Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: püspök. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: püspök. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 23., hétfő

A Werbőczy utcai 1914. február 23-i bombamerénylet

Itt történt a hatalmas robbanás.

Debrecenben 1914. február 23-án, hétfőn 10 óra körül csomag érkezett Miklósy István görögkatolikus püspök Werbőczy utca 2. szám alatti rezidenciájára, a kereskedelmi és iparkamara épületének 1. emeleti püspöki szobájába. A küldeményt Szina Sándor postás kocsin szállította ki – idézte fel Topor István a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján közzétett dolgozatában. Számítottak a küldeményre, hiszen az érkezése előtti héten a püspök meleg hangú levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi származású hívétől. A bukovinai Csernoviczban feladott levél szerint a püspöknek csomagot küldene, ami tartalmaz 100 koronát, a főpap személyes használatára egy leopárdbőrt, míg a templom javára egy aranyozott ezüst gyertyatartót. A küldeményekért cserébe azt kérte, hogy elhunytjairól szentmisén emlékezzen meg. Végül a szentatya áldásától kísért „hosszú és hűséges” életet kívánt a püspöknek.


A kézbesített tárgy az alakja alapján faládát sejtetett. A 60–70 centiméter hosszú, 30–40 centiméter szélességű 2,3 kg súlyú csomag a leírás alapján ajándéktárgyakat tartalmazott 1300 korona értékben. A magyar nyelvű címzésen ez állt: „Méltóságos görög katholikus püspöknek, Miklóssy Istvánnak.” Miután Miklósy átvette a csomagot, távozott a szobából, mivel egy sürgős telefonhívást kellett elintéznie. Előtte azonban megkérte Kriskó Elek írnokot, hogy bontsa fel azt. A szobában Kriskón kívül Laczkovics Mihály püspöki vikárius, Slepkovszky János püspöki titkár és dr. Csatth Sándor egyházmegyei ügyész tartózkodott. A felbontás közben lépett be a szobába Dávid József ügyvédbojtár. Csatth és Kriskó hozzáláttak, hogy a csomagolásként használt leopárdbőrt lefejtsék. Miután ez sikerült, azt a dívány elé a földre terítették. Slepkovszky egy baltával látott hozzá a doboz felbontásához.

A kamarapalota 1914-ben.

Amint belevágott, hatalmas robbanás következett be. Slepkovszky és Jackovics, akik legközelebb álltak, azonnal szörnyethaltak. Dr. Csatth Sándor a kórházban hunyt el, Dávid József pedig másfél évvel e merénylet után. Heten súlyos, 26-an könnyebb sérülést szenvedtek. A támadás igazi célpontja, Miklósy püspök sérülés nélkül túlélte a merényletet. Az épület félemeletén lévő püspöki hivatal utcai oldalfala kidőlt. Sok közfal leomlott, több mennyezet leszakadt, s a nyílászárók is megsemmisültek. Az ellenzéki sajtó a románokat vádolta. Szerintük az újonnan felállított hajdúdorogi egyházmegyével szembeni román ellenérzés, valamint Tisza István zátonyra futott paktumtárgyalásai vezettek a merénylethez. A nyomozás zátonyra futott, végül a románok I. világháborús hadba lépése igazolta azt a feltevést, hogy az ő érdekeiket sértette a hajdúdorogi püspökség felállítása, s a merénylet is hozzájuk kapcsolható. Ezt a vélt tettes, Ilie Wasiliewitz Catarau az 1937 májusi halála előtt a bukaresti Universal lapnak küldött levelében be is ismerte.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. szeptember 3., kedd

Még megcsodálható az öt méter magas Életfa

Debrecenben a 2024-es virágkarnevál és az Élő ige éve alkalmából Életfát állított a Tiszántúli Református Egyházkerület az Egyetemi Templom főkapuja elé. Pikó Sándor öt méter magas műve még 2024. szeptember 2-án is megcsodálható volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Életfa 2024. 09. 2-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyházkerület korábbi tudósítása szerint Fekete Károly püspök így fogalmazott a szép alkotásról: „A két tér: az egyetem, azaz a tudomány temploma, valamint az Isten háza között van kapcsolat, hiszen már az Édenkertben is egymás mellett állt az Élet fája és a Tudás fája. A mi üzenetünk ezen a virágkarneválon az, hogy a szent és a profán között van átjárás, és a templom kapujában egy olyan hívogató alkotás áll, amely az életről üzen.” Érdemes tehát még megtekinteni ezt a különleges Életfát, a szökőkút előtti – már elbontott – ünnepi oázis pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel.

Ilyen volt a medencénél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A templom előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. február 15., csütörtök

Az egri Szépasszony-völgy gyönyörű borozói és pincéi

1947-es székelykapu az egri Szépasszony-völgy egyik különleges portáján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debrecentől 142 kilométerre található Eger többek között a méltán híres nedüi miatt kedvelt a kirándulók és persze a helyiek körében. 2024. február 13-án a Szépasszony-völgybe látogattunk, ahol nemcsak itókákat lehet kóstolgatni, hanem az épületekben és a pincékben is gyönyörködhetünk.
Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

1777-es dátum a szép borospince homlokzatán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kirándulók már a belvárosból odavezető úton is szebbnél szebb építményeket csodálhatnak meg

Fogadó a Szépasszony-völgy tövében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szépasszony-völgy emblematikus szobrai közül kettőt Debreczeni Zsóka és Pelc Zoltán készített, ezek a Szépasszony (lásd a cikk végén) és a Hordón ülő Bacchus. Leányt ábrázol Kolodko Mihály alkotása is, ami egy díszkúton áll.

Vidám festmény egy pincén, jobbról pedig a völgy szélén álló „Szőlőt taposó lány” szobor és díszkút. (Kolodko Mihály, 2013).
Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024. február 13-i ottjártunkkor – lévén mégiscsak tél – még nem hömpölygött tömeg a völgyben, ellenben a napsütés és a hőmérséklet annyira kellemes volt, hogy igazán jólesett sétálgatni itt.

Présház és fogadó a völgy határában, az odavezető út mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szépasszony-völgy történetéről annyit mi is felelevenítünk a leírások alapján, hogy ez Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe, ahol mintegy 200 pince található. A nevét az egyik legenda szerint azon gyönyörű nő után kapta, aki hajdanán itt árusított bort.

A völgy nagyobb vendéglátóhelyei közé tartozó egyik létesítmény. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pincéket 1774-től kezdték kialakítani, s ehhez a püspök engedélye kellett. Egerben és a környékén többnyire riolittufába vájt pincék találhatók, ahol a bor állandó 10–15 fokos hőmérsékletben tárolható.

Pincészet portálja a völgyben, szintén 2024. február 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma a Szépasszony-völgy már teljesen más, mint évszázadokkal ezelőtt vagy akár 40 éve.

A völgy nevét viselő bisztro külső része a Szépasszny-völgyben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Több nagy vendéglő és panzió épült itt, és a 2024. február 13-i látogatásunkkor is épp dolgoztak egy hatalmas szálláshelyen. Vannak eldugott kis pincék is, ugyanakkor az épületek díszítései is nagyon változatosak és vendégcsalogatóak. A tavasz beköszöntével a völgy is felébred, és folyamatos lesz a jövés-menés. Sőt, kinyit a szabadtéri színpad is, ahol sztárelőadók szórakoztatják a völgybarátokat.

A Szépasszony-völgy patakja 2024. február 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szépasszony-völgy névadójának szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:
A Kedves Lak retro kapufelirata a Szépasszony-völgyben. Fotó: © Debreceni Képeslapok