Keresés ebben a blogban

2025. március 24., hétfő

Feltámadhat a Medgyessy sétány egyik romos villája

A debreceni Nagyerdő déli határán, a Medgyessy sétány 1. szám alatti villa évek óta lakatlanul pusztul. Az eredetileg városi bérelhető nyaralónak, a XIX. század végén épített ingatlan ma is az önkormányzat tulajdonában áll, s végre talán rendeződhet a sorsa. Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A villa főhomlokzata. Fotó© Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a városi képviselő-testület ugyanis foglalkozik majd a hasznosításával, s az előterjesztésben az áll, hogy az önkormányzat pénzügyi támogatásért pályázik az „Operatív Program Plusz”-ban. Ha ez sikerrel jár, akkor a villát felújítják, és könyvtárként éledhet fel a Csipkerózsika-álmából. Amennyiben ez megvalósul, akkor már csak a 3. szám alatti, szintén romos és lakatlan öreg villát kell rendbe tenni, feléleszteni. Reméljük, mihamarabb!


Kapcsolódó összeállításaink mai és régi képekkel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. március 23., vasárnap

Már a Csapó utcai magnóliák is pompáznak

A Vegyi előtt, 2025. III. 22. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a 2025-ös tavasz beköszöntével egyre káprázatosabb virágok ékesítik a cívisváros parkjait és magánkertjeit is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Bem téri rózsák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Márciusi sétáink képes termései közül elsőként a Csapó utcai élénk színű magnóliák egyikét mutatjuk meg, a második fotón pedig a Bem téri rózsákban gyönyörködhetünk. A következő felvételt a hajdani Debreceni Dohánygyár lélegzetelállító, óriási fali ültetvényéről készítettük szintén 2025 tavaszán.

Vágóhíd utcai csoda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utolsó előtti fotónk egy Kút utcai aranyesőbokrot örökített meg, ahol  megtalálhatók az egyik kapun a Piac utcai hangyaszázad „elkóborolt” tagjai is.

Kút utcai szirmok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még a Rakovszky utcai 111 éves iskolaépület is a várva várt napsütésben (25.03.25.) A története régi képekkel itt idézhető fel. A Csokonai Színház előtti park 2025-ös krókuszmezőjét ebben a cikkben mutattuk be.
 
A Rakovszkyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Legvégül pedig egy friss fotó a Dobozi-lakótelepen található víztoronyról. Szép tavaszt Mindenkinek!

Víztorony utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mementó a buszállomásnál: a régi öntöttvas kút

Debrecen távolsági autóbusz-állomásának keleti szélén hajdan egy bazársor is szolgálta az utasokat. A régi lacipecsenyés mellett volt egy nyomós kút is, amit padok öveztek. A bódékat lebontatták, így ma már csak egy árushely van meg a területen, miután az újságost is elvitték. A kút szintén eltűnt, ám a beton kifolyója és a fémkerítése „furcsamód” még látható. A szegény kimúlt szomjoltó sajnos olyan mementó a hajdani emberközpontú, praktikus időkből, mint a kétcsövű spriccelős ivókút romja a Nagyerdei körúton. Rendbe kellene tenni! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok (2025. III. 22.)

A bódé és a kút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. március 22., szombat

Boldog, szép nyaraink a hajdani Macsi Balcsin

A Látóképi Tófürdő. Fotó© Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik kedvelt vizes rekreációs kirándulóhelye, a Látóképi Tófürfő 1982 nyarán épült ki olyan formában, hogy alkalmas legyen a látogatók kulturált és higiénikus kiszolgálására.

A Hajdú-bihari Napló 1982 júniusiaugusztusi cikkeinek tanúsága szerint a medencét már korábban kialakította a Tivizig a Látóképi Csárdától 4 kilométerre fekvő területen.

Ezt a betonfallal és kavicsággyal ellátott mesterséges tavat, az igazi Balatonra utalva Macsi Balcsinak becézett, tiszta vizű helyet fedezték fel maguknak a felüdülésre vágyó százak, később ezrek. Szükségessé vált tehát a normális fürdőzés feltételeinek megteremtése.

