Boldog gyermekkor a Honvéd utcában, a Libakert mellett

– Debrecenben 1954-től 1962-ig a Honvéd utca 1. szám alatt, a honvédlaktanyában laktunk. Kimentünk (kiszöktünk) az udvarról a Libakertbe, mert a fákon ott volt a rengeteg gyümölcs, és mi boldogan szedegettük! 1962-ben nekünk el kellett költöznünk, mivel a lakótelep épitése miatt a mi házsorunk útban volt. A képet Édesapám készitette 1958-ban – írta a fenti gyerekeket ábrázoló fotójához Kedves Olvasónk, Debreczeny Zsolt Tivadarné.

A Honvéd utcai udvar ma. Fotó: © Debreczeny Zsolt Tivadarné

A következő jelenet kapcsán Debreczeny Zsolt Tivadarné felelevenítette azt is, hogy a Simonyi úti Általános Iskola tanulóiként – Kovács Márta énektanár vezetésével – részt vettek a Kodály Zoltán énekkari versenyen, az Aranybikában. Az eseményen Kodály Zoltán az első sorban hallgatta és nézte a versenyzőket. Köszönjük szépen a múltidézéseket!

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1500 énekes a 150 évvel ezelőtti Méliusz téren

Debrecen kereken 150 esztendeje, 1868 nyárutóján rendezte meg a 4. országos dalárünnepélyt és -versenyt. A szeptember 18. és 22. közötti fesztiválnak főként a mai Méliusz térnél felépített csarnok adott otthont, de természetesen a Nagytemplom és az akkor 3 éves városi színház is fontos szerepet kapott. Itt volt Erkel Ferenc és Blaha Lujza is.

Munkácsy Mihály rajza a helyszínről. Repró: Parlando.hu

A programsorozatban több mint 60 kórus 1300 énekese (dalárja) vett részt. Az előadásokra külön dalcsarnok épült, amely 15 ezer személy befogadására volt alkalmas. A kórusok szeptember 18-án vonattal érkeztek Debrecenbe, és az üdvözlő beszédek után kibontott zászlókkal vonultak végig a dalosok a városon. Az utcákon nemzeti zászlókkal díszítették fel az ablakokat, és virágesővel köszöntötték az énekeseket. Másnap este a Nagytemplomban volt díszhangverseny kizárólag magyar művekből, Erkel vezényletével.

A versenyen az első díjat (a debreceni hölgyek által felajánlott díszserleget) a pécsiek nyerték, a második az esztergomi kórus, a harmadik az Aradi Dalárda lett, a negyedik pedig a pesti Nemzeti Dalkör. Ezt követően Debrecen 1882-ban és 1929-ban is hasonló dalosversenyt rendezett. Akkorra már szinte elnyerte a mai arcát a cívisváros, de gondoljuk el: 1868-ban a Kossuth utca még Nagy-Czegléd utca volt, nem épült meg a Verestemplom, és nem járt villamos se. A Csokonai Színház hároméves volt, viszont például a 18. szám alatti, ma is álló barokk lakóház már 40 éves volt...

DBKL