Kincsvadászat a 430. Debreceni Régiségvásárban

Debrecenben a több évtizedes múltra visszatekintő régiségvásár immár a 430. rendezvényéhez érkezett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Máté László főszervező a 430. Debreceni Régiségvásárban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezt a – fenti fotónkon látható – Máté László által szervezett ingyenes programot látogattuk meg a Nagyerdei Stadion mellett, 2023. november 11-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kellemes meglepetésben volt részünk, élénk élet zajlott a körút melletti piacon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A legrutinosabb vásározók már korán kilátogattak a stadion mellé. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mi tagadás, hihetetlen relikviákat találhatunk ezúttal is!

Dédszüleink gyerekkorában használt babakocsi a 2023. november 11-i régiségvásárban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sokan a párjukkal, gyerekeikkel érkeztek a Márton-napi rendezvényre.

Érmemustra régi papír- és fémpénzekkel. Fotók: © Debreceni Képeslapok

E friss képeinkről kitűnik, hogy gazdag a választék. Haladjunk is tovább! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Festmények és vidám lakásdíszek is vannak ám itt... Fotók: © Debreceni Képeslapok 

Antik órákból olyan sok sorakozott, hogy együtt meg se tudjuk mutatni mindet.

Az egyik legkülönlegesebb kollekció a Márton-napi régiségvásárban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

No és persze könyvek, festett tányérok is kelletik magukat a kedves nippek társaságában.

A gyerekek is érdeklődve kutattak a kincsek között. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Vidám, színes porcelánfigurák a 2023. november 11-i vásárban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezzel azonban nincs vége, hiszen ódon üvegek, rádiók és egyenruhák szintúgy előkerültek a pókháló lepte padlásokról, illatos fiókok mélyéről erre az alkalomra. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szombati időjárás borongós, esős, de egyébként megfelelő öltözékben nem okoz gondot. Kellemes nézelődést és kincsvadászatot kívánunk Mindenkinek! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Huhh, de jó kis csendélet ez is! Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az emlegetett egyenruhák egyike. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A cívisváros 1862-ben

Debreczen város áll összesen 100 utczából, 3 térből, 4 közből, 8 sorból és 3702 házból – tudatja az 50 ezer lelkes cívisvárosról a Debreczeni Kistükör, amit 1862-ben adott ki a Dongó.

A füzet 10 új koronába került, és a város könyvnyomdájában (tehát a mai „Alföldi” elődjében) készült. A mű olyan leírásokat tartalmaz, amelyeket rímes formában fogalmaztak meg többek között a város határairól, fekvéséről, népességéről, életmódjáról, továbbá az itteni viseletről, színészetről, a pusztáinkról, a halmainkról és a szőlős kertjeinkről is.

Alföld szép vidéke, délibábos róna, e rónán épült egy kálvinista Róma – így kezdődik a kis vásárfia, mely szerint Debrecent Dobrazinnak hivták Szvatopluk korában, s jóföldet jelent ez a tót szótárban. A határa a legközelebbi felmérés szerént volt 186 ezer négyszázhetvenöt hold.

A korabeli cívisváros földrajzi fekvéséről pedig megtudhatjuk azt is, hogy a várost felosztják két egyenlő részre, felét Bihar, felét Szabólcs vármegyére.

A kiadvány úgy fogalmazott, hogy 1862-ben „Debreczen lakosa közel ötvenezer, többnyire tetőtől talpig magyar ember. A mult évtizedben néhány cseh és német, miként mindenüvé, ide is eltévedt; mert ez a sáskafaj – hol jobb világot lát, hivják vagy nem hivják – betolja az orrát.” Az öltözködésről egyebek mellett ez olvasható: ruházat, viselet, módos és nem szegény, ezüstgombos dolmányt hord a czivis legény.

A városi kőszínház 1865-ben nyílt meg, de előkészületeiről már a Debreczeni Kistükör is beszámolt: A szinészetnek nincs renden még szénája, bár épül Thália diszes kápolnája. Mert e csak mostoha fia Debreczennek, müvészei tehát csak tengnek és lengnek... mivel a városnak vagyonosb osztálya pár fillért áldozni a szinmüvészetre: nem igen hajlandó ezen nemes tettre.

Debrecennek egyébként abban az időben még hat főutcája volt, mégpedig a Piacz, a Péterfia, a Czegléd, a Csapó, valamint a Hatvan és a Varga. A Dongó szerint 1862-ben nagyon kellett még Debrecenbe gőzmalom, cukorgyár, és zálogház is. Ez utóbbi intézményben a szegény ember igen könnyü szerrel és kevés kamatra, – kölcsönt vehetne fel. Mert hogy ha uzsorás zsebére tart számot akkor bezzeg meg kell fizetni a vámot.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!