Az Ördög árka

Debrecen egyik legősibb és legmisztikusabb emlékhelye a cívisváros keleti határában, a Vámospércsi út mellett rejtőzik. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Eredetileg csaknem 1700 éves. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ördög árkának (vagy Ördög-ároknak is) nevezett „szakadék” egy 1700 éves erődítménynek a rekonstruált és 1986. június 25-én átadott maradványa. Az erdőspusztai, fancsikai részen fekvő terület kívülről nem látható, de egyébként nagyon jól megközelíthető.

Az 1986-os rekonstrukció cikke

Az Ördög árka a Vámospércsi (azaz a 48-as számú) úton a cívisvárosból kifelé haladva, jobb kéz felől található, mégpedig a Zsuzsi vonat – Csereerdő nevű – megállójával szemben. A távolsági és a helyi 37-es autóbuszok pont ott állnak meg, és táblák is jelzik / jelezték az árok helyét.

A megállóval szemben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kerékpárral menne, az is nyugodtan szálljon nyeregbe, hiszen a Vámospércsi út mentén végig bicikliút van. A tekerésre fordítandó idő – kényelmes tempóban – mindössze negyedóra a Budai Nagy Antal utcától. A patakmedreken átívelő, és helyenként hangulatosan kanyargós út során szelídgesztenyék is zöldellnek a fák között, s a Zúzmara utcán letérve akár az új élményparkot is fel lehet(ett) keresni.

Itt visz be az ösvény . Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csereerdei Zsuzsi-megállónál óvatosan át kell menni a Vámospércsi út túloldalába, és máris előttünk van a dűlő, ami az erődítményhez vezet. Itt halad a zöld túraútvonal is a különös atmoszférájú emlékhelyhez. A fák takarásában szentélyként tárul fel a védvonal rekonstruált szakasza, és az ősi idők varázsa bizony megremegteti a látogatót. A pihenőhelyen egy tájékoztatótáblát is felállítottak, s arról is érdekes ismeretekhez juthatunk.

Az információs tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az árkok egy hatalmas rendszerhez tartoznak, ami mintegy 550 kilométer hosszúságban övezi az Alföldet. A sáncrendszert ugyanakkor nem egy védvonal alkotja, hanem akár négy is, és ezek egymástól 3–15 kilométer távolságban húzódnak. Az árkok egyébként 1,5–3,1 méter mélységűek, és 3,4–10,4 méter szélesek. A leírás szerint a leletek alapján a sáncokat a szarmaták hozhatták létre a 300-as évek elején.

Egy mai harcos a vár fokán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a tábláról továbbá azt is, hogy Debrecen határát az Ördög árkának két vonala is átszeli. Az egyik a hajdúhadházi Csere-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül, s végül jól látható a Paci-erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai- és a Bánki-erdőt. Ennek egy helyreállított szakasza bújik meg a Vámospércsi út melletti fák között.

Mai is roppant félelmetesek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ördög árkának felfedezésére maximum félóra bőven elegendő. Utunkat folytatva, ha a karnyújtásnyira lévő Panoráma úton jobbra fordulunk, akkor hamar (például egy újabb 15–20 perces kerekezéssel) eljuthatunk a fancsikai pihenőövezetbe is. A legkitartóbbak onnan a Vekeri-tavat, illetve annak helyét is meglátogathatják! Cikkünk a (volt) tavakról idekattintva látható.

Az évek hatása a sáncon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• A debreceni Indiana Jones-híd
• A Kassai úti bunker
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• Az „UV-király” emlékműve
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• A Kráter-tó
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A Piac utcai átfordulós lift
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• A Kút utcai Stonehenge park

A szomszédos (volt) kilátó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ördögárok, Vekeri-kemping, Kálvin téri aluljáró, mentők, villamos színház... – 2026 jeles debreceni évfordulói

Debrecenben 2026-ban is megannyi jeles évfordulót ünnepelhetünk. Cikkünkben ezek közül idézünk.

