Múltidéző est a Piac utcai Kaszanyitzky-üzletről

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-féle üveg-porcelán üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte.

A messze földön híres kereskedés kirakata

Az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította.

Az épület napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felejthetetlen boltról és a családról Kaszanyitzky András mesél a Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában 2025. szeptember 9-én 17 órától. A részletes eseményleírás idelátogatva olvasható.

A Kaszanyitzky-ház üvegkupolája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A beszélgetés díjtalanul tekinthető meg, azonban a szervezés könnyítése érdekében a házigazdák azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Az összejövetel plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

További kereskedelmi összeállításaink:

• Centrum Áruház
• Újra élet van a volt Centrum Áruházban
• Debrecen Áruház
• Délibáb Áruház
• Unió Áruház
• Centrum Áruház (3. rész)
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• Sesztina
• Rickl
• A Kaszanyitzky
• Steinfeld Mihály
• „Hegedűs és Sándor”
• A Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• A tócóskerti kispiac
• A régi virágpiac
• A Zsibi
• A Mihály-napi vásár
• A Debreceni Régiségvásár

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Egy remek debreceni est Kovács Istvánnal a slambuc, művészetek és jó borok kedvelőinek

Debrecenben a tradicionális pásztorételünk, a slambuc és a borok készítési és fogyasztási kultúrája lesz a következő témája a Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjának. A 2025. február 11-én 17 órakor kezdődő est vendége, beszélgetőtársa Kovács István borozó- és galériatulajdonos, bor- és templomos lovag, művészetpártoló.

Kovács István. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „Debrecen Város Mecénása Díjjal” is kitüntetett előadót Vass Attila Tamás, a Bem téri Méliusz-könyvtár helytörténeti részlegének munkatársa, a Debreceni Képeslapok szerkesztője kérdezi. Az ingyenes összejövetel teljes plakátja az alábbiakban tekinthető meg, s itt van a Facebook-esemény. Várunk Mindenkit szeretettel!

A Helytöri Klub előző, január 14-i tereferéjének dr. Nagy Attila gyűjtő, kiadó, közíró, utazó, fotós, Podmaniczky-díjas városvédő volt a vendége, aki a polgári foglalkozásai szerint urológus és patológus is. A vele folytatott disputa videófelvétele idelátogatva idézhető fel:

 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A polgármesteri hivatal köszönete a nagyerdei Sesztina-kőpadok megmentése ügyében a Debreceni Képeslapoknak

A restaurált pad. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Parkerdő 2013–14-es átépítésekor betemetett, 120 éves Sesztina-padok ügyében közölt összeállításaink nyomán Szentei Tamás, a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kulturális Osztály vezetője 2024. június 26-án az alábbi hivatalos köszönőlevelet juttatta el magazinunknak: „Tisztelt Szerkesztő Úr, Kedves Vass Attila! Ezúton is szeretnénk megköszönni Önnek, hogy felhívta az Önkormányzat figyelmét arra, hogy a Sesztina padok méltatlan körülmények között vannak a Békás-tónál. A feltárások során ugyan több kőelemet is találtunk, de csupán egy padot tudtunk összeilleszteni a meglévő kövek közül. A feltárt, de funkció nélküli kőhasábokat pedig úgy helyeztük el a mountainbike-pálya környezetében, hogy biztonsággal rá lehessen ülni. A mészkőpad utóéletébe bekapcsolódott a Debreceni Rotary Club is, akik a pad alsó részén táblát helyeztek el a debreceni kereskedő-mecénás család emlékére, és vállalták a jövőbeni gondozását is. Kedves Attila, továbbra is várjuk a város hely- és építészettörténetével kapcsolatos észrevételeit. A Debreceni Képeslapok blog a város identitásának és helytörténeti örökségének fontos felülete, működéséhez sok olvasót és követőt kívánok!” Köszönjük szépen e kedves sorokat, igyekszünk az elkövetkezőkben is eleget tenni a megtisztelő elismerésnek!

Az egyik paddarab a tónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az üveg-porcelán Piac utcai Mekkája: a „Kaszanyitzky”

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

A messze földön híres kereskedés kirakata a hőskorban és napjainkban – lásd a következő képen

Az egykori Kaszanyitzky-üzletben az utóbbi években könyvesbolt működött. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

Ebben a korábbi cikkemben a cégalapító dédunokája, (IV.) Kaszanyitzky András zenetanár felidézte azt is, hogy az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította. Ő idős korában gyógyíthatatlan beteg lett, nem akart senkit kitenni a szenvedésének, ezért önkezével vetett véget az életének. Fia, Andor egy vadászaton lett rosszul, és hunyt el 1935-ben. Az ő fia pedig, András volt az, akinek el kellett viselnie az államosítást.

Ez az üzleti dokumentum jól tükrözi a bolt külsejének és készletének pazar színvonalát. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

A Piac utca 57. szám alatti üzlet épületegyüttese ma már csak részben van meg (tervezett bevásárlóközpont-építés miatt megcsonkolták), és könyvesbolt működött benne. (Mellette magasodik a hasonló okból üres, pusztuló Steinfeld-ház, a debreceni Arany ember letakart épülete.)

Kaszanyitzky-emblémás porcelánok fotói, melyeket olvasónktól, Tóth Zoltántól kaptunk. Köszönjük szépen!