A korabeli beszámolók kitértek arra is, hogy a városi tanács vállalta a költségek egy részét, ugyanakkor társadalmi munkát is végeztek egyes vállalatok. Ennek köszönhetően épülhetett 300 személyes öltöző, vécék, zuhanyzók és büfépavilonok is.

Kicsit távolabb bográcsos főzőhelyeket alakítottak ki, a tóban pedig egy nagyobb napozóstéget is felállítottak. Szóval, szuper környezetet teremtettek itt!

Cikkünk Facebook-megosztásához Kedves Olvasónk, Bakó Irén a következő fényképes múltidézést fűzte: „Anno a gyerekekkel sokat jártunk oda. A párom és a fiaim egész nap alig jöttek ki a vízből. Én meg a stég mellett jókat úsztam a fősodorban, ahol átömlött a friss víz... De jó is volt!”

Egész nap a vízben. Fotó: © Bakó Irén

A Macsi Balcsit eleinte nem övezte kerítés, és belépőjegyet sem kellett váltani. Nem volt parkoló se, következésképpen a látogatók közvetlenül a vízparton táboroztak. Ez szó szerint értendő abban a formában is, hogy szinte kempinghangulat uralkodott a környező mezőn.

Az 1982 nyarán született Napló-cikkek arra is kitérnek, hogy a tó vize folyamatosan cserélődött, mivel a Keleti-főcsatornával volt összeköttetésben. 1982 nyarán, a kiépítés nyomán természetesen az is felvetődött, hogy a Látóképi Tófürdőben is pénzért lehessen strandolni. Ez meg is valósult, de a belépőjegy mindig olcsóbb volt, mint például a Nagyerdei Strandon.


Az utóbbi években már nem igazán engedtek vizet a mederbe. A strand utoljára 2019-ben nyitott ki, és a sajtóhírek szerint ez egyelőre így is marad. De mi azért még reménykedünk abban, hogy mégis újra eljön az az idő, amikor ismét fürdőhelyként élvezhetjük a Macsi Balcsit!


A Debrecenben és a környékén egykoron tündökölt fürdők, strandok és tavak történetét bemutató összeállításunk sok szép régi képpel idelátogatva csodálható meg. Az utolsó cikkmásolat az egykori Hajdú-bihari Napból és a Méliusz-könyvtár helytörténeti részlegének archívumából származik. Az is megtudható belőle, hogy a Macsi Balcsi alját a Balmazújvárosi úti volt téglagyár lebontott kéményeinek tégláiból rakták ki!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 15 évig épült „folyónk”: a Keleti-főcsatorna


A debreceniek közül is sokaknak van nyaralójuk a Keleti-főcsatorna valamelyik szakaszán, illetve életvitelszerűen is egyre többen laknak ott. A parti házak között nagyon sok olyan található, ami ma is az 1970-es évek építészeti stílusát idézi. Ízelítőnk a hely tavaszváró hangulatából:


Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Stég a Keleti partján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A főként öntözési célokat szolgáló Keleti-főcsatornáról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 98 kilométer hosszú, s a Tiszát és a Berettyót köti össze Tiszalök és Bakonszeg között. A Wikipedia leírása szerint a létesítményt 1941. augusztus 8-tól 1956. július 14-ig építették, több ütemben.

A nagyhegyesi híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Keleti-főcsatornának 26, különféle hídja van. Mi a 33-as főút melletti, nagyhegyesi részen álltunk meg, s betértünk a faluba is.

A nagyhegyesi híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyhegyesen a Rickl Antal Vilmos nevét viselő könyvtár épületét csodáltuk meg, valamint az ottani, 1848/49-es emlékművet (fotóikat lásd a cikk végén). A Rickl névnek a debreceniek számára is ismerősnek kell lennie, hiszen a Piac utca 39. szám alatti, ma is meglévő épületegyüttesben működött a híres Rick-üzlet és Lábasház. A község másik világhírű nevezetessége, a Nagyhegyes melletti Kráter-tó tó története pedig ebben a cikkünkben is felidézhető videóval is régi-új képekkel.