Az Ördögárok Debrecenben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

• Január 6., 1766.: Fazekas Mihály költő megszületett.
• Január 21., 1986.: a DMVSC női kézicsapata nyerte meg a Magyar Népköztársasági Kupát.
• Január 31., 1961.: lófogat ezen a napon közlekedhetett utoljára a debreceni belvárosban.
• Február 5., 1976.: a Dobozi-lakótelepen felavatták a Petőfi Emlékkönyvtárat.
• Február 11., 1676.: a református gályarabok szabadulása.
• Március 1. 1936.: Cs. Uhrin Tibor festő- és iparművész születésnapja.
• Március 11., 1961.: elhunyt Sajó István art deco építész.
• Március 16., 1911.: Debrecenben megindult a villamosközlekedés.
• Április 14., 1886.: Tóth Árpád költő világra jött Aradon.
• Április 25., 1996.: a Tímárházban állandó kiállítás nyílt a mesterség történetéről.
• Április 30., 1976.: átadták a Vekeri-tavi pihenőközpontot.
• Május 1., 1976.: Menyhárt József festő, grafikus, a Déri Múzeum restaurátora elhunyt.
• Május 7., 1766.: Budai Ézsaiás református püspök megszületett.
• Június 14., 1906.: megalakult a Debreceni Mentő Egyesület. 
• Június 25., 1986.: átadták az Ördögárok rekonstruált szakaszát a külső Vámospércsi úton.
• Július 1., 1986: megnyílt a kerekestelepi kemping a strand mellett.
• Július 14., 1986.: lezárták a Nagytemplom előtti aluljárót.
• Július 25., 1906.: Debrecenben megnyílt a villamos színház a szénapiacon.
• Július 30., 1911.: megnyílt a Debrecen–Nyírbátor-vasútvonal.
• Augusztus 3., 1986.: megnyílt a 47. kemping-világtalálkozó a Vekeri-tónál 6500 vendéggel.
• Augusztus 6., 1626.: megkezdődött az András-templom falainak felépítése.
• Augusztus 14., 1976.: Holló László festőművész Debrecenben elhunyt.
• Augusztus 19., 1976.: megnyílt a Csapó utcai vásárcsarnok.
• Augusztus 19., 1976.: átadták a városi sportcsarnokot a Szabadság útján.
• Augusztus 20., 1966.: az első virágkarnevál napja.
• Augusztus 20., 1966.: átadták a Kinizsi Sörözőt.
• Augusztus 20., 1961.: a Nagyállomás modern stílusú főépületének megnyitása.
• Augusztus 23., 1961.: a nagyhegyesi gázrobbanás, amelynek tüze Debrecenben is látszott.
• Augusztus 26., 1821.: befejeződött az új Nagytemplom keleti (második) tornyának építése.
• Augusztus 29., 1986.: átadták a könnyűipari szakmunkásképzőt a Sétakert utcában.
• Augusztus 31., 1996.: a Tóth Árpád Gimnázium új iskolaépületét ünnepélyesen felavatták.
• Szeptember 4., 1876.: Hajdú vármegye létrejött, s ezzel a korábbi Hajdúkerület megszűnt.
• Szeptember 26. 1946.: feloszlatták a debreceni internálótábort.
• Október 1., 1911.: megnyílt a Meteor Mozi.
• Okt. 23., 1956.: Debrecenben is kirobbant a forradalom, este a karhatalom a tömegbe lőtt.
• November 4., 1956.: a szovjet invázió és a megtorlások kezdete.
• November 6., 1901.: Debrecen és Budapest között létrejött az első telefon-összeköttetés.
• November 7., 1936.: Józsa János festőművész születésnapja.
• November 15., 1871.: Baltazár Dezső református püspök megszületett.
• November 16., 1786.: Hatvani István, a Debreceni Kollégium professzora elhunyt.
• December 1., 1956.: a Néplapból lett Hajdú-bihari Napló első számának megjelenése.
• December 11., 1936.: Szilágyi Endre magánvállalkozó beindította Debrecen első helyi buszközlekedését a belváros és a Nyilas-telep között.

Szilágyi Endre az első buszával. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke