófea, diploma és 12 000 forint volt, kivéve a gyermekkarokét, ahol az I. díj összege 8000 Ft volt.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny sorozata ma is él, a fesztivált legutóbb éppen 2026-ban rendezte meg Debrecen.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2018. szeptember 19., szerda

1500 énekes a 150 évvel ezelőtti Méliusz téren

Debrecen kereken 150 esztendeje, 1868 nyárutóján rendezte meg a 4. országos dalárünnepélyt és -versenyt. A szeptember 18. és 22. közötti fesztiválnak főként a mai Méliusz térnél felépített csarnok adott otthont, de természetesen a Nagytemplom és az akkor 3 éves városi színház is fontos szerepet kapott. Itt volt Erkel Ferenc és Blaha Lujza is.

Munkácsy Mihály rajza a helyszínről. Repró: Parlando.hu

A programsorozatban több mint 60 kórus 1300 énekese (dalárja) vett részt. Az előadásokra külön dalcsarnok épült, amely 15 ezer személy befogadására volt alkalmas. A kórusok szeptember 18-án vonattal érkeztek Debrecenbe, és az üdvözlő beszédek után kibontott zászlókkal vonultak végig a dalosok a városon. Az utcákon nemzeti zászlókkal díszítették fel az ablakokat, és virágesővel köszöntötték az énekeseket. Másnap este a Nagytemplomban volt díszhangverseny kizárólag magyar művekből, Erkel vezényletével. A versenyen az első díjat (a debreceni hölgyek által felajánlott díszserleget) a pécsiek nyerték, a második az esztergomi kórus, a harmadik az Aradi Dalárda lett, a negyedik pedig a pesti Nemzeti Dalkör. Ezt követően Debrecen 1882-ban és 1929-ban is hasonló dalosversenyt rendezett. Akkorra már szinte elnyerte a mai arcát a cívisváros, de gondoljuk el: 1868-ban a Kossuth utca még Nagy-Czegléd utca volt, nem épült meg a Verestemplom, és nem járt villamos se. A Csokonai Színház hároméves volt, viszont például a 18. szám alatti, ma is álló barokk lakóház már 40 éves volt...