A Keleti a hídról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nagyhegyesi könyvtár. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:
Az 1848/49-es emlékoszlop. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. március 21., péntek

Debrecen főutcája 120 éve – és amilyen azóta lett

Debrecen főutcája egykoron valóban különféle piacoknak volt a helyszíne, s a vásárok csak a gőz- és elektromos vontatású közlekedés bevezetése után szorultak egyre kijjebb a belvárosból. A cívisváros meghatározó kereskedői („kalmárjai”) közül sokan nem csak a Piac utcán nyitottak boltot, de azokkal egy épületben, jobban mondva palotában is laktak.

A Piac utca 1907 előtt. Reprint: Uropath

Rickl dinasztia alapítója például anno még ki is lépte a távolságokat, hogy biztosan a főutca középső ingatlanát szerezze meg... A polgárosodásnak is köszönhetően a Piac utca se maradhatott tovább fapallós ingovány. Az első képeslapon, a XX. század elején már szépen lerakott kövek burkolják a Csanak-ház előtti szakaszt, amit az emberek és a lovas kocsijaik meghitt tömege népesít be. Az árnyékok alapján dél lehetett, a sokadalom miatt pedig talán vasárnap.

Gyönyörű utcaszerkezet. Reprint: Uropath

A következő üdvözlőkártya jó néhány évvel későbbre és az akkor már Ferenc József nevét viselő főutcára röpít minket, hiszen láthatóan megépült a püspöki palota, az 
Aranybika, valamint a hitelbanki és a Svetits-féle bérpalota is. villamos mellett autók gurulnak, a legszimpatikusabb azonban sokaknak a négy fasor lehet, akárcsak az azok alá kihelyezett köztéri padok. Az ilyen hangulatú felvételek láttán nehéz elhinni, elképzelni, hogy hamarosan a II. világháború is kitört.

Egy mai szép őszi délelőtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Évszázados időutazásunkat mi más is folytathatná, mint egy napjainkban készített fotó, kb. ugyanonnan, mint az előzőek. Ekkor még jártak az emlékezetes 31-es buszokEzen a képen egyébként az is érdekes, hogy váltók vannak a sínszakaszon – miként persze a legfeltűnőbb a fák hiánya. A felvételt az egykori Centrum Áruház tetejéről készítettük, a régi fotók pedig akár a Hegedűs és Sándor palota ablakából kihajolva is születhettek....

A Piac utca látképe 1909-ben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Fortepan / Library of Congress 1908-as fotója

A Piac utca környéke 10 friss tavaszi panorámaképen

A Kossuth tér. Fotó: © Oláh Róbert.

A debreceni belváros 2025-ös tavaszi panorámaképeit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Oláh Róbert. Az első felvételén a Kossuth térre tekinthetünk le, s rácsodálkozhatunk a Nagytemplomra, valamint a püspöki palotára is.

A volt Aranybika, ma MCC. Fotó: © Oláh Róbert

A főutca és a Csapó utca sarkán található Alföldi-palota tetején készített felvételek között csodás látképeket kaptunk az egykori Aranybika Szálloda épületegyütteséről is.

A Bika főhomlokzata. Fotó: © Oláh Róbert

Lássunk még egy olyan remek panorámafotót a főtérről, amin a Kossuth-szoborcsoport is szerepel.

A Bika és a Hatvan utca közt. Fotó: © Oláh Róbert

A következő színpompás képeken az egykori Sesztina-vaskereskedés Piac utcai kék épülete is látható.

A Simonffytól a Bajcsyig. Fotó: © Oláh Róbert

Itt pedig a Kistemplom, valamint a Simonffy-sarki iker bérpalota is megcsodálható:

Balról a Kistemplom. Fotó: © Oláh Róbert

Hátra van még a Csapó utca, az ott húzódó Dollárház, aztán a főtér és a Dósa nádor tér is.

A Csapó utca. Fotó: © Oláh Róbert

Jó nézelődést Oláh Róbert „repülőgépéből”!

A teljes kép a cikk végén! Fotó: © Oláh Róbert

Oláh Róbert további fotó-összeállításai:
Főtér és Csapó-sarok. Fotó: © Oláh Róbert

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Dósa nádor tér. Fotó: © Oláh Róbert