Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött a Kaszanyitzky-üzlet. Neve ma is olyan fogalom, mint a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás
 |
| A híres kereskedés kirakata a hőskorban és napjainkban |
 |
| Amikor könyvesbolt volt. Fotók: © Debreceni Képeslapok |
Ebben a korábbi cikkemben a cégalapító dédunokája, (IV.) Kaszanyitzky András zenetanár felidézte azt is, hogy az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította. Ő idős korában gyógyíthatatlan beteg lett, nem akart senkit kitenni a szenvedésének, ezért önkezével vetett véget az életének. Fia, Andor egy vadászaton lett rosszul, és hunyt el 1935-ben. Az ő fia pedig, András volt az, akinek el kellett viselnie az államosítást.
 |
| Ez az üzleti dokumentum jól tükrözi a bolt külsejének és készletének pazar színvonalát. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok |
A Piac utca 57. szám alatti üzlet épületegyüttese ma már csak részben van meg (tervezett bevásárlóközpont-építés miatt megcsonkolták), és könyvesbolt működött benne. (Mellette magasodik a hasonló okból üres, pusztuló Steinfeld-ház, a debreceni Arany ember letakart épülete.)
 |
| Kaszanyitzky-emblémás porcelánok fotói, melyeket olvasónktól, Tóth Zoltántól kaptunk. Köszönjük szépen! |
A Kaszanyitzky-ház 1852-ben még földszintes, három lakószobás épületként a '48-as tábornok, Bernáth Józsefé volt. Az ott működő Kossuch és Kuhinka Üveggyári lerakatot vásárolta meg Kaszanyitzky Endre, aztán 1874-ben a házat is megvette, és a legkorszerűbb emeletes üzletházzá fejlesztette.
 |
| Az üvegkupolás rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Náluk dolgozni rangot jelentett (itt volt alkalmazott Ady titkos rajongója, Kíváncsi Illi, azaz Varga Ilona is), megbecsülték a munkásokat. Fent ebédlő is volt, a festményes, üvegkupolás terem pedig török dohányzóként funkcionált. A helyiséget az állami tulajdonba vétel után fürdőszobának használták, és bedeszkázták a tetejét.
Sokan emlékezhetnek a család nevére a Simonyi út 31. szám alatti, egykori villájuk miatt is, ahol később a sportorvosi rendelő működött (fotóját lásd a cikk végén). Kaszanyitzky András (1907–1979) a tócóskerti Tüdős-villában lakott 1941-től. A Tócóskerti lakótelep építése miatt 1978. december 21-én el kellett költözniük az Aczél utca 6. szám alól. Az üzlet épületét (nem sokkal a felújítása után) már korábban, 1952-ben kisajátította az állam. Megrázó történetükről itt írtam részletesebben.
A ház hátsó traktusában 1976. augusztus 17-én nyílt meg a ma már szintén nem létező Amfora. Napjainkban bútor- és lakberendezési üzlet, valamint ékszerbolt található a főépületben.
 |
| A lebontott belső tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 |
| Családi tabló. Repró: © Debreceni Képeslapok |
Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:
 |
| A volt Kaszanyitzky- (Váradi-Szabó-) villa) a Simonyin. Fotó: HBN, 1973 |