A Kaszanyitzky-ház 1852-ben még földszintes, három lakószobás épületként a '48-as tábornok, Bernáth Józsefé volt. Az ott működő Kossuch és Kuhinka Üveggyári lerakatot vásárolta meg Kaszanyitzky Endre, aztán 1874-ben a házat is megvette, és a legkorszerűbb emeletes üzletházzá fejlesztette.

A Kaszanyitzky-ház üvegkupolás részében ma olvasó- és előadóterem van. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

Náluk dolgozni rangot jelentett (itt volt alkalmazott Ady titkos rajongója, Kíváncsi Illi, azaz Varga Ilona is), megbecsülték a munkásokat. Fent ebédlő is volt, a festményes, üvegkupolás terem pedig török dohányzóként funkcionált. A helyiséget az állami tulajdonba vétel után fürdőszobának használták, és bedeszkázták a tetejét.

Sokan emlékezhetnek a család nevére a Simonyi út 31. szám alatti, egykori villájuk miatt is, ahol később a sportorvosi rendelő működött (fotóját lásd a cikk végén). Kaszanyitzky András (1907–1979) a tócóskerti Tüdős-villában lakott 1941-től. A Tócóskerti lakótelep építése miatt 1978. december 21-én el kellett költözniük az Aczél utca 6. szám alól. Az üzlet épületét (nem sokkal a felújítása után) már korábban, 1952-ben kisajátította az állam. Megrázó történetükről itt írtam részletesebben.

A Kaszanyitzky- és a Steinfeld-ház lebontott, de végül ezidáig beépítetlen belső tere. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A családi képek nagy reprodukciói a könyvesboltban is megcsodálhatók. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló múltidéző összeállításaink sok fotóval:

• A Rickl- és a Lábasház
• A Sesztina-villa titkai
• A debreceni Arany ember Piac utcai letakart palotája
• A jobbágyból lett milliomos
• Barokk ékkő a reformkorból
• A pénzügyi palota
• A Debreceni Első Takarékpénztár
• A püspöki palota és a megyeháza titokzatos nővére
• A püspöki palota
• A Gambrinus köz
• A vármegyeháza
• Az Aranybika 110 éves kistestvére
• A legszebb lakótelepünk
• Luxushotelek a régi belvárosban

A lebontott Kaszanyitzky-villa (eredetileg Váradi-Szabó-villa) a Simonyi úton. Fotó: HBN, 1973

A jobbágyból lett milliomos

Debrecen egyik különleges épülete eredetileg egy híres kereskedőé és mecénásé, Csanak Józsefé (1819–1887) volt az egykori Kádas utca és a Piac utca sarkán – lásd a fenti, 1905-ös képeslapon a bal szélső házat. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

Ifj. Csanak József (II. világháború után lebontott) villája a mai Nagyerdei körúton (fotó – Kiss Ferenc, 1910),
valamint a kereskedő portréja 1885-ből

Csanak József egy derecskei jobbágycsalád gyermeke volt, aki Debrecenben lett fűszerinas, majd Ausztriában és Svájcban is dolgozott. Itthon átvette és felvirágoztatta a főnöke boltját, és sokat áldozott a cívisváros fejlődéséért is. Így például alapítója volt az Emlékkert Társulatnak is, amelynek köszönhetjük a Kálvin tér, valamint a régi Petőfi tér parkjait is.

A Piac utca látképe 1909-ben, egy ismeretlen fotós felvételén gőzmozdonnyal, bérkocsikkal és persze balról a Csanak-házzal

A Kádas utca 1898 óta viseli Arany János nevét. A Csanak-ház akkor már 38 éve ott állt; az 1860-ban elkészült palotát Skalniczky Antal tervezte, aki a Csokonai Színházat is. Minderről a Kulturális Örökségi Napok alkalmából tartott, korábbi látogatásokon is hallhattunk, s ekkor készítettük a mostani cikkünkben bemutatott reprodukciókat is.

A Hungária-palota és a Csanak-ház pazar látványa Haranghy György 1902-es fotográfiáján

A Csanak-házat 2002-től építették át és újították fel (ezek során egy emlékezetes toronydaru-baleset is történt), és ügyes megoldásokkal egybekapcsolták a két szomszédos ingatlannal is. Az így létrehozott épületegyüttesben azóta egy olasz biztosítótársaság működik. Csanak József nevét egy nagyerdei utca is őrzi, ugyanakkor az ottani háza is áll még. A Csanak-házzal szomszédos Hungária-palota és az Első Debreceni Takarékpénztár történetéért látogass erre az összeállításunkra...

A Csanak-ház (jobbról) és a Hungária-palota 1915-ben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Piac utca fantasztikus életképe 1905-ből. Reprint: Uropath

Korábbi portréink a cívisvárosból:

• A Sesztina dinasztia tragikus története
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• A szegények debreceni csodaorvosa, dr. Tippai Benő
• Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
• A debreceni arany ember - Steinfeld Mihály
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye
• Kovács István, a slambuc debreceni mestere
• Tóth Pál idegenvezető 80. születésnapja
• 80 éves lenne Varga István kézilabdázó
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• Attila
• Az életmentés közben elhunyt katona debreceni keresztje
• A debreceni „Kossuth Lajos”
• Kocsis Csaba zenész-népművelő fotógrafikái Debrecenről
• Bányai Sándor, a vonatozás debreceni szerelmese
• Az első sajtóband: a Naplopók
• Királyi blues a Royal Courttal