Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: oszlop. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: oszlop. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 11., szombat

Hogyan kaphatott toronyórákat az egyetemi templom végül csak ötven évvel az átadását követően?

Az egyetemi templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debreceni Egyetem templomát Borsos József tervezte, és 1942-ben szentelték fel. A gyülekezeti hely egyik érdekessége az, hogy a tornyán kialakított órahelyekbe csak a templom átadását követő 50 év elteltével kerültek órák. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A templom újonnan. Fotó: Fortepan / Tordai György

Ez a 35 évvel ezelőtti diáknapokon indult egyik diákpártnak köszönhető! A kezdeményező fiatalok nagyszerű története a kép alatt olvasható.

A templom főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A toronyórák históriáját Kedves Olvasónk, Tóth Zsolt írta le nekünk: „1989-ben pártot alapítottunk arra, hogy óra kerülhessen a toronyba, Torony Párt néven. Igaz, az egyetemi napok alatt ezt a célt nem sikerült elérnünk, de a gyűjtésünkből, az egyetem felajánlásából és toronyórás cég felajánlásából megszületett az óra (talán '92-ben). Én voltam az ötletgazda és a párt szóvivője, a pártelnök Zsótér Zsolt, a hangulatért Korbel Péter volt a felelős. Zsótér és én vegyész, Korbel angol–magyar szakos volt (és így is végeztünk), de számos vegyész, kémiaszakos és bölcsész segítette a pártot. Sajnos a diákrektor-választást nem nyertük meg, de az idő minket igazolt” – fogalmazott Tóth Zsolt.

A főkapu címere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2026. július 3., péntek

Utolsó képek a Wesselényi utcai csendőrlaktanyáról (Kelettervről)

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Wesselényi utca 6. szám alatt álló különös, de tekintélyt parancsoló épületet sokan nevezik ma is „Kelettervnek”. Tévesen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Wesselényiről 2025. VII. 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De most már ez szinte mindegy is, hiszen lebontották a nagy múltú épületegyüttest.

Műhely- és irodai részek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunkban a létesítmény 2025 júliusi lebontása előtti fotóinkat adjuk közre.

A múlt: belső front a lépcsőháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Wesselényi nevű városrészünk délkeleti szélén fehérlő nagy háznak azért volt ez az egyik (rossz) elnevezése, mert korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. Íme szívszorító videónk, amelyet 2025. július 12-én készítettünk az épületegyüttes bontásáról:


A Keletterv utódja nem mellesleg évek óta már az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd alább.

A fenti házrész 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a főutcán volt.
 
A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át, mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Korábbi cikkünk Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz családok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tiszti laktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta olvasónk. Gere Mihálynétól, aki szintén ott dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmérnök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, a Keletterv elődje.

A múlt: lándzsás kerítések. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket, valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tudott jutni, az a lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is megcsodálhatta.
 
Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
Az alagsorban járva ugyanakkor az is elképzelhető, hogy anno ott őrizték az előállítottakat, vagy éppen ott tárolták a kantin boroshordóit...

Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is hangos volt. 

A múlt: udvari pihenőhely. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette, hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában sok autó állt, ám életnek belülről kevés jele szűrődött ki.

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
Az Irinyi utcában sétálva a volt csendőrlaktanyai (Keletterves) ingatlanegyüttes autómosó, illetve autószerelő emelvényén is megakadhatott a szemünk.

A múlt: autós emelvény az udvaron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya (Keletterv) bontás előtti falait szemlélve az is megállapítható volt, hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan tulajdonosa.

A múlt: erkélyrácsok és zászlótartók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A múlt: erkély- és pincerácsok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. július 6. délutánján visszatértünk az épülethez, hogy rendes fényviszonyok között örökíthessük meg a főhomlokzatot. Cikkünk végén egy 10 évvel korábbi képet is bemutatunk ugyaninnen.

A főhomlokzat 2025. VII. 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További régi képek a csendőrlaktanyáról (Kelettervről) idelátogatva tekinthetők meg. A területen 2025 szeptembere óta egy nagy gödör van, beépítetlenül...

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 
Ikarus-trolival 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. június 20., szombat

Mik voltak ezek az ufók a magasban?

A Debrecenről készített 1960-as, 70-es évekbeli közterületi fényképeken gyakran tűnnek fel olyan objektumok, amiknek a formája nagyon hasonlít az „ufókra”. Ezekre mutatunk példákat a Fortepan korabeli felvételei segítségével a hajdani főteret, valamint Csapó utcát is megidézve.

A főtéren. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

A képeken természetesen nem ufók röpködnek, hanem olyan nagy teljesítményű világítóeszközök láthatók, amiket nagy terek, széles utak megvilágítása érdekében állítottak fel. A Fénymúzeum című szakportál leírása szerint ezek kísérleti példányát jó 65 éve a Rába-gyárban készítették el, és Megagomba vagy Maxi lámpatestnek is nevezték. Eredetileg 8 db OmniEKA típusú tölcséres reflektor volt elhelyezve a gombakalap alatt, 4 db 400 W-os, és 4 db 1000 W-os HgL vagy HgLI típusú fényforrásokkal. Ezeket többféle variációban is lehetett kapcsolni.

Az Árpád téren is voltak. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1974

A kísérleti darabban maga a lámpatest nagyjából három méter átmérőjű üvegszál-erősítésű műanyag gombaforma volt, a tetején levehető záróelemmel. Magassága egy méter, míg a belső vasszerkezetével és a felszerelt világítási részegységekkel kompletten 120–180 kg súlyú is lehetett. A Fénymúzeum által leszerelt tartóoszlop hajlított vaslemezekből hegesztett konstrukció volt, ami 18 méter magas, az önsúlya pedig a világító gombafej nélkül is másfél tonna körüli volt. Az ufólámpák az országban is elterjedtek voltak, mi Hortobágy központjában láttunk ilyet, Egerben pedig a bazilika mellett lévőt le is fotóztuk. Ez utóbbi ma is megvan szerencsére, mint a múltunk egyik jellegzetes relikviája.

Működés közben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor, 1975

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Szerelés a Csapón. Fotó: Vencsellei István, 1978

2026. március 25., szerda

Aládúcolták az 1910 óta álló felüljárót a Vágóhíd utcán

8X7 hatalmas álló fémidom. Fotó: © Debreceni Képeslapok 

Debrecenben a Faraktár utcai felüljáró lépcsőlezárása után egy másik meghökkentő eset történt: aládúcolták a cívisváros legrégebbi felüljáróját, az 1910 óta álló Vágóhíd utcai felüljárót, mint egy régi házat, ahol félő, hogy leszakadnak a gangok. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A most megosztott képeket és videót 2026. március 25-én készítettük. A létesítmény már eddig is elég rozoga volt, s emiatt 2023 novembere óta súlykorlátozás vonatkozik rá. Az akkori híradás szerint a távlati elképzelés az, hogy új felüljárót építenek, aztán pedig lebontják a mostanit. Ezúttal, miként a képeken is látható, 8-szor 7 darab óriási álló fémidomot erősítettek a felüljáró alá a sín fölötti részen.

Az úttest alatti felület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink: 


Emberek a hídon. Fotó: © Debreceni Képeslapok 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A felüljáró 1938-ban. Fotó: Fortepan / Orosz Heléna

2026. február 3., kedd

Az újkerti szőlőbirtokok egyik utolsó hírmondója volt 1974-ben ez a szép présház a Jerikó utca 34. szám alatt


Debrecen mai Újkerti lakótelepének egyik utcája a panelkorszak előtt is a Jerikó nevet viselte. A Múzeumi Kurír című folyóirat 1974 decemberi számában Sápi Lajos hívta fel a figyelmet a Jerikó utca 34. szám alatti egykori présházra és az állapotára. A cikkben egyúttal azt is jelezte, hogy a házat minden bizonnyal lebontják a tervbe vett lakótelep-építés miatt. A szakember leírta továbbá: az elhagyatott présház a XIX. század közepén épült klasszicista stílusban, s a tanulmány megjelenésekor már évtizedek óta gondozás nélkül küzdött a könyörtelen pusztulással. Szőlőskertek akkor már alig voltak mellette, mivel lakóházak és kisebb iparüzemek vették körül. A fenti rajzot 1934-ben készítette az akkor még jobb állapotban lévő épületről Zoltai Lajos történész, muzeológus, míg az alábbi képek 1975-ben jelentek meg a Naplóban:


A teraszos, timpanonos, oszlopos présház sorsáról Sápi Lajos jelezte: célszerű lenne megtartani, renoválni, és beilleszteni a városrész fejlesztési tervébe. Lehetne benne borkóstoló, illetve a hajdani szőlőkultúra bemutatóháza is – javasolta a városvédő. Nem így történt, ugyanis az épületet végül mégis lebontották a panelházak érdekében. További lebontott újkerti szép házak a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlegéből:


A Jerikó utcáról azt is érdemes tudni, hogy a debreceni nyelvhasználatban a „Jerikó hegy” szőlővel telepített homokdombot jelentett. Tóth Pál a Debreceni utcanevek című lexikonában arra is emlékeztet, hogy a 17–18. század fordulóján a Homokkert egyik szőlőültetvényes részét nevezték Jerikó hegyének, ám ez az elnevezés később Debrecen északi részén is megjelent: az 1752-ben keletkezett Újkertben a Lehel utca végén lévő, de a Jerikó utca végére is kiterjeszkedő homokdombot is Jerikó hegyének nevezték (melyet 1938-ban nagy részben elhordtak). Végül íme, milyen volt az Újkert még a lakótelep-építés előtti időben:

A Cartographia 1965-ös térképén a Jerikó utca

Kapcsolódó cikkeink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 9., péntek

Hófödte parasztház a napsütéses régi Alsójózsán

Debrecen józsai városrészében, a Telek és a Kiserdő utca sarkán áll egy szép, tornácos parasztház, mely festőművészeket is megihletett már. Ezt örökítettük meg anno a 2013 márciusi nagy havazás utáni napsütésben, lásd az első képünkön. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2013 márciusa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kirándulásainkon természetesen más évszakban is lencsevégre kaptuk ezt a gyönyörű épületet. Az alábbi felvételen a (volt) nádtető is megcsodálható.

2012 nyara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Cikkünkhöz Kedves Olvasónk, Imre Simon leírta: „A szülői házunk, én és több testvérem is itt született és itt nőttünk fel. Öten fiúk innen vonultunk be katonának, és a három nővéremnek is itt volt a lánykikérője. Boldog gyerekkorunk volt a szüleink jóvoltából!” Kérdésünkre tudatta azt is, hogy a ház 1946-ban épült, de mivel hozzáépítettek, nem lehet ráismerni. Ugyanakkor Erika Black felidézte:
„Én vagyok az egyik unoka, és annak idején, amikor kislány voltam, szinte minden napomat a nagyszüleimnél töltöttem. Ez a ház, ez a kert, és az itt töltött idő számomra mindig a biztonságot és a szeretetet jelentette. Minden zughoz, minden tárgyhoz valamilyen emlék köt – a nagypapám mosolyához, ahogyan a régi kerti padon ült, vagy a nagymamám meleg kezéhez, ahogy az ölébe húzott, amikor mesélt. Rengeteg szép pillanatot őrzök a szívemben, az együtt sütött sütemények illatától a közös nevetések hangjáig. Emlékszem, hogyan futkároztam a kertben, és a nagymamám mindig azt mondta: „Ne siess annyira, élvezd a pillanatot.” Ezek az egyszerű szavak azóta is velem maradtak. Sajnos, az idő haladtával a nagyszüleim már nincsenek velünk. Azóta hiányuk űrt hagyott maga után, de az emlékük mindig velem marad. Az a szeretet, amit tőlük kaptam, örökké él a szívemben, és minden nap arra emlékeztet, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy az unokájuk lehettem.”
A 2013 márciusi nagy havazás másnapján az épület utcai homlokzatát is lefényképeztük. Itt nemcsak az tárul fel, hogy a ház eladó volt, hanem a kereszt alakú faragások és az osztott ablakok is:

Az utcai rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 22., kedd

Porba hullottak az óriási korinthoszi oszlopok is immár a volt Kelettervről

Szívbemarkoló látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben végóráját éli a Wesselényi utcai volt Keletterv (eredetileg csendőrlaktanya) épületegyüttese. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A 2025. július 22-i újbóli ottjártunkkor már a főhomlokzat is hiányos volt, ugyanakkor az ezeket a lebontott falakat valaha ékesítő korinthoszi oszlopok ledöntve, darabokban fehérlettek a volt kaszárnya előtti placcon. Az épület 2025-ben lenne 95 éves, mivel 1930-ban épült meg Gerlóczy Gedeon tervei alapján. Nézzék meg a legutóbbi látogatásunkon készített, fenti friss videónkat is!

2025. július 22-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
A 2025. július 24-i vég. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Irinyi utcai maradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. szeptember 3., kedd

Még megcsodálható az öt méter magas Életfa

Debrecenben a 2024-es virágkarnevál és az Élő ige éve alkalmából Életfát állított a Tiszántúli Református Egyházkerület az Egyetemi Templom főkapuja elé. Pikó Sándor öt méter magas műve még 2024. szeptember 2-án is megcsodálható volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Életfa 2024. 09. 2-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyházkerület korábbi tudósítása szerint Fekete Károly püspök így fogalmazott a szép alkotásról: „A két tér: az egyetem, azaz a tudomány temploma, valamint az Isten háza között van kapcsolat, hiszen már az Édenkertben is egymás mellett állt az Élet fája és a Tudás fája. A mi üzenetünk ezen a virágkarneválon az, hogy a szent és a profán között van átjárás, és a templom kapujában egy olyan hívogató alkotás áll, amely az életről üzen.” Érdemes tehát még megtekinteni ezt a különleges Életfát, a szökőkút előtti – már elbontott – ünnepi oázis pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel.

Ilyen volt a medencénél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A templom előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